Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-03-04 / 18. szám

azokban fizetni kell, ’s nem ismervén azokat, köte­les azokról magát értesítetni, mert tartozik mind azon kárról felelni, melly ezen tudatlanságából származ­hatnék ; kivévén, ha egészen uj és szokatlan adó­ról volna szó, mellyet vétke nélkül nem tudhatott. — Vili. Azon áruk ’s csempészet-nemek, mellyek a' ha­jón ennek vagy embereinek szükségére visszatartóz­tatnak , sem a’ lefoglalásnak, sem valamelly adófize­tésnek alája vetve nincsenek. — A’ tengeri váltó (il cambiante maritimo) nem felelős a’ csempészet miatt lefoglalt áruk’ sorsáról, ha azokról semmit sem tu­dott , mert az illy eset nem származik tengeri sze­rencsétlenségből. — Fegyverek, puskapor, golyók ’s egyéb hadiszerek, mellyek háború’ idején csempésze­ti áruknak neveztetnek, bár minő hajón találtassa­nak , föltéve, hogy az azokat ellenség’ számára ter­helte, ’s akárkié legyenek, alája vannak vetve az elfoglalásnak. Ezen egész tárgyban azonban, a’ hajózóknak fő­kép a’ nemzetek’ viszonyos ’s különös egyezéseihez és azon kijelentésekhez kell magokat tartaniok, mel­lyek háború’ idején a’ hadviselő hatalmak’ részéről hirdettetnek­ ki, mert csupán ezeknek akaratjától függ a‘ csempészethez tartozó hadi áruknak megnevezése, mind azon kiterjesztésekkel ’s összeszontásokkal, mel­­lyeket azok hasonló alkalommal hasznosaknak’s czél­­ravivőknek ítélnek. Ez azon egyetlen törvény, melly­­nek háborús időkben ereje van; de minden esetre az előforduló kétségekben legtanácsosb a’ köz jogot ven­ni tekintetbe, mellynek a’ hadi csempészet egy lénye­ges részét képezi. Császár m. tud. tár. lev. tag. KÖZLÉSEK 's ÉSZREVÉTELEK a’ február­ 14 ’* fékén Budán járt török követségről. Miket tehet egy halandó — milliónyi halandók­kal trónuson­. A’ hajdan turbános , bebugyogóju, há­rom négy papucsú , kaftános, és schau­lókkal körülte­kercselt régi törököket láttuk itt —’s miképp atilla­­szabású kaput­ban, pantalonnal, fénymázos csizmával, hosszú egyenes karddal. Csak a’ szakál, csak a’ ve­res magas sapka, most kék hosszú selyem-bojttal még maradványjel. Ildik Mahmud (szül. 1785ben jul. 20kán) mostani szultán tévé ezt, ki az elődei ellen sokszor felzendült jancsárokat iszonyú mészároltatásaik után eltörlé 1826. jun. 17k én, ’s azóta valamint uj hadi­­sergeit (Askeri Muhamedije) európailag öltözteti ’s gyakorolja, úgy polgári tisztjeire is franczia, angol és német vagy altaljában szólva európai köntösöket ad. Milly forrongást szült ez az ürök-régihez ragasz­kodott 25 milliónyi török népben, gondolható. Sza­básuk orosz, ’s különös, hogy most a’ török azon népet utánozza, mellyre ez előtt mintegy másfél századdal I Peter czár, erőszakosan huzatta Pétervára’ kapui­nál az európai kaputot, ’s mellynek ugyanazoknál vagdaltatá­ le szakását. — Ugyan Ildik Mahmud’ zultán’ dicséretes pél­dájánál fogva a’ bort is örömmel elfogadja már a’ török. N.Egy Mérey Sándor ő Exjánál délelőtt 11 óra­kor kanapé előtti asztal vala terítve süteményekkel, gyümölccsel, kávéval,theával, ’s miután Beylikdschi Nuri efFendi és főbb kisérőji azokból ettek ’s ittak , a’ pezsgőt, malagait és ménesit is felhajták. Utoljá­ra fordulván­ elő a’ ménesi, Bekir bey ezredes azzal fogadta­ el: ,, Annyi volt már szívességből a’más két előbbi bor, hogy a’ ménesiből csak azért iszom, mi­vel magyar bor.“ (­S e’ szót: ‘magyar’ épen úgy mondotta­ ki, valamint a’többiek is mindig, mint épen a’ magyar saját kimondás hangoztatja), így fogadá­­nak­ estéjes kávét és bort b. Lederer Ignácz, magyaror­szági hadkormányzó ő Excjánál is. A’ bor imígy kereske­dési ág leszen majd mindinkább a’ mohammedieknél is. — A’ csillagásztoronyban utazóink nagyon gyönyörködtek. Ők legelőször láttak illyent. Albert Ferencz , csillagászt segéd úr, torokfájása mellett is készséggel igazította pontra a’ telescopiumot ’s azon által Jupiter épen igen tisztán látszott. Nuri effendi különösen örvendett, Emir bey ezredessel, egy szelet papiroson a’ török kalendáriom ’s a’ csillagok’ főbb adatai valának s azok szerint több kérdést ten. Albert ur a két pat­tantyús török ezredesnek, egy fancziául irt mathe­­matikai munkát ada emlékezetül. A’ toronyban meg­fázást a’ segéd ur’ szobájában rham- és pálinka-ivás­­sal kívánták elűzni. Midőn Döbrentei Gábor k. tartománybiztos úr elmondotta Tétényben a’ Beylikdschinek, mik Bu­dán ’s Pesten látásra érdemesek, mindent készséggel kivána majd helytt léve látni; különösen pedig ma­ga kérdezősködött: ha láthat-e többféle gyárakat ? Hanem játékszínbe jövetellel is megkináltatván, hogy így estére mulatva teljék­ el, azt felelé: „Sajnálom, de oda nem megyek; mert Budán bizonyosan magyarul játszanak ’s i­gy nem tudok.“ Tánczjátékra hivatását azonban mingjárt elfogadta. Újság volt előttük a’ tánczjáték is. Eleinte csak meghívás iránti kedvezés­ből rövid ideig maradni volt szándékuk, de majd vé­gig maradtak. A’ magyar játékszínnek, mióta Budán van, ezen nap volt legtöbb jövedelme. Adatott bérlet­­szű­réssel: Báj-rózsa. Nuri effendi az ő udvari tol­mácsával, Jankó Yogarides-szel Mérey Sándor ő Lxcjá­­val volt annak logójában, ki a kísérőknek még két loge­zsát ajánlotta. —1.Hogy a török nem is képzelhető egyéb nyelvű játékszint Budán, Magyarország fővá­­rosában magyarnál, az bizonyos örömmel vegyes fáj­dalom lehet a magyarnak, a ki tudja, hogy ns. Pest

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék