Tarsadalmi Szemle – 1996.
4. szám - Műhely - Hamberger Judit: A szlovák alkotmányos rendszer és politikai kultúra összefüggései
MŰHELY HAMBERGER JUDIT A szlovák alkotmányos rendszer és politikai kultúra összefüggései Az alábbi dolgozat hozzászólás a Szabó Máté által a szlovák, a magyar és a szlovén társadalom tiltakozási kultúrájának 1993-as állapotát vizsgáló kutatásokról készített, a Társadalmi Szemlében megjelent tanulmányhoz. Szándéka, hogy a szlovák tiltakozási kultúra jellemzőit a szlovák politikai kultúra és alkotmányos rendszer általános összefüggéseinek előterében vázolja. Alátámasztja Szabó Máté 1993-ra vonatkozó következtetéseit, és bemutatja a későbbi időszak tiltakozási kultúrájának jellemzőit, módosulásának okait. A szlovák alkotmányról A csehszlovák szövetségi állam szétválása (1992. december 31.) előtt a szlovák parlament önálló állami alkotmányt fogadott el (1992. szeptember 1), mely köztársasági államformát, többpárti, képviseleti demokratikus rendszeren alapuló parlamentáris kormányformát határozott meg. Az alkotmány kiegyensúlyozott hatalommegosztást, egyenlő és titkos választójogot deklarál, de a miniszterelnöknek kiemelkedő szerepet biztosít.1 A sietősen elkészített alkotmány nemzetállami és szocialisztikus jegyeket hordoz magán. Az alkotmányos rend kiépítésének problémái azt mutatják, hogy" az alkotmány megalkotói magasabbra tették a mércét, mint amit a társadalom politikai kultúrája és politikai gondolkodása alapján elfogadni és működtetni tud. Az alkotmány és a politikai valóság ellentétét legmarkánsabban az az 1993 novembere óta tartó politikai harc mutatja, amit a miniszterelnök (Vladimír Meciar) a köztársasági elnök (Michal Kovác) ellen a szlovák alkotmányos rendszer prezidenciálissá vagy kancellári típusúvá alakítása céljával indított. De támadás indult az alkotmánybíróság ellen is. Az alkotmány szerint az alkotmánybíróság független intézmény, jelenleg az egyetlen, amely meg tudja akadályozni a szlovák alkotmányos rendszernek egyszerű parlamenti többséggel való megváltoztatását. A szlovák alkotmánybíróság fokozódó politikai nyomás alatt van. A kormányelnök felől kiinduló politikai nyomás a felszínen anyagi természetű: az alkotmánybíróság költségvetésének megkurtítása, az alkotmánybíróknak járó biztonsági feltételek megvonása stb. A szlovák kormányfő harmadik hatalomra kerülése után azt is kijelentette, hogy „a szlovák alkotmánybíróság a szlovák politikai rendszer beteg eleme". Deklarált szándéka, hogy egyszerű többséggel módosíttassa az alkotmánybírák kinevezésének és szolgálati Ústava Slovenskej republiky preskoly (A Szlovák Köztársaság alkotmánya az iskolák számára), 1993. Az alkotmány szövege, valamint az alkotmány és a szlovák nemzetfejlődés alkotmányos jellegű fordulópontjainak (mint autonómiatörekvések, memorandumok és deklarációk) ismertetése, valamint az állami alkotmány ismertetése, elemzése. 2 Ondris, Vladimír: Meciarova potemkinova dedina (Meciar Potemkin-faluja), Domino efekt, 1995. 36. szám, 4. old.