Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-03-13 / 21. szám
84 összhangzanak, ’s mellyekhez áll Cserapovich is (p. 112), de szinte ellenkező esetben is, mivel a’ fölebbi olly szoros viszonyoknál fogva őszintébb kútfőkből merítvek, olly hitelt érdemelnének, melly előtt szétpárologjon a’ többi vélemény’ felhője. ’S nevezetesen az is, melly a’ sz. tetemnek átvitelét előbb Bajára, aztán Nagy-Szőlősre kalugyereknek tulajdonítja. írja ezt Hermann Amand (Capistran. triumphans Colon. 1700. p. 595) , így: „Judac (Villacensi) ecclessia olivi requieverat corpus S. I. Joannis a Capistrano , — quod tempore occupatae Albae Graecae fajtáé a’ Turcis transportatuus dicti Basilitae — trans„Danubium ad partes Transylvaniae, ad locum Baja, ,.inde Solossium seu Nagy-Sölösium.“Erre elég legyen mondani, hogy más helyütt egészen megfelejtkezik a’bazilitákról; igy (p. 738): „Corpus (Joan. C.) in locum „alteram Comitatus Zathmariensis in finibus Transylvan uiae translatum est, inde Zelosium, fundatum a Baronibus Periniensibus , qui fuerunt magni patroui ordinuis nostri, unde Fratres nostri (ferencziek, nem baziliták) confidentia , qua ferebautur in illos, corpus „Beati Patris Joan. Capistr. ob periculum turcarum et conventu Villacenci, non dubitarunt iliac (Zelosium) „transferre.“ — Hermann t. i. az innen-onnan kapott tudósításokat józan bírálat nélkül egymás után fűzé. — He legyen úgy, mivel azon Baja nem lehet a’ mostani , mert annak in partibus Transylvaniae, és pedig, Comitatu Zathmariensi kellett vala léteznie ; csakhamar észrevehetői, hogy Baja alatt Szathmár-vármegyei Bánya lappang, holott ismét üdvözítői megye’ egyik főmonostorára akadunk, mellynek őrzete (Custodia Banye) alá akkoron tartoztak: Bathor, Zelews , Megyesalya, Kwssal; mi csak erősbítheti állításunkat, hogy Capistran János’ tetemeit nem kalugyerek vivék át,hanem azon illeki bányai, ’s nagy-szölösi observantes üdvözítői ferencziek. Hogy Tömöri Pál 1522 ben Palotán (Veszprém várm.) lépett sz. Ferencz’ szerzetébe, bizonyos azon, mindeddig sértetlenül megőrzött kéziratból, melly egy üdvözítői szerzetes által 1522—1533ig íratott, ki a’ szerzet’ történeteit írván Tömöri Pál’ beléptét e’ szavakkal érdekli: „Item huius Patris Ministri, videlicet „Bernardius (de Somlyó) tempore, egregius dominus „Paulus de Thomor in feste conceptionis virginis Mariae dum fluoret annus 1522. intravit ad nostrum ordinem, et in loco de palotha habitum religionis accepit;“ tovább kalocsai és bácsi érsekké ’s a’ haza’ alrészeinek főkapitányává magasztaltatását elmondván, ötödik sorban vallja: ,,— — et ita humiliter vixit (mint. érsek), ut „si vidtisses , miratus valde fuisses, cuius testis „ego ipse sum, qui cum sua paternitate in configuibus dictis socius existens, quasi per aunum et medium steti.“ Minthogy e kézirat nemcsak egész külső alakjáról, de még inkább a’ későbbi iratoknak rá hivatkozásiból ítélve bizonyosan akkori időbeli, azonkal mind illaki, mind palotai monostorok, azolt üdvözítői szerz. megyééi valónak, mellyhez szinte Tömöri, mint szerzetes , úgy nemkülönben a’ kézirat’ írója tartozék; 's e’ fölött az iró a’ szerzet’ történeteit előjárósága’ megbiztatól szerkesztő; következik, hogy a’dolgot igen jól tudható, ’s hitelének a’ minapi Fessler, akár pedig a’ történet után századdal később iró, ’s Tomorit Vilacon öltöztető Istvánfi (kb. 7.) e’ tárgyban nem árthat. Ennyit felvilágításaúl e’ dolgoknak, mellyeket még is a' Haza' önnöyinek ismér. Jlugóeni litván. Uj J.naptár. Nagy Kanizsai Kis Nemzeti Kalendáriom, 1839- dik Esztendőre a’ két Magyar Haza’ számára. Első kiadás. Vajdics János kir. könyvárus és könyvkötő tulajdona. Ha a’ „Honi-Vezér“-en és „Házi Barát"-on a’ biráló? szemei megakadnak, a’ köznépi kis naptárokba tekintés sem momtathatik hálátlan időtöltésnek. A’ nemzeti kis kalendáriumokat mintegy 3—4 millió ember olvassa , — több millió négy garast húznak ki azok évenkint a szegénység’ zsebéből: ennélfogvást méltó a’ honfi’ aggodalma: van é valljon ize és java ama’ sok rokontársunk’ lelki táplálékának , —s becse áll e arányban az érte kiadott pénz-halmazzal? Nemzeti jutalmat érdemelne egy jó, népi-naptár-készítő, illy czélszerüleg szerkesztett naptár az alsó néposztálynál, ha ez egyebet nem olvasna is, hathatósan terjesztené a’ köz értelmességet, így gondolkozom, midőn ezen uj naptár kezembe került, mellyrül, háraz tanujele a’ mozgalomnak ’s iparnak, a’ szigorúbb igazat el tsem hallgathatom. E’ naptár legalább félszázaddal előbbre van a’többi hasonnemü kalendáriomnál, de nem tökélyére, hanem fogyatkozásai 's hibáira nézve , mellyek közül elég legyen csak a’ szembeszökőbbeket érintenem. — Ha kisségre eszméltetéssel a' nemzetet nagyra emelhetési szándékból viseli homlokán a’ „kis nemzeti“ feliratot („nemzeti kis“ helyett) — úgy hagyján; de ha magyartalan ajkat ’s szivet szégérez, a’ szarvashiba megrovást érdemel, mert valamint nemzetünket elfogult büszkeséggel nagyítni, úgy vastag tudatlansággal kicsinyítni sem illik. —Most uralkodó fejedelmünket „Iső Ferdinand“ név alatt ismerteti, nem különböztetvén meg benne az ausztriai császárt Iső Ferdinandot a’Magyar- ’s Csehország’ királyától, ki illy néven Vilik. Illy közlésből a’ nyomtatványnak, mint szent-irásnak hivő pórember hamis tanúságot, merít’s nem-igazra tanítja gyermekeit is. Egytől ötig sem tudni olvasni, ez több, mint szégyen!— „Csekély jegyzés Nagy Kanizsáról“ vonal közt N. Kanizsa’ kereskedése , majd Zala megye’ tisztikara, végre N. Kanizsa’ tisztviselöji iratnak le. Illy felosztást még nyomtatásban soha sem láttam; ez annyit tesz , mintha momlanék , hogy a’garas van a’ krban. — Zala megye’ tisztikara’ leírásában sok egyéb botlás közt kitűnő az, hogy a’ kik alügyész’ helyébe a’ 2 dik rendes gyógyász van téve ’s a’ t. Továbbá N. Kanizsa’ tisztviselői közt szó sincs a’ földes uraságról Batthyányigról, sem az uradalmi ügyvédről, holott e’ szabadalmas m.város büntető perekben ’s áraljában a’ polgáriakban feljebbvitel utján uriszék elé tartozván , egyik bírája az uradalom. — A’ vásárok’ közlésében a’ nagy kanizsai ’s becsehelyi vásárok külön vannak ’s nagyobb betűkkel kiemelve, — ’s miért a’ becsehelyiek ; holott ezen város csak most vergődött ki a’ faluk’sorából ? Megvan ugyan saját becse e’ helynek; de azért’aligha áll N. Kanizsával egyenlőségben: valljon Egerszeg a’ megye gyűléshelye nem illett volna-é inkább helyébe ? — Következik „Feljegyzése azon nevezetes városoknak , mellyek N. Kanizsához mennyi számú mérföldeket tesznek, betű szerént létetnek.“ Értse ezt, ki értheti. A’ tárgy* rajzából azt veszem ki, hogy némelly magyarországi ’s ausztriai birodalombeli városoknak N. Kanizsához! távolsága jelöltetik ki; ámde nem betü szerint: mert‘betű szerint* ’s 4 betü-rendben? különböző értelmű kifejezések. — Nyelv-elleni hibáinak bár itt csak pillanatnyi életet is adni isméti kinyomatással; láthatni azokat a’ homlokizaton is. . Pokolay. Szerkeszti Ilelmeczy. Nyomtatja Trattner Károli urliteza C12. »