Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-03-04 / 18. szám

vmgyének csak hazafiai tetemes áldozati tartják e’ társaságot, és most a­ részvétlenség miatt félő elm­ul­­hatása. ’S akkor jöhet ide külföldi, Konstantinápoly­ból, Pétervárból, Páriából, Philadelphiából és Lon­­donból, honnan mindenünnen vala már kettő három a’ budai magyar theatrumban, ’s előre hivén, hogy itt csak azt lát — jöhet majd megint ’s a’ nemzetit elenyészve hollandja. Magyar nép! a’ nemzeti becsü­let nagy kincs, főn kellene tartani! Hogy a’ magyarban és törökben egyező értelmű szók vagynak, azt a’ törökök is jól tudják. Erről es­vén szó , Beylikdschi Nuri effendi maga mondá min­­gyárt ezen hason-értelmüeket: ,,kapu, árpa, vezér , kalpag.44 Azon Tyűl-Baba nevű török papról, ki a’ bu­dai szőlőhegy’ pontján a’ császárfürdő felé van szó szerint eltemetve, ’s kinek sírja’ tájára mint szenté­hez dervischek szoktak időnként ide zarándokoskodni, e’ törökök semmit sem tudtak. Úgy látszik, az újabb­­török polgári és katona-rendű világ is felejti a’ szen­teket ’s csak a’ dervischek’ klastromai tartják­ fen em­lékezetjöket. Azonban a’ megemlítéskor igen hajlott Nuri effendi a’ megnézésre. — A’ császárfürdő külö­nös örömmel lepte­ meg az egész törökséget. A­­mint Nuri effendi legelőször a’ nádori fürdőbe vezettetett, tüstént még délelőtt fürdeni akart. Teve azt látoga­tásai’ végeztével délután elindulta előtt. Elolvasta le­­guggoltan az ott tudva levő kövön a’ török felírást, ’s vele együtt a’ követségi két tolmács ’s a’ két ezredes. Nuri azt mondá reá, hogy elolvasása az elzúzott betűk miatt bajos, ’s csak annyit lehet belőle kivenni, hogy a’ fürdőt ott Mustapha basa építette. Arról, mikép lírta egykor a’ Török Buda várát, semmit se szólottak, valamint vezetőjük sem hozta­­elé nekik. Midőn e’ fegyvertárban a’ két török zász­ló mutattatott­ meg nekik, Döbrentei úr azt mondá mosolyogva: megengedjen a’ Beylikdschi, hogy a’ török elleni győzelem’ jeleit is magyarázza. Nuri visz­­szamosolygott. Bekir bey ezredes pedig azt mondá tűzzel: ,,Az semmi; egyszer egyik, másszor másik győz, ’s a’ csatában keménynek kell lenni, de azu­tán öleljük egymást.44 Nuri effendihez követségi társai ’s cselédei vonszó­­dást mutattak; látszik , hogy velők jól bánik. Által­jában barátságos jó indulat felledezett belőlük. Kész­séggel, szívesen fogadtak­ el minden ajánlást. Tétényen, a’ tartománybiztos úr meghízta Nuri effendit reggel 70 órakor, midőn rizskásás juh-husukat ’s egyéb tö­rök étkeikre pálinkájokat elkölték, tek. Daróczy­­né asszonysághoz kávéra, gyümölcsre, egyszeribe ígér­kezett ’s azután kísérőivel együtt gyalog el is ment. Mikor Budim mene hozzájok a’ tartományi biztos ur, már mint elébb látott ismerősüket barátságosan ölel­ték. Igen jól esett nekik az említett itteni megven­dégelt­etésük, mellyben nm. Mérey Sándor , Exm­ál m. Ocskay Antal püspök és helytartói tanácsos ur em­lékül adá Núrinak az ausztriai és franczia háború’ tö­rökül leirt históriáját nyomtatásban. „Milly barátsá­gos ország ez a’ magyar! — mondák — mióta benn uta­zunk , mindenütt jót tapasztalunk.44 De a’ kíváncsiság, ezen utazók’ látásához — az szörnyű volt! Azért-e, hogy az európai köntösben le­vő törököt, hogy a Budát egykor elpusztítottak’ iva­dékait lássák, vagy férfiakat, kik egy feleségnél töb­bet is tarthatnak, szemlélhessenek. Ha rendre szólitás nem történik, a’ nép Nurinak szobájába illetlenül to­lakodott volna bé. Illyet tudatni ez alkalommal azért szükséges, hogy más efféle esetkor a’ nép is értse, mennyire kell neki az Hiedelmet föntartani. LONDON’ KÖLTŐI LEÍRÁSA. (Egy ch­inai mandarin után.) A’ chinaiak szenvedelmes baráti a’ költészetnek ,s minden alkalommal akármi tárgyról verseket gyár­tanak. Nálok történetírás, Chronologia, Vallás, Phi­­losophia , erkölcs- vagy törvénytudomány , mezei gaz­daság, szép művészetek, szóval: minden a’ költészet’ körébe tartozik. Van Chinában egy igen kedvelt köl­temény, melly előadja: mint kelljen egy ökröt levág­ni, felbontani, húsát elkészíteni ’s megenni. A’ cl­inai birodalomban mindenki feszültségnek tartja a’ költé­szet’ szabályait tudni; bármilly osztályhoz tartozzék egy cl­inai — legyen az tanult mandarin, vagy csupán egy szegény halász, ki a’ kék folyamon veti­ ki haló­ját — ő élénk figyelemmel hallgat minden legcseké­lyebb előadásra, ha azt rhythmus és költői képek szé­pítik. — Az általunk itt alább közlött költeményt egy tudós férfi szerzé, ki Pekingben fényes hivatalt vi­selt ’s 1813ban a’ keletindiai társaság’ lordbiztosával Londonba jött. A’ költemény illy czímű „Tíz vers­szak (Stanze) Londonról’4 ’s igen egyszerű leí­rását adja a’ fővárosnak. A'9 vers­szakok szabálysze­rűek ’s minden vers egyenmértékű szótaggal bír. Az olvasó , kivel mi ezen költeményt minden további meg­jegyzések nélkül közöljük, fáradság nélkül fogja az abban előforduló botlásokat, hamis deductiokat ’s na­gyításokat kiösmerni. 1ső Vers­szak. Messze, igen messze éjszak­­nyugot felé emelkedik az óczeán’ közepéből egy ha­talmas sziget, birtoka egy nagy ’s erős népnek. E’ tartomány’ éghajlata igen zordon; a’ házak olly ször­nyű magasok , hogy a’ tetők’ csúcsai a’ felhők közt vesznek­ el ’s a’ csillagokat érik. Az angolok vallásos emberek, híven ragaszkodnak vallásos szokásikhoz s legnagyobb tisztelettel viseltetnek azokhoz, kik

Next