Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-03-04 / 18. szám
azokban fizetni kell, ’s nem ismervén azokat, köteles azokról magát értesítetni, mert tartozik mind azon kárról felelni, melly ezen tudatlanságából származhatnék ; kivévén, ha egészen uj és szokatlan adóról volna szó, mellyet vétke nélkül nem tudhatott. — Vili. Azon áruk ’s csempészet-nemek, mellyek a' hajón ennek vagy embereinek szükségére visszatartóztatnak , sem a’ lefoglalásnak, sem valamelly adófizetésnek alája vetve nincsenek. — A’ tengeri váltó (il cambiante maritimo) nem felelős a’ csempészet miatt lefoglalt áruk’ sorsáról, ha azokról semmit sem tudott , mert az illy eset nem származik tengeri szerencsétlenségből. — Fegyverek, puskapor, golyók ’s egyéb hadiszerek, mellyek háború’ idején csempészeti áruknak neveztetnek, bár minő hajón találtassanak , föltéve, hogy az azokat ellenség’ számára terhelte, ’s akárkié legyenek, alája vannak vetve az elfoglalásnak. Ezen egész tárgyban azonban, a’ hajózóknak főkép a’ nemzetek’ viszonyos ’s különös egyezéseihez és azon kijelentésekhez kell magokat tartaniok, mellyek háború’ idején a’ hadviselő hatalmak’ részéről hirdettetnek ki, mert csupán ezeknek akaratjától függ a‘ csempészethez tartozó hadi áruknak megnevezése, mind azon kiterjesztésekkel ’s összeszontásokkal, mellyeket azok hasonló alkalommal hasznosaknak’s czélravivőknek ítélnek. Ez azon egyetlen törvény, mellynek háborús időkben ereje van; de minden esetre az előforduló kétségekben legtanácsosb a’ köz jogot venni tekintetbe, mellynek a’ hadi csempészet egy lényeges részét képezi. Császár m. tud. tár. lev. tag. KÖZLÉSEK 's ÉSZREVÉTELEK a’ február 14 ’* fékén Budán járt török követségről. Miket tehet egy halandó — milliónyi halandókkal trónuson. A’ hajdan turbános , bebugyogóju, három négy papucsú , kaftános, és schaulókkal körültekercselt régi törököket láttuk itt —’s miképp atillaszabású kaputban, pantalonnal, fénymázos csizmával, hosszú egyenes karddal. Csak a’ szakál, csak a’ veres magas sapka, most kék hosszú selyem-bojttal még maradványjel. Ildik Mahmud (szül. 1785ben jul. 20kán) mostani szultán tévé ezt, ki az elődei ellen sokszor felzendült jancsárokat iszonyú mészároltatásaik után eltörlé 1826. jun. 17k én, ’s azóta valamint uj hadisergeit (Askeri Muhamedije) európailag öltözteti ’s gyakorolja, úgy polgári tisztjeire is franczia, angol és német vagy altaljában szólva európai köntösöket ad. Milly forrongást szült ez az ürök-régihez ragaszkodott 25 milliónyi török népben, gondolható. Szabásuk orosz, ’s különös, hogy most a’ török azon népet utánozza, mellyre ez előtt mintegy másfél századdal I Peter czár, erőszakosan huzatta Pétervára’ kapuinál az európai kaputot, ’s mellynek ugyanazoknál vagdaltatá le szakását. — Ugyan Ildik Mahmud’ zultán’ dicséretes példájánál fogva a’ bort is örömmel elfogadja már a’ török. N.Egy Mérey Sándor ő Exjánál délelőtt 11 órakor kanapé előtti asztal vala terítve süteményekkel, gyümölccsel, kávéval,theával, ’s miután Beylikdschi Nuri efFendi és főbb kisérőji azokból ettek ’s ittak , a’ pezsgőt, malagait és ménesit is felhajták. Utoljára fordulván elő a’ ménesi, Bekir bey ezredes azzal fogadta el: ,, Annyi volt már szívességből a’más két előbbi bor, hogy a’ ménesiből csak azért iszom, mivel magyar bor.“ (S e’ szót: ‘magyar’ épen úgy mondotta ki, valamint a’többiek is mindig, mint épen a’ magyar saját kimondás hangoztatja), így fogadának estéjes kávét és bort b. Lederer Ignácz, magyarországi hadkormányzó ő Excjánál is. A’ bor imígy kereskedési ág leszen majd mindinkább a’ mohammedieknél is. — A’ csillagásztoronyban utazóink nagyon gyönyörködtek. Ők legelőször láttak illyent. Albert Ferencz , csillagászt segéd úr, torokfájása mellett is készséggel igazította pontra a’ telescopiumot ’s azon által Jupiter épen igen tisztán látszott. Nuri effendi különösen örvendett, Emir bey ezredessel, egy szelet papiroson a’ török kalendáriom ’s a’ csillagok’ főbb adatai valának s azok szerint több kérdést ten. Albert ur a két pattantyús török ezredesnek, egy fancziául irt mathematikai munkát ada emlékezetül. A’ toronyban megfázást a’ segéd ur’ szobájában rham- és pálinka-ivással kívánták elűzni. Midőn Döbrentei Gábor k. tartománybiztos úr elmondotta Tétényben a’ Beylikdschinek, mik Budán ’s Pesten látásra érdemesek, mindent készséggel kivána majd helytt léve látni; különösen pedig maga kérdezősködött: ha láthat-e többféle gyárakat ? Hanem játékszínbe jövetellel is megkináltatván, hogy így estére mulatva teljék el, azt felelé: „Sajnálom, de oda nem megyek; mert Budán bizonyosan magyarul játszanak ’s igy nem tudok.“ Tánczjátékra hivatását azonban mingjárt elfogadta. Újság volt előttük a’ tánczjáték is. Eleinte csak meghívás iránti kedvezésből rövid ideig maradni volt szándékuk, de majd végig maradtak. A’ magyar játékszínnek, mióta Budán van, ezen nap volt legtöbb jövedelme. Adatott bérletszűréssel: Báj-rózsa. Nuri effendi az ő udvari tolmácsával, Jankó Yogarides-szel Mérey Sándor ő Lxcjával volt annak logójában, ki a kísérőknek még két logezsát ajánlotta. —1.Hogy a török nem is képzelhető egyéb nyelvű játékszint Budán, Magyarország fővárosában magyarnál, az bizonyos örömmel vegyes fájdalom lehet a magyarnak, a ki tudja, hogy ns. Pest