Taxisok világa, 2016. (26. évfolyam, 1-12. szám)

2016-04-01 / 4. szám

8 befejeződött a további 365 automata fix kame­ra telepítése a közúthálózat 132 olyan pontjá­ra, amelyet a közlekedésbiztonsági szakembe­rek balesetveszélyesnek ítéltek meg. A telepí­tett ellenőrzési pontokat a központi közleke­désbiztonsági automatizált feldolgozó és in­formációs rendszer (KAFIR) köti össze az olyan kiszolgáló alrendszerekkel, mint a gép­jármű-nyilvántartás vagy a körözési adatbázis. A telepített kamerák pontos helyét bárki meg­tekintheti a www.police.hu oldalon. Magazinunkban többször foglalkoztunk a rendszer teszteredményeivel, hiányosságaival. Szerkesztőségünkbe érkezett számos kérdés a taxisoktól, amelyre igyekeztünk a megfelelő válaszokat beszerezni. Az egyik ilyen kérdés úgy hangzik: a műsze­rek milyen távolságból képesek hatékonyan funkcionálni? Nos, valós az az információ, mi­szerint akár 1,8 kilométer távolságból is képes a gyorshajtást „befogni" a sebességmérő rész. Azt azonban tudni kell, hogy a műszer több részből áll. Ennek egyik alkotó eleme a sebességmérő egység, amely a jelkibocsátás­ból és annak visszaverődéséből állapítja meg a bemért jármű sebességét. Ez az eszköz igen távolról is képes a sebesség meghatározásra. Vagyis akár 1800 méterről befogja a gyorsan hajtó járművet, de ahhoz, hogy a felvételt fel le­hessen használni, a kezelőnek folyamatosan a járművön kell tartani az optikai szálkeresztet a folyamatos mozgás mellett, ugyanis a kamera mindössze 150 méterről képes felismerhető képet rögzíteni a rendszámról. Ennek az infor­mációnak birtokában kijelenthető, hogy ilyen távolságból csak mobil eszközzel lehet sebes­séget mérni, és csak olyan egyenes útszaka­szon, ahol nem töri meg semmi a mérőjel útját. Többsávos útszakaszon vagy kanyaroktól tűz­delt részen a készülék nem használható. A műszer egyébként arra is képes, hogy az út mellett akár 100-200 méterrel beljebb terü­letről végezzen mérést, azonban itt is az optikai rész határozza meg ennek a lehetőségeit, ami a 30-50 méternél nem tesz többet lehetővé. Ugyancsak kérdésként fogalmazódott meg, miszerint mennyire látnak be a kamerák az utastérbe? Nem titok, hogy a rend éber őrei alapvetően szemből szokták a VÉDA rend­szert használni, így a mobil ellenőrző egysé­gek - tekintve, hogy az autó magasságával kö­zel azonos szintben működnek - tökéletesen belátnak az utastérbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az első üléseken helyet foglalók­ról jól felismerhető képet tudnak rögzíteni. A hátsó ülésen tartózkodókról azonban nem. Te­hát, amennyiben a taxis nincs fuvarban, de biz­tonsági övét nem csatolta be, nem lehet kétsé­get kizáróan megállapítani, hogy a hátsó ülé­sen - különösen a sofőr mögötti részen - ül-e bárki is. Óberling József ezredes hozzátette: Alapvetően a rendszer nyújtotta lehetősége­ket nem kívánják a taxisokra „kihegyezni". A fixen telepített műszerek esetében, mivel azok magasan az úttest fölött helyezkednek el, korlátozott az utastérbe történő belátás is, így ezen kamerák látótere az első üléseken helyet foglalókra korlátozódik. A készülékkel lehetséges az elhaladó jármű sebességének - hátulról történő - mérése is. A hatótávolság megegyezik a szemből történő rögzítésével. Annyiban azonban korlátozott az utastérbe történő „belátás", hogy a hátsó fej­támlák jelentősen szűkítik a láthatóságot. A VÉDA rendszer közvetlen kapcsolatban áll az országos gépjármű-nyilvántartó rend­szerrel, így ha valaki nem íratta át az autóját, vagy nem valós forgalmi rendszámmal közle­kedik, netán lejárt a műszaki vizsgája, a kame­rák ezt is rögzítik. A felvételek szerint eljárhat­nak a gépjármű tulajdonosával szemben. A rendszer arra is képes, hogy a felvételek alap­ján 3 dimenziós képet alkosson, amely alapján felismeri az adott járművet is, rögzíti annak szí­nét, így ha a nyilvántartástól eltérő értéket ta­pasztal, jelzi azt is. Célszerűnek látszik a KRESZ előírásait nyo­matékosan betartani, mert a több száz fixen te­lepített kamera és a mobil eszközök számos szabálysértés rögzítésére alkalmasak. Mint arról Óberling József ezredes magazi­nunkat tájékoztatta: A műszerpark fejlesztésé­re azért szánt a rendőrség jelentős összeget, hogy eleget tudjon tenni a 2010-ben vállalt kö­telezettségének. Tekintve, hogy a legtöbb ha­lálos kimenetelű baleset a gyorshajtásra vezet­hető vissza, így ennek visszaszorításával érhe­tő el az 50 százalékos csökkenés 2020-ig. A közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakembe­rek bíznak benne, hogy VÉDA Közúti Intelli­gens Kamerahálózat beváltja a hozzáfűzött re­ményeket. k.z.t. Erről irt a Taxisok Világa 2006 áprilisában 10 éve történt Átfogó változtatást javasol a Kamara A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési Osztály Taxis Szakmai Kollégiuma a „tisztességes taxis vállalkozók és minden utas érdekében” azzal a kéréssel fordult a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztériumhoz (igen, még volt „saját” minisztériuma a közlekedés­nek!), illetve annak vezetőjéhez, hogy saját jogkörénél fogva segítsen a rendteremtésben. A mellékelt javaslat a kamara véleménye szerint alkalmas lehet arra, hogy fővárosi és országos szinten kiszűrhetőek legyenek a taxitevékenység végzésére alkalmatlanok, és európai szintre emelkedjen a szolgáltatás színvonala. Néhány fontosabb pont a javaslatból: • A létszám szabályozása • Erkölcsi bizonyítvány évenkénti ellenőrzése • Köztartozás-mentesség évenkénti ellenőrzése • Alkalmazottak bejelentésének ellenőrzése • A taxiszolgáltatásra alkalmas gépkocsik legkisebb méretének meghatározása • További engedélyek kiadásának szüneteltetése, amíg a létszám nem csökken a megfelelő szintre (drosztférőhelyek számának há­romszorosa) • A szükséges létszám elérését követően a taxiengedélyek licenc­­rendszerének kidolgozása • A taxiállomások használatának folyamatos biztosítása („foglalt” drosztok) • Fix tarifa meghatározása • A tarifa meghatározása „szakbizottság” által, melynek tagjai az önkormányzat, a kamara, a taxis érdekképviselet és a fogyasztó­­védelem képviselői • Az ellenőrzés egy kézbe koncentrálása (közlekedés-felügyelet, önkormányzat, fogyasztóvédelem, droszt kht., kamara, érdekkép­viseletek) • Folyamatos, 24 órás ellenőri jelenlét • Szabálysértés esetén ne a taxiengedély, hanem a taxivezetői en­gedély kerüljön visszavonásra, hogy a konkrét elkövetőt sújtsa a szankció • Panasziroda felállítása Néhány javaslat napjainkra már teret nyert, de a többi 10 éve beveze­tésre vár... Erről írt a Taxisok Világa 1996 áprilisában 20 éve történt Amikor még a bicikliváz is a régi volt... Az áldott emlékezetű Demeter Misi írásából egy rövid részlet: „A József körúton, a mai Varrógép-szaküzlet helyén volt a Láng Ja­kab és Fiai kerékpár-szaküzlet. Annak a kirakatában volt egy csoda­bicikli. Azon volt minden, ami kell. Csengő, duda, macskaszem, ko­ca, láncvédő, és így tovább. Első látásra beleszerettem. Volt spórolt pénzem locsolásból és betlehemezésből. Megvettem. Gyönyörű volt. A lány is, akivel éppen jártam. Első utam hozzá vezetett. Fütyültem egyezményes jelünket, a Francia Világhíradó első taktusait és a lány rohant le. Az esti félhomályban megcsodálta a bringát, és teljesen el­olvadt, amikor felajánlottam, hogy üljön föl elém a vázra, viszem egy kört a téren. Felült, és mentünk, mit mentünk, száguldottunk, ő is és én is nagyon élveztük az utat. Büszkén kapcsoltam be a dinamót, hogy reflektorral megvilágítsam a Tivadar utcát. Késő volt már, és haza kellett vinnem a lányt. Leugrott, adott egy csókot és szégyenlősen elfutott, de a kapuból még visszanézett. Majd visszajött, és egy olyat bedörgölt, hogy azóta is rosszul hallok a bal fülemre. - Mi bajod van? - kérdeztem fájó arcomat simogatva. A lány hangja kiábrándítóan érdes volt, mintha csak az anyját hallanám: - Még kérdezed, te szemét? Idejössz, felültetsz a vázra, megyünk négy kört, aztán leszállok, és csak most látom, hogy női biciklid van! Én is odanézek, és látom, hogy tényleg női bringát vettem. De hát akkor min ült a lány...?!"

Next