Taxisok világa, 2002. (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002-04-01 / 4. szám

Meggyőződésem, hogy a fix tarifa is sok mindent megolda­na. Tudom, megjelent már e lapban, hogy a jelenlegi rende­letek ezt nem teszik lehetővé. Hát akkor rajta: érjük el, hogy a rendeletek megváltozzanak! Igen ám, de hogyan? Kb. két évvel ezelőtt a Fővárosi Közgyű­lés, a taxis társadalom kérésére, követelésére megemelte a ma­ximált ár felső határát. Ezután mi történt? A társaságok árver­senybe kezdtek, és az addig al­kalmazott áraktól lefelé tértek el. A fél ország rajtuk röhögött. Erre jó pár kolléga mit lépett? Elment ahhoz a társasághoz, amelyik alacsonyabb tarifával dolgozott, mert ott egyfolytá­ban „nyomták" a címeket. Azt mondtam az előbb, hogy a fix tarifa sok mindent megoldana. Én a központi árszabályozást tartanám helyesnek. Vélemé­nyem legalapvetőbb oka: ha az ármegállapítást az önkormány­zatokra bízzák, akkor megint csak harmincféle tarifa lenne az országban. Ez pedig ismételt problémákat vetne fel, ugyanis a taxiengedélyt lehet bővíteni. Ez annyit jelent, hogy „XY" nem csak Budapesten, hanem Battonyán vagy Nemesmedve­­sen is taxizhat, ha engedélyét kibővítették. El lehet képzelni, hogy hányféle tarifát kellene az órában tárolni, ha mindenhol más lenne az a bizonyos „fix" összeg. Ráadásul visszaélésekre is lehetőséget adna. Azonkívül minden egyes önkormányzat­tal külön harcot kellene vívni az ármegállapításnál. Mutassa­tok olyan helyi önkormányza­tot, ahol 200 taxis kérését szembeállítják 20.000 helybeli érdekével! Biztos, hogy a fix tarifa lét­számcsökkenéssel is járna. Itt jön az ellentmondás! Mi van akkor, ha tőlem mennek el az utasok? Mi van, ha nem az én kisméretű kocsimat választják? Minden ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedés sajnos ál­dozatokkal is jár. De! Aki a pá­lyán tud maradni, annak rövid időn belül újból biztos megél­hetési forrása, egzisztenciája le­hetne. Ne feledjük: taxiba ülni (utasnak) nem kötelező, de aki igénybe veszi, az fizessen reális árat! Meg kellene kérdezni, né­hány miskolci vagy dunaújvá­rosi kollégát (de azt hiszem, sajnos még mással is példálóz­hatnék), hogy reális, netán ön­költségi áron dolgoznak-e? Va­lamint azt, hogy meddig bírják. Amíg a másik munka hiá­nyában tönkremegy? Akkor ta­rifát emelnének? Más: A szerződéssel rendel­kezők (multicégek stb.) tehát tőkeerős cégek ma akár 60- 70%-os áron utaznak, ahhoz a nyugdíjas nénihez hasonlítva, aki a droszton odajön hozzám és kiválaszt. A világon nincs ilyen, de olyan sincs, hogy az utcai fuvar drágább, mint a te­lefonos! Csak emlékeztetném a rég­óta taxizókat arra, hogy az „ál­lami" időszakban ott indítot­tuk el az „órát", ahol a címet kaptuk, és működő taxaméter­rel álltunk a címre. Ha az utas késett, fizette a várakozást is, tehát olcsóbb volt leinteni egy taxit, vagy elsétálni a taxiállo­másra, mint telefonon rendel­ni. Ez utóbbi nagyobb kényel­met adott, így drágább volt, és ez volt a normális. Ma ennek az ellenkezője a gyakorlat. Ezen is el kellene gondolkodni. A fuvarszervező irodákról: logikus (nem kell elítélni), arra törekszenek, hogy a velük szer­ződésben lévő taxisoknak mi­nél több munkát tudjanak biz­tosítani. Az is logikus, mert ér­dekük (hiszen vállalkozók), hogy minél több taxissal legyen szerződésük. Ebből van a jöve­delmük! Ezért azt senki ne vár­ja, hogy holnaptól önként azt mondják: 200 vagy 220 Ft/km­ legyen a tarifa. Ki az a hülye, aki magától megy a bitó alá? Olvastam e lapban, hogy a tari­faemelés tagdíjemeléssel is jár­na. Na, a kettőnek így semmi köze egymáshoz! Én nem szoktam az EU-ra hi­vatkozni, de úgy néz ki, hogy nem „ússzuk meg". Most mon­dom: ebben a káoszban, ami kb. 12 000 embert körbevesz, a fele úgy leül a padra, hogy le­szakad alatta. Higgyétek el: nem csak a „hátsója", de még a feje is belefájdul. Dolgoztok amíg mozogni bírtok, de nem biztos, hogy taxisként. Bele­gondoltatok már abba, hogy a 25-30 ezer Ft-os nyugdíjatok­kal mit kezdtek majd? Figye­lem: ez nemcsak a taxisra, ha­nem a fuvarszervező irodákra is vonatkozik! Kérdezted, mikor lesz egysé­ges, új taxirendelet. Még a ka­mara működése idején, volt olyan időszak, amikor az érdek­­képviseletek egyetértettek több dologban is. Olvasom e lapban, hogy ne legyen érdekképviselő­je a taxisnak az, aki fuvarszer­vező irodát vezet, vagy tulajdo­nos. Van benne igazság! De! Egy társasági vezető érdeket is képvisel. Igaz, hogy legtöbbször szűkebb rétegét, a saját társasá­gáét. Ettől a képviselőtől (ez lo­gikus) azt nem leh­et elvárni, hogy esetenként olyan érdeke­ket képviseljen, ami a saját tár­saságának árt. Akkor kitől vá­runk egységes érdekképvisele­tet? Elnézést, kénytelen vagyok saját példámon érzékeltetni: „sima taxis" vagyok, egy társa­ság tagja. Ha a vállalkozásom csak taxizásból állna, biztos nem tudnám ezt a munkát el­látni! így is egyre többször jut eszembe, hogy elég. 12 éve küz­dök, egy rohadt fillért sem a FODESZ-tól, sem a FUVOSZ-tól nem vettem fel. Hideget-mele­­get viszont bőven kiabáltak rám. Azt akarom ezzel monda­ni: ha érdeket képviselsz (jól, rosszul), kiesel a munkából, ki­adásod van, de minek? (Hogy kinek vagy kiknek, az rendben van.) Nem tudsz olyan jól dol­gozni, hogy a taxistársadalom 50-60%-a elégedett legyen a munkáddal! Miért? Mert az érdekképviselet nem hatalom. Alkuszik, kilincsel, kér, egyezke­dik. Nem akarok itt listát felál­lítani, de az utóbbi 10 évben jó, ha húsz nevet tudok mondani az országban, aki próbálta „odatenni" magát az érdekkép­viseleti munkában. Többségü­ket egyfolytában szidták, szid­ják, pedig az eredmények na­gyon biztatóak voltak, lásd a ma már többek által visszasírt kötelező kamarai tagságot. Ak­kor volt egy egységes elképze­lésrendszer, kezdett kiépülni az ellenőrzés és a szankcionálás háttere is. Ez mind odalett, mert ami kötelező, az nem kel­lett. De mi van helyette? A semmi. Figyelem! Tudom, hogy kb. 20 jelenleg is érdekképvise­lő emberből legalább 10 fáradt, fásult. Régóta mondom: agilis, új emberek kellenének lassan, akik hozzáértéssel képviselnék a taxisokat, de egyelőre nem je­lentkeznek, vagy nem hallani róluk. Tudjátok, a „sztahanovista" jelvény megszűnt. Senki nem várhatja azt egy (bármelyik) ér­dekképviseleti szervtől, hogy barátságból dolgozzon. Ugye, aki közfeladatot vállal, az vállal­ja azt is, hogy munkáját kriti­zálják. Könyörgöm: engem az kritizáljon, aki annak az érdek­­képviseletnek tagja (fizeti a tagdíjat is), aminek egyik veze­tője vagyok. Senkit nem akarok bántani, de „az utca túlsó ol­daláról" könnyű kiabálni, az nem kerül semmibe és rendkí­vül egyszerű! Minden vágyam az, hogy le­gyen egy hatékony, egységes ér­dekképviselet, de energiájának jelentős részét ne az kösse le, hogy más érdekképviselet meg­nyilatkozásait kelljen figyelnie. A tagok kritizáljanak építő szándékkal, és ha rossz a veze­tés, váltsák le! Most is mon­dom: Az összefogás nagy úr, az énekkar hangja messzebb hal­latszik, mint egy szólistáé. (Ha összevissza énekelnek, az még rosszabb.) Megpróbáltam a feltett kér­désekre válaszolni. Azt hiszem sok újat nem mondtam, ami­ket leírtam, nagyon sok kollé­gának ismerős, de ne csak be­széljünk, dolgozzunk! Gondja­ink 70-80 %-a országos jellegű, ha lennének önként jelentke­zők, el tudnék képzelni egy olyan összejövetelt, ahol a fővá­rosból és minden megyéből például 3-3 fő leülne és közö­sen megbeszélnénk azokat a problémákat, amelyek megol­dását javasolhatnánk az illeté­keseknek. Amennyiben a megjelentek (érdekképviseletek és más mó­don delegáltak) egyetértené­­nek, úgy az ott közösen kialakí­tott álláspontjukat figyelembe kellene vennie (kénytelen len­ne) az új taxirendelet alkotójá­nak (KÖVIM). Tényleg ideje lenne már a problémákat rendezni, és egy korszerű, az EU-nak és a XXI. századnak is megfelelő taxiren­­deletet alkotni. Ehhez már csak a partnerek kellenek. Lesznek? Köszönöm a megkeresést, várom a hozzászólásokat, javas­latokat! Udvardi Sándor FU­VOSZ társelnök 0700 Szombathely Centrum Taxi 8-as 06-04-122-222 06-10-0104-100 taxisok világa 5

Next