Taxisok világa, 2020. (30. évfolyam, 1-3. szám)
2020-03-01 / 3. szám
sza kétszer megkerüli az ellentáborát, hogy a két nemzeti haderőnek üzenetet vigyen a köztük fekvő tábor mozdulatairól. Zsidó szatócsok minden levelezése tele van ártatlan üzleti hírekkel, mikből egymás közt megállapított szótár szerint az ellenfél hadmozdulatait értik meg, és tudatják a nemzeti hadvezérekkel. Ahol nagy a sietség, száz meg száz szekér áll elő a nemzeti hadsereg gyalogságát tovaszállítani, ágyúit, hadiszereit felvenni, s mikor a másik had jön, nincs egy ló sem; mind kinn a ménesen, nem lehet rátalálni. Mikor a nemzeti seregnek élelem kell, egy kurta nyugtatványra előterem minden; mikor a másik jön, készpénzért sincs semmi, maga a gazda is koplal. Csak egy hiányzott még a nemzeti hadseregből. Erejének tudata. Ezt meg kellett még neki tanítani, s a tandíjt bizony meg kellett érte fizetni.” No jó, ezt megírta dr. ásvai Jókay Mór. Nemzedékek olvasták. Olvassák ma is (ha ugyan). De a példának állított „nemzeti egység” azóta is ott téblából valamerre, vagyis akárcsak a régi dicsőségünk, „késik az éji homályban”. Hatások Újra és újra felmerül a kérdés, hogy a kisadózó vállalkozó a járulékfizetései alapján milyen mértékű társadalombiztosítási szolgáltatásra szerezhet jogosultságot, valamint kell-e alkalmazni az úgynevezett arányos szolgálati idő számítást. Az arányos szolgálati idő fogalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. paragrafusa vezette be. Az említett szakasz arról rendelkezik, hogy ha a meghatározott biztosítási jogviszonyban - részmunkaidő, főállású kisadózó, őstermelő stb. - szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél (jelenleg 161.000 Ft) kevesebb, akkor a nyugdíj mértéke szempontjából a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) rendelkezései szerint a főállású kisadózó vállalkozó választhat, hogy az e tevékenysége, biztosítási jogviszonya alapján keletkezett kötelezettségeit havi 50 ezer vagy 75 ezer forint összegű tételes adó megfizetésével rendezi. Havi 50 ezer forintos tételes adó fizetése esetén járulékalapot képe nyugdíja zó jövedelemként havi 98 100 forint vehető figyelembe, havi 75 ezer forintos tételes adónál viszont havi 164 000 forint a járulékalap. Figyelembe véve a minimálbér idei évben érvényes összegét - havi 161.000 forint -, ha a főállású kisadózó vállalkozó havi 50 ezer forint tételes adót fizet, akkor a nyugdíjmérték megállapításánál kizárólag az adott időtartam arányos részét fogja szolgálati időként megszerezni, ugyanakkor a nyugdíjjogosultság szempontjából minden esetben a teljes időtartam szolgálati időnek számít, tehát a megfelelő életkorban nyugdíjba mehet. Ezzel szemben, ha havi 75 ezer forint tételes adót fizet a kisadózó, akkor esetében mind a nyugdíjjogosultság, mind a nyugdíj mértéke szempontjából a teljes időtartam szolgálati idő lesz. Ha a 2020-as évben havi 50 ezer forint tételes adót fizet a kisadózó, úgy a nyugdíjra jogosító szolgálati időként 366 napot fog szerezni (a szökőév miatt), ugyanakkor a nyugdíj mértéke szempontjából arányosítani kell a szolgálati időt, mivel az adott évre vonatkozó járulékalapja nem éri el a minimálbér éves mértékét, így 366 nap helyett csak 224 nap szolgálati időt szerez a nyugdíj mértéke szempontjából. Ha a kisadózó egész évben a magasabb - havi 75 ezer forintos - tételes adót fizeti meg, akkor nem kell arányosítani a szolgálati időt, hiszen az éves járulékalap meghaladja az adott időszakra vonatkozó minimálbér összegét Bíróság előtt a veszprémi garázda PRÓBÁRA bocsÁTÁST kÉR az ügyész Garázdaság miatt emelt vádat a veszprémi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki tavaly bántalmazott egy taxist Veszprém belvárosában és megrongálta annak járművét. Mint arról magazinunkban is hírt adtunk, a 38 éves veszprémi férfi 2019 októberének késő esti órájában ismerőseivel egy belvárosi szórakozóhelyen mulatott, ahonnan kijártak dohányozni az utcára. A szűk utcán álló társaság egyik tagját egy éppen arra közlekedő, és utasokat szállító taxi a jobb oldali visszapillantó tükrével súrolta. Emiatt az ittas állapotban lévő férfi a pár méter után megálló taxi után sietett, s kérdőre vonta a sofőrt, amiért túl közel haladt el mellettük, majd próbálta a taxist a lábánál fogva kirángatni a gépjárműből. Miután ez nem sikerült, nagy erővel becsapta a jármű ajtaját, és belerúgott a taxi oldalába, melynek következtében az ajtó behorpadt, s ezzel a taxisnak 46 ezer forintos kárt okozott. A taxis rendőrt hívott és feljelentést tett támadója ellen. Az ügyet a Veszprémi Városi Rendőrkapitányság vizsgálta. Az eljárás során gyanúsítottként kihallgatták az elkövetőt is, aki tettét beismerte. Mint elmondta, túlreagálta a helyzetet, és utólag már megbánta tettét. Hirtelen felindultságából vonta felelősségre a taxist, támadott rá, ugyancsak a tehetetlen dühe vezérelte, amikor az autóba belerúgott. A nyomozóhatóság az ügyet kivizsgálta majd lezárta és garázdaság bűntett alapos gyanújával átadta az ügyészségnek vádemelési javaslattal. Az ügyészség a férfi próbára bocsátását indítványozta a Veszprémi Járásbíróságon. k.z.t. taxisok világa , „leárnyékolt" területek a fővárosban Mint köztudott, a fővárosban évek óta a „csendes címkiadás" az előírás. Vagyis valamilyen elektronikus eszközzel tartja a taxis a kapcsolatot a taxi központtal. Ez lehet éppúgy okos telefon, mint táblagép. De az alaphelyzet ugyanaz, hiszen a táblagépekben is telefonkártyák működnek. Azt mindenki tudja, hogy a telefonok szempontjából vannak leárnyékolt területek, ahol se kép, se hang, ahogy mondani szokás. Bár a telefontársaságok hirdetik, milyen nagy a lefedettségük, mégis vannak „fehér foltok”. Ott bizony nem tudunk telefonálni, és ekkor a telefonunk, táblagépünk nincs kapcsolatban a fuvarközvetítő társaság rendszerével sem. A taxik esetében pedig ez azt jelenti, ebben az esetben nem kapunk címet, nem tudnak elérni bennünket. Nincs más hátra, figyeljük, hol vannak „leárnyékolt területek” a fővárosban. Az elmúlt évek tapasztalata alapján nézzünk néhány helyszínt: XIII. kerület, Népfürdő utca, ERSTE torony. Hiába a taxiállomás, nem célszerű sokáig ott ácsorogni, mert nem lát bennünket a rendszer. VII. kerület, Rákóczi út 44. irodaház. Hasonló a helyzet, járdán a taxiállomás, közvetlenül az irodaház tövében. Ott is nagyon roszszak a vételi viszonyok. IX. Üllői út 4. irodaház. Itt is egy hatalmas épület tövében van a doszt, de a területárnyékban van. Horváth András