Taxisok világa, 2004. (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004-08-01 / 8. szám

APEH tájékoztatás a számla és az egyszerűsített számla 2004. május 1. napját követően érvényes kötelező tartalmi elemeiről A 2004. május 1-től hatályos általános forgalmi adóról szóló 2002. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 73. § (1) bekezdés 16-17. pontja a számla és az egyszerűsített számla adattartalmára vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza: (Terjedelmi okok miatt a teljes tájékoztatást nem közöljük, a komplett anyag elérhető az APEH honlapján.) „2004. május 1. napjától nem kötelező a számlában szerepel­tetni az áthárított adó összegét tételenként (csak összesen) és a ter­mék adóval együtt számított ellenértékét sem tételenként, sem össze­sen, hiszen a számla végösszege mindkettőt tartalmazza összesítve." A taxisok által kibocsátott számlák esetén ún. „egyszerűsített" számláról van szó, ennek adattartalma az alábbiakban részletesen is olvasható. ÁFA-érték feltüntetése szempontjából más módon kell eljárni az ÁFA-alany taxisoknak és az alanyi adómenteseknek. Előbbiek a számla bruttó végösszege adótartalmának beírására szolgáló rovatba 13,04 százalékot írnak (A 15%-os adó „felülről” számítva), míg az ÁFA körbe nem tartozók ebbe a rovatba „mentes az adó alól", vagy „AM" (alanyi mentes) közleményt írnak. Kerüljük a „0” (nulla), vagy az áthúzott „0" beírását. Egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektro­nikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő ada­tokat tartalmazza: a) a számla sorszáma, b) a számla kibocsátásának kelte, c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma, d) a vevő neve, címe, a 20/A. § szerinti termékértékesítés esetén, illetve ha a 40. § alapján a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma, e) Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma, és a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás bea­zonosításához (taxinál 6022), g) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége (taxinál ennek nincs jelentősége), h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi egységre vetí­thető - adóval együtt számított egységára, i) a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke össze­sen, j) a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték (a fentebb jelölt ÁFA százalék, vagy az alanyi mentes szöveg)... „A fenti adattartalom-csökkentés egyben egyszerűsítés, egyben pedig a kerekítésből adódó problémák kiküszöbölését is eredményezi. Az adattartalom szűkülése azonban azt jelenti, hogy a korábban hatályos előírásokban szereplő, de előzőekben fel nem sorolt adatok nem kötelező tartalmi elemei a számlának, azonban ezek feltüntetése nem tiltott, aki kívánja, továbbra is szerepeltetheti azokat..." „A számviteli törvény módosulása miatt 2004. január 1-jétől nem kötelező a számlakibocsátónak a számlát aláírnia, azonban az adóalany dönthet úgy, hogy az általa kibocsátott számlák hite­lességének továbbra is az aláírás a feltétele." A sok bizonytalanság után törvényi szinten szabályozták tehát, hogy a számlát a kiállítónak nem kell aláírnia. „Az áfa-törvény 73. § (1) bekezdés 16, illetve 17. pontja csak a szám­la, egyszerűsített számla minimális kötelező tartalmát írja elő. Ez azt jelenti, hogy a kötelező adattartalmon túl bármely más adat is szere­peltethető a számlán, így pl. nem kifogásolható, ha az adózó az áthárított adó összegét, vagy a bruttó árat tételenként is feltünteti. Amiatt, hogy 2004. május 1-től szűkült a számla, egyszerűsített számla adattartalma, nem kell emiatt nyomtatványt selejtezni. A meglévő számlanyomtatványok felhasználhatók, csak azokat a rova­tokat, amelyeknek adatainak szerepeltetésére nincs törvényi kötelezettség, üresen lehet hagyni." Forrás: www.apeh.hu Díjmentes az M5-ös Gyálig A gazdasági és közlekedési miniszeter 82/2004 (V. 28.) sz. rendelete alapján az M5 autó­pálya díjmentes szakasza im­már nemcsak az M6-ig, hanem az Alsónémedi-Gyál csomó­pontig tart. Magyar Közlöny 2004/72 * * * A kötelező gépjármű­­felelősségbiztosítás igazolása külföldön Külföldre utazva egyes orszá­gokban nem elegendő a kötele­ző felelősségbiztosítás megléte, azt igazolni is kell a helyi szabá­lyoknak megfelelően. Más or­szágok esetleg el sem fogadják a Magyarországon megkötött biztosítást. Összeállításunk a PSZÁF tájékoztatója alapján ké­szült „A nemzetközi gépjárműforga­lomban a másoknak okozott károk megtérítése céljából meg­kívánt kötelező gépjármű-bizto­sítási fedezet meglétének igazolá­sa a Zöldkártya-rendszer kereté­ben történik. E rendszerhez tar­toznak Európa országai, vala­mint Irán, Izrael, Marokkó, Tu­nézia, de nem tagjai - Belorusz, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia és Ukrajna kivételével - a volt Szovjetunió utódálla­mai. A Zöldkártya rendszerhez tar­tozó országok gépjárműveinek üzembentartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosításuk meglétét a Zöldkártyával igazolják." Figyelem! A fentiekben jel­zett „Zöldkártya" nem tévesz­tendő össze a szintén zöld szí­nű és szintén kártya formátu­mú Környezetvédelmi Igazoló Lappal. Az itt szereplő „zöld­kártya kifejezés a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítás kül­földön történő igazolását szol­gálja. Az egyezmény tagállamai az egyes tagországokban megkí­vánt kötelező gépjármű-fele­lősségbiztosítási fedezet meg­létének igazolásául — a Zöld­kártya helyettesítéseként - kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes ha­tóságai által az adott gépjár­műre kiállított forgalmi rend­számot és a gépjárművön ová­lis mezőben külön elhelyezett országjelzést, továbbá az Euró­pai Unió tagországában kiadott azon forgalmi rendszámtáblák esetében, amelyek a bal oldalu­kon, vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben a kör­ben elhelyezkedő 12 sárga csil­lagot és alatta a kiadó állam jel­zését tartalmazza, az Európai Unió területén nem kell továb­bi külön országjelzést alkal­mazni. Összefoglalva:­­ Zöldkártya kiváltása nem szükséges, igazolásként elfoga­dott az EU-s rendszám, vagy a H-s rendszám és külön ovális keretben H betűi az Európai Unió országaiban, valamint Horvátországban és Svájcban.­­ Zöldkártya nem szükséges, de ovális mezőben H ország­jelzés igen Bosznia-Hercegovi­na, Macedónia, Románia és Szerbia-Montenegró területén.­­ Kötelező a zöldkártya ki­váltása a következő országokba 3 A taxisok világa

Next