Taxisok világa, 1996. (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996-07-01 / 7. szám

13 tagvilága Szeptembertől KRESZ-módosítás várható Érintés nélküli kommunikáció Magyarországon a rendszerváltással egy időben informatikai és telekommunikáci­ós forradalom vette kezdetét Ha csak bele­gondolunk, hogy a korábbi években több - akár tíz évet is várni kellett egy-egy tele­fonvonalra, ez ma már szinte elképzelhe­tetlen. De éppen ez az infrastruktúra hiá­nya tette lehetővé, hogy a külföldi tele­kommunikációs társaságok piacot lássa­nak Magyarországban és a legkorszerűbb technológiákat telepítsék ide. Előbb a 450 megaherzes rendszert építették ki hazánk­ban, majd erre települt a Westel 900-as, míg sajátos konkurenciaharcot indított ugyancsak 900-as MHZ-en a Pannon GSM. Az idő a fejlesztőket és a befektetőket iga­zolta, hiszen napjainkban több százezren használják ezeket a készülékeket, amelyek biztonságot és megélhetést nyújtanak so­kak számára azzal a tulajdonságukkal, hogy használójuk - gyakorlatilag - az or­szágban és egyre több európai államban utolérhető. Míg korábban a telefonőrület pusztán a vállalkozási szférában létezők kiváltsága­ként jelent meg, addig mára némi kész­pénzzel bárki hozzájuthat a vonalhoz. En­nek ellenére kialakult egyfajta ellenszenv ezekkel a készülékekkel és tulajdonosaikkal szemben. Arról nem beszélve, ha a közleke­désben, mondjuk vezetés közben használja valaki a mobiltelefonját. Többen már-már hóhérért kiáltottak, mondván:.....ezek mi­att történnek a balesetek, mert vezetés közben a fülükre szorítják a bunkófon­­jukat és nem látnak, nem hallanak!" A tömeges felháborodás eljutott a jog­szabály előkészítők füléig, s most arra ké­szülnek, hogy a közlekedés szabályai közé felveszik a mobiltelefon használatának korlátozását. No azért nem ilyen egyszerű ez a döntés sem. Legutóbb az Országos Balesetmegelőzési Bizottság (OBB) kezde­ményezésére tárgyalóasztalhoz ült a KRESZ-módosítás e pontjával kapcsolato­san a KHVM, a legfőbb ügyészség, az ORFK igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti főosztályvezetője, a Westel 900, az Ericsson valamint néhány közlekedés­biz­tonsági szakértő, hogy e tervezetet értel­mezze, a külföldi tapasztalatokat alapul vegye és egy közös álláspontot alakítsanak ki. Jelen volt a tanácskozáson a Taxisok Vi­lága munkatársa is, talán nem eredmény­telenül. A többórás tanácskozás során több érv és ellenérv elhangzott a rádiótelefonok használata mellett és ellen. Legtöbben va­lóban azt a kifogásukat hangoztatták, mi­szerint a figyelem megosztása balesetet idézhet elő. Olyan adatot azonban a rend­őrség nem tudott felmutatni, mely szemé­lyi sérüléses vagy túl nagy anyagi kárral végződő balesetnél, akár csak egyetlen al­kalommal is a telefonra, illetve használatá­ra lehetett volna visszavezetni. Hosszas vi­ta után kerültek „terítékre" előbb a moto­ros futárok, akik két keréken gurulva, időn­ként a vállukhoz erősített rádió adóvevővel kommunikálnak úgy, hogy az egyik kezü­ket ehhez használniuk kell. A szakvezetők ezt végképp balesetveszélyesnek ítélték, így a várhatóan szeptembertől - függetlenül attól, hogy létezik kéz nélküli szett is­­, a kétkerekűeknél tilos lesz az e fajta kommu­nikáció. Majd őket követték a taxisok, akik ugye nemcsak URH-znak, nemcsak CB-z­­nek, hanem egyre többen telefonálnak is, sőt van, hogy ezen eszközök közül egyszer­re többet is használnak, baleset okozása nélkül. A grémium abban egyetértett, hogy a taxisok zöme rendelkezik olyan vezetői gyakorlattal, rutinnal, hogy a figyelmét többfelé meg tudja osztani. Másrészt olyan jogszabályt ez ügyben nem lehet hozni, amely az egyéni készségek és képes­ségek alapján tesz különbséget. A generális tiltás szintén nem megoldás. Ezen a ponton megakadt a tanácskozás, mert felmerült, hogy ilyen alapon meg kel­lene tiltani a gépjármű vezetése közben a dohányzást is, hiszen ha csak egy szellő a parazsat a vezető ölébe löki vagy egyáltalán az égő cigaretta az utastérbe repül, máris megvan a komoly gond. És a baleseti sta­­tsztikák ilyen balesetekről már beszámol­nak. Hasonlóan veszélyes lehet, ha valaki vezetés közben étkezik, iszik, hiszen félre­nyelhet, egy váratlan manőverezést egy kézzel nem képes megoldani és a példákat még lehetne sorolni. Mindezek után a ge­nerális tiltást szinte valamennyi résztvevő elvetette. A külföldi példákat végigböngészve, szinte minden európai és amerikai állam pusztán ajánlásokat fogalmaz meg közle­kedői számára, hogy mely esetekben, ho­gyan használják telefonjaikat. Ezek a jó ta­nácsok természetesen mind a közlekedés biztonságát szolgálják, de ezek figyelmen kívül hagyásáért a hatósági személyek se­hol sem bírságolnak. A nyugati tapasztala­tok azt szorgalmazzák, amelyet már ha­zánkban is egy két forgalmazó kezdemé­nyezett, hogy az új gépjárművet értékesítő dealer a kéz használata nélküli szettet adja az új gépjárműhöz ajándékba vagy olyan kedvezményes akciókat hirdessenek a for­galmazók, amelyek e termékcsaládra érvé­nyesek. A telekommunikációban érdekelt cégek, így a tanácskozáson jelen lévő Ericsson képviselője is közölte: léteznek ol­csóbb és költségesebb kialakítások a gép­járművekbe, amely a hívás megkezdésétől a beszélgetés befejezéséig lehetővé teszik, hogy a gépjármű vezetője le sem vegye a kezét a kormányról. A külső hangszóróval, a jól elhelyezett és érzékeny mikrofonnal a kommunikáció tökéletesen lefolytatható. A korszerűbb változatoknál beállítható, hogy az első vagy második csengetésre a telefon aktivizálja magát, érintés nélkül. A némítók segítenek abban, hogy beszélgetés alatt az addig hangosabban üzemelő rá­diót, CD-t vagy magnót lehalkítsa, igény szerint elnémítsa. Mindezen technikai esz­közök beszerzésével a kezek szabadok, és kinek-kinek képességei szerint, megosztha­tó a figyelme is. Az egyeztetés végén a felek abban álla­podtak meg, hogy a jogszabályra szükség van, a jövőben a rádiótelefonok használa­tát vezetés közben ne tiltsák meg, pusztán írják elő ilyen esetekre a kihangosító szet­tek meglétét. A lényeg, hogy a telefonáló keze minden esetben rendelkezésére álljon, egy esetlegesen bekövetkező, nem várt ma­nőver végrehajtásához. Magazinunk jelen lévő munkatársának a KHVM főosztályve­zetője megígérte, hogy a személyszállító kisiparosokra nézve semmilyen korlátozást nem terveznek a KRESZ-módosításban. A közlekedési szabályok változásira legközelebb 1996. szeptember elsejétől le­het számítani. K. 1.1.

Next