Tarjáni Tükör, 1996 (8. évfolyam, 1. szám)

1996-01-01 / 1. szám

Mínuszok Kemény telünk van. A hő­mérő higanyszála éjszakánként mínusz tíz körüli. Ha csak ennyi lenne a mínusz, kön­­­nyebben boldogulnánk. Sajnos sokkal több a mínusz, mint amennyit a családok képe­sek elviselni. Emelték újra a ben­zin árát. Nagyon nem hergelte fel a többséget, hiszen a garázs­ból a tizenötéves kocsit havonta, ha kihozzák. Bejelentették, eme­lik majd a gáz árát, így szokott ez lenni, amikor egy ország - a magyar vidék - a korszerű fűtés­re átállás kellős közepén van, nem beszélve privatizációról, amely könnyen jelentheti a ma­gyar fogyasztó kiszolgáltatottsá­gát. Példa akad rá, nem egy. Hamarosan perkálhatjuk az M3-ason a főváros felé az au­tópálya díjat is. Ezért némi öröm, hogy nem Miskolcon, vagy Nyíregyházán lakunk. Nem ártana bevezetni Salgótar­ján határában sem e szolgálta­tást. Zagyvapálfalvától Somo­sig 100 forintért bárki végigau­tózhatna. Egyébként honnan jut az utak felújítására... S az üzletekben minek az ára emelkedik? Csaknem mindennek. Kenyértől a cipőig, papírzsebken­dőtől a tolvajkulcsig. Mert nőnek a termelési költségek, mert inflá­ció van, volt lesz. Csillagos égig tornásszák magukat a gyógyszerárak is. Ma már csupán az egészséges, nagy jövedelemmel rendelkező ember engedheti meg magának, hogy beteg legyen. Más meg inkább kihúzatja a fogát, hátha a fájdalomcsillapító injekció (ingyen) segít fejgörcsein is. Többet kell fizetni az óvodá­ban, iskolában, hogy gyerme­keink egyáltalán asztal mellé ülhessenek délidőben. Az egye­temen, főiskolákon - hiába a diákság tiltakozó sorozata - szedik a tandíjat, többszörösére emelték a kollégiumi tarifát. De a bankárok kiválóan ke­resnek, sőt személyesen oszto­gatják azt az összeget különbö­ző, úgymond jótékony célokra, amit nem fizetnek be a költség­­vetésbe. De választottjaink pa­lotákat építenek, miközben eszük ágában sem volt vagyon­nyilatkozatot tenni. Főként nem nyilvánosságra hozni. Mert a legtöbb tisztában van azzal, hogy a következő voksolásnál aligha lesz sok esélye egyéni körzetében az ismétlésre. Húzzuk a mínuszokat. A pluszok pedig érdemtelen zsebekbe kerülnek! V.T. 2-0­ Csak az ifjúság meg ne tudja!­­ Új kuratórium - régi gondok A Nógrád megyében élő fiatalok támo­gatása a célja, mint nevében is hordozza, a Nógrád Ifjúságáért Alapítványnak. Mű­ködése néhány esztendeje igen nagy port kavart fel, jobb elfelejteni. Az új kurató­rium három éve kapott megbízást működ­tetésére. A recept könnyen megjegyezhető: vedd át a korábbi KISZ-létesítményeket (a salgóbányai objektumot, a nyírjesi út­törőtábort), add ki bérbe, a befolyt bérleti díjat költsd a létesítményekre, a maradé­kot pedig pályáztasd meg! A szó szerint szegény alapítvány új ku­ratóriuma nem tudta mit vállal magára. Elődje jól összekutyulta a dolgokat. Per per hátán. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Ala­pítvánnyal, ahonnan még 1989-ben 6,7 millió forint kölcsönt vettek fel, ma már kamataival 15 milliót kellene visszafizetni. A salgói KISZ-iskola korábbi bérlőjével az Új-Újlak Kft-vel, a BIT-NODISZ-szel. Időnként felmerülhetett bennük, hogy ez a salgói volt KISZ-vezetőképző jobb volna, ha nem lenne. Mert a Kárpátin­­veszt Rt (ez is bérlő) tavaly februárban felmondta a szerződést, s adós is maradt rendesen. Pályázat után a Karancs Trade Center Kft viszi a házat, remélhetőleg nem átmenetileg. Az alapítvány az elmúlt három évben beszedett 14 millió forint bérleti díjat és 700 ezer forint támogatást. Üzemeltetésre (felújításra) meg kifizetett 10,6 milliót. A különbségből jutott azoknak, akik támo­gatási kérelemmel fordultak hozzájuk. Cserekapcsolatokra, vándortáborokra, er­dei iskolai programra, művelődésre, nagycsaládosok támogatására... A megyei közgyűlés új kuratóriumot bízott meg az alapítvány működtetésével. Ha az egyébként jelentős értékű létesít­mények karbantartását, netán részbeni felújítását komolyra veszik, nem sok ma­rad a bevételből az eredeti célokra. Erre mondják: nem baj, csak az ifjúság meg ne tudja! S.P. V ___________________________ __________________________________/ Nem hivatal kell címmel novemberi szá­munkban arról írtunk, hogy némi túlzással a megye ide­genforgalmáról kár beszél­nünk, mert alig van. Közre­adtuk, hogy a Nógrád me­gyei Idegenforgalmi Hivatal (NÓGRÁDTOURS) egy­mást követő két évet zárt veszteséggel, s leginkább a valutabeváltásból él. A Nógrád megyei köz­gyűlés a hivatalt meg­szüntette hagyományos tevékenységével, vezető­jét nyugdíjazta. Az üzleti alapon működő egyszemé­lyes Kft-je ügyvezető igazgatói állására pályá­zatot írt ki. Kemerovo kérdezi: hol vagy Nógrád? címmel közöltünk összeállí­tást Nógrád elmúlt évtize­dekben szibériai testvérme­gyéjében tapasztaltakról. Ezt követően több vállalko­zó jelentkezett, szívesen részt venne a két megye kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében konkrét aján­latokkal. A megyei közgyűlés ne­vében nógrádi látogatásra hívták meg Kemerovó Terü­let adminisztrációjának kül­döttségét. Szerveződés alatt áll egy Kemerovó-Nógrád Baráti Társaság Salgótarjánban. Kit illet a kamat? címmel hozta lapunk nyil­vánosságra, hogy az önkor­mányzati lakások részletfi­zetése után járó kamat nem az önkormányzathoz, ha­nem az MNVA Rt-hez ke­rül. A városi közgyűlés a korábbi megbízást vissza­vonta a Bt-től, s a lebonyo­lítással egyszemélyes Kft­­jét, a Salgó Vagyon Kft-t bízta meg. T­ Közérzeti lap. Megjelenik évente 12 alkalommal. Szerkesztőség: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 13. I. em. Pf.: 229. Kiadja és előállítja: Profinform-Coop Bt. Igazgató-főszerkesztő: M. Szabó Gyula. Felelős szerkesztő: Bobál Gyula. ISSN 0864-8301. Meg nem rendelt kézira­tokat és fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next