Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-03-04 / 18. szám
vmgyének csak hazafiai tetemes áldozati tartják e’ társaságot, és most a részvétlenség miatt félő elmulhatása. ’S akkor jöhet ide külföldi, Konstantinápolyból, Pétervárból, Páriából, Philadelphiából és Londonból, honnan mindenünnen vala már kettő három a’ budai magyar theatrumban, ’s előre hivén, hogy itt csak azt lát — jöhet majd megint ’s a’ nemzetit elenyészve hollandja. Magyar nép! a’ nemzeti becsület nagy kincs, főn kellene tartani! Hogy a’ magyarban és törökben egyező értelmű szók vagynak, azt a’ törökök is jól tudják. Erről esvén szó , Beylikdschi Nuri effendi maga mondá mingyárt ezen hason-értelmüeket: ,,kapu, árpa, vezér , kalpag.44 Azon Tyűl-Baba nevű török papról, ki a’ budai szőlőhegy’ pontján a’ császárfürdő felé van szó szerint eltemetve, ’s kinek sírja’ tájára mint szentéhez dervischek szoktak időnként ide zarándokoskodni, e’ törökök semmit sem tudtak. Úgy látszik, az újabbtörök polgári és katona-rendű világ is felejti a’ szenteket ’s csak a’ dervischek’ klastromai tartják fen emlékezetjöket. Azonban a’ megemlítéskor igen hajlott Nuri effendi a’ megnézésre. — A’ császárfürdő különös örömmel lepte meg az egész törökséget. Amint Nuri effendi legelőször a’ nádori fürdőbe vezettetett, tüstént még délelőtt fürdeni akart. Teve azt látogatásai’ végeztével délután elindulta előtt. Elolvasta leguggoltan az ott tudva levő kövön a’ török felírást, ’s vele együtt a’ követségi két tolmács ’s a’ két ezredes. Nuri azt mondá reá, hogy elolvasása az elzúzott betűk miatt bajos, ’s csak annyit lehet belőle kivenni, hogy a’ fürdőt ott Mustapha basa építette. Arról, mikép lírta egykor a’ Török Buda várát, semmit se szólottak, valamint vezetőjük sem hoztaelé nekik. Midőn e’ fegyvertárban a’ két török zászló mutattatott meg nekik, Döbrentei úr azt mondá mosolyogva: megengedjen a’ Beylikdschi, hogy a’ török elleni győzelem’ jeleit is magyarázza. Nuri viszszamosolygott. Bekir bey ezredes pedig azt mondá tűzzel: ,,Az semmi; egyszer egyik, másszor másik győz, ’s a’ csatában keménynek kell lenni, de azután öleljük egymást.44 Nuri effendihez követségi társai ’s cselédei vonszódást mutattak; látszik , hogy velők jól bánik. Általjában barátságos jó indulat felledezett belőlük. Készséggel, szívesen fogadtak el minden ajánlást. Tétényen, a’ tartománybiztos úr meghízta Nuri effendit reggel 70 órakor, midőn rizskásás juh-husukat ’s egyéb török étkeikre pálinkájokat elkölték, tek. Daróczyné asszonysághoz kávéra, gyümölcsre, egyszeribe ígérkezett ’s azután kísérőivel együtt gyalog el is ment. Mikor Budim mene hozzájok a’ tartományi biztos ur, már mint elébb látott ismerősüket barátságosan ölelték. Igen jól esett nekik az említett itteni megvendégeltetésük, mellyben nm. Mérey Sándor , Exmál m. Ocskay Antal püspök és helytartói tanácsos ur emlékül adá Núrinak az ausztriai és franczia háború’ törökül leirt históriáját nyomtatásban. „Milly barátságos ország ez a’ magyar! — mondák — mióta benn utazunk , mindenütt jót tapasztalunk.44 De a’ kíváncsiság, ezen utazók’ látásához — az szörnyű volt! Azért-e, hogy az európai köntösben levő törököt, hogy a Budát egykor elpusztítottak’ ivadékait lássák, vagy férfiakat, kik egy feleségnél többet is tarthatnak, szemlélhessenek. Ha rendre szólitás nem történik, a’ nép Nurinak szobájába illetlenül tolakodott volna bé. Illyet tudatni ez alkalommal azért szükséges, hogy más efféle esetkor a’ nép is értse, mennyire kell neki az Hiedelmet föntartani. LONDON’ KÖLTŐI LEÍRÁSA. (Egy chinai mandarin után.) A’ chinaiak szenvedelmes baráti a’ költészetnek ,s minden alkalommal akármi tárgyról verseket gyártanak. Nálok történetírás, Chronologia, Vallás, Philosophia , erkölcs- vagy törvénytudomány , mezei gazdaság, szép művészetek, szóval: minden a’ költészet’ körébe tartozik. Van Chinában egy igen kedvelt költemény, melly előadja: mint kelljen egy ökröt levágni, felbontani, húsát elkészíteni ’s megenni. A’ clinai birodalomban mindenki feszültségnek tartja a’ költészet’ szabályait tudni; bármilly osztályhoz tartozzék egy clinai — legyen az tanult mandarin, vagy csupán egy szegény halász, ki a’ kék folyamon veti ki halóját — ő élénk figyelemmel hallgat minden legcsekélyebb előadásra, ha azt rhythmus és költői képek szépítik. — Az általunk itt alább közlött költeményt egy tudós férfi szerzé, ki Pekingben fényes hivatalt viselt ’s 1813ban a’ keletindiai társaság’ lordbiztosával Londonba jött. A’ költemény illy czímű „Tíz versszak (Stanze) Londonról’4 ’s igen egyszerű leírását adja a’ fővárosnak. A'9 versszakok szabályszerűek ’s minden vers egyenmértékű szótaggal bír. Az olvasó , kivel mi ezen költeményt minden további megjegyzések nélkül közöljük, fáradság nélkül fogja az abban előforduló botlásokat, hamis deductiokat ’s nagyításokat kiösmerni. 1ső Versszak. Messze, igen messze éjszaknyugot felé emelkedik az óczeán’ közepéből egy hatalmas sziget, birtoka egy nagy ’s erős népnek. E’ tartomány’ éghajlata igen zordon; a’ házak olly szörnyű magasok , hogy a’ tetők’ csúcsai a’ felhők közt vesznek el ’s a’ csillagokat érik. Az angolok vallásos emberek, híven ragaszkodnak vallásos szokásikhoz s legnagyobb tisztelettel viseltetnek azokhoz, kik