Taxisok világa, 2004. (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

Madridban a S€RT jövő Az Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások 10. világkongresszusán a SEAT jövőbe mutató technológiák sorát mutatta be. A standon kiállított Toledo Multimedia, az Alhambra ADAS, a Leon E­­Merge és a SEAT Salsa koncepcióautó a jövő járműveibe adnak betekintést. SEAT Toledo Multimedia A jövő Toledójában CD-ről és MP3 techno­lógia segítségével is kiváló minőségű zenét hallgathatnak az utasok. A kommunikációs és audiovizuális technikáknak köszön­hetően lehetőség nyílik határidőnapló és mobiltelefon használatára, valamint SMS küldésére és fogadására is. A Toledo GPRS rendszere állandó összeköttetésben van egy központi szerverrel, melynek segítségével a vezető kiválaszthatja a kívánt cél optimális megközelítési módját monitoron keresz­tül. Az autóba épített hangfelismerő rend­szer segítségével beszéddel is működésre ösztökélheti a berendezéseket a vezető. A multimédiás rendszer segítségével lehívha­tók az aktuális hírek és az időjárás, vala­mint irányíthatóvá válik többek között a légkondicionáló berendezés is. SEAT Alhambra ADAS Az ADAS (Advanced Driver Assistance System) rendszer szenzorokon keresztül ér­zékeli a külső mozgást, vala­mint a közleke­dési jelzéseket is, és az elektronika segítsé­gével gyorsít, illetve lassít a robotpilóta. A „stop and go" funkció 40 km/h sebesség alatt leállítja az autót, ha álló járművet ér­zékel. Az ADAS rádiófrekvencián képes kommunikálni a közlekedési lámpákkal és a vezetőt informálja a sebességkorlátozá­sokról is, melyeket automatikusan be is ál­lít. Egy másik rendszer az útra festett jele­ket figyeli, s ha például záróvonalhoz köze­lít az autó, sípolással figyelmeztet. SEAT Leon E-Merge Az E-Merge baleset esetén a visszapillantó tükör közelében elhelyezett érzékelő segít­ségével azonnal értesíti a legközelebbi se­gélyszolgáltatót, és tájékoztatást ad a gép­jármű helyéről és állapotáról. 29 taxisok világa ki a megrendelőiket, addig a jelzés nélküli kocsik pilótái már a peronon leszólítgatják az érkezőket, szolgáltatásaikat ajánlva. Azt mondhatnánk, hogy ez a piac, és minden­ki éljen meg, ahogyan tud, csakhogy ez a ti­pikus esete az „egyenlő pályák, egyenlő esélyek, én kerékpárral indulok" Sándor György humorszlogenjének. S „aki lema­rad, az kimarad" elv is tökéletesen igaz, így talán kevésbé meglepő, hogy mindenki úgy boldogul, ahogy tud. A mezítlábasok és azért tegyük hozzá, tisztelet a kivételnek ha lehetőséget látnak rá, nem riadnak vissza semmitől. A taxióra pedig egy-egy alamuszinak tűnő utasnál úgy pörög, hogy időként locsolni kell, nehogy a súrlódástól leégjen. Elsősorban a láthatóan vidékiek és a külföldiek válnak potenciális célponttá. Nehogy általánosításokkal vádolják meg e sorok szerzőjét, vegyünk konkrét példá­kat. A Megasztár produkció jó néhány döntőse vidéki, és van közöttük a Vajdaság­ból ideutazó leány is, Dér Henriettel. Nos, e fiatal 17 esztendős lányka busszal érkezett a népligeti Volán buszpályaudvarra, s mivel fogalma sincs a tömegközlekedési lehető­ségekről, serényen egy taxiba vágta magát, amely csak úgy, ott várakozott a pályaud­var közvetlen közelében. A sofőr már a pá­lyaudvaron felajánlotta szolgálatait, s a ki­tűnő hangú énekes, anélkül, hogy látta vol­na az autót, tájékozódott volna az árakról, elővigyázatlanul huppant a taxi ülésére. A Népligettől egészen a Belvárosban találha­tó Szabadság tér melletti utcába vitette magát, ahol a taxióra 6000 forint körüli összeget mutatott. Nos, akik ismerik e tá­vot, azok lazán dobhatnak egy hátast, de ez a fiatal lány balhé nélkül kifizette az össze­get. Igazán akkor döbbent rá, hogy átver­ték, amikor a televíziós produkcióban dol­gozóknak elmondta, mennyiért hozták el, s ők felvilágosították a valós fuvardíjról. Ezek után nem csoda, hogy a csatorna egyik műsorának szerkesztői úgy döntöt­tek, leleplezik a taxisok álnokságait. Rejtett kamerával felszerelkezve teszteltek mezítlá­bas taxisokat, miközben mindent felvettek: a taxióra pörgését, a hozzá költött mende­mondákat és a jópofizó sofőröket, akik mindent megtettek, csakhogy a kuncsaft gyanút ne fogjon. A Nyugati pályaudvarnál helyet foglaló ál­vidéki riporter 3-4 kilomé­ternyi útért nem kevesebb mint 6950 fo­rintot fizetett ki a kedélyes sofőrnek. A taxi elhajtott, majd a korábbi utas, egy taxitár­sasághoz tartozó kocsival visszavitette ma­gát a vasútállomáshoz. A különbség még őt is meglepte. A taxióra 1240 forintot muta­tott. Szóval ennyit a különbségekről. A társasághoz tartozók nem szeretik a hiénákat, s bizony, amikor elfogy a türel­mük - s ez egyre többet fordul elő -, akkor nem mindig a jog eszközeit választják a probléma kezelésére, megoldására. Az erő­szak viszont újabb erőszakot szül, ami egy­részt nem old meg semmit, s valljuk be, a konfliktus feloldása nem is igazán a fuva­rozók feladata. Cash

Next