Technika, 1957 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-01 / 1. szám
Bemutatjuk a bécsi vásáron légáramlásos takarmányszárító berendezést Márciusi nagy, tavaszi, vásár sok ezer külföldi tója között az idén hat 61, anyagi körülmékre való tekintettel lassalt egyetlen cég, a „Qua(Kölekedési és Műszaki lat „Qualitas’ Operatív és aki részlege) lesz ott. S ez falat is csak egyetlen beszés, a légáramlásos székító bemutatásával szó. A bemutatásra kerülő idézés már tavaly felkelaz osztrák és német szakírók érdeklődését, légáramlásos takarmányzó berendezés dr. Kunffy in, Lomb Frigyes, és dr. 11 Harald alkotása. Ez a ndézés, illetve takarmányzó eljárás a mezőgazdaságiményeket az időjárástól etlenül gazdaságosan, kisebb veszteséggel szárítja,árom szerkesztő munkája már szabadalom. Kunffy—Lomb—Tangl-féle romlásos terményszárító ütemes alkalmazásánál ésüzemi teljesítményénéla felülmúlja az eddig külön ismert és gyártott haó berendezéseket. A berenis csővázas színben elhelye, nagyméretű axiálventillából, rácsszerkezetből áll. A tillátort tíz kW teljesítmévillamosmotor hajtja. Az s-7 berendezést úgy szerztették, hogy viszonylag kőenergia felhasználásával is és egyenletes teljesítést érjenek el. Kedvezőtlen natológiai adottságok esetén azonos, sőt nagyobb teljesíts biztosítható a terményrázóhoz tartozó füstgázelőlegítő berendezés használaal. Ez közvetett fűtéssel elősegíti a levegőt. A füstgázmelegítés céljára felhasznható: barnaszén, kukoricákká és egyéb mezőgazdasági ivadék, valamint földgáz. A gyors, a nap és az eső ká- 3 hatásaitól megóvott száríi folytán pillangós szénáknál —40 százalékos emészthető fierjetöteblet nyerhető és a kozin többszöröse marad el, mint a renden szárított énánál. Előmelegítő berendezés üzemeltetése esetén egy takarmányszárító körülbelül 120—150 katasztrális holdon termő pillangós zöld takarmányt száríthat meg, s megmarad a takarmány üde, zöld színe is. A berendezés azonban nemcsak széna szárítására alkalmas. Nagyon jól hasznosítható kombájngabona, kukorica, rizs, ipari és gyógynövények, valamint aprómagvak szárítására. Sok kombájngabona szárítható a berendezéssel. Kb. két kombájn által elcsépelt gabona szárítása egy légáramlásos szárítóval folyamatosan biztosítható. Csöves kukorica szárításánál egy-egy alkalommal kb. 600—800 mázsa rakható fel s ez a mennyiség előmelegítés nélkül 4—8 nap alatt, előmelegítéssel pedig 21—36 óra alatt megszárítható. A Kunffy— Lomb—Tangl-féle szárítóberendezés tehát feleslegessé teszi a kombájngabona szárítására szolgáló, betonból készült szárítószíneket, valamint a nagyon költséges kukoricagórék építését is. A szárítóberendezés üzemköltsége nagyon kedvező. Egy mázsa széna szárításához kb. 3,5—4 kWó áramot fogyaszt, ami hazai árak mellett 1,2— 1,6 forintba kerül. De nézzük csak, mi nyerhető e légáramlásos szárítóberendezés használatával. Évenként egy berendezésnél csak a szénaszárítás alkalmával megtakarítható kb. 45 mázsa emészthető fehérje, ami kilencvenezer kilogramm tej termeléséhez szükséges fehérjét jelent. Egyéb termények szárításánál mázsánként kb. 15 forint értékű romláscsökkenést takaríthatunk meg. Szakszerű üzemeltetés esetén egy éven belül visszatérül a légáramlásos takarmányszárító vételi ára. A légáramlásos takarmányszárító berendezés nagyszerű megoldása és nagyon figyelemreméltó eredményei alapján méltán várjuk, hogy a „Qualitas” sikerrel szerepeljen a bécsi vásáron, s üzletkötésekkel realizálja majd a külföldiek érdeklődését az új berendezés iránt. Légáramlásos terményszárító berendezések a szarvasi Kísérleti Intézet gazdaságában Fotó: Dr. Walger BCTYnHTEJBHOE C.IOBO Mw BeHrepcKHe HHweHepu sB.'isnomHecn peaajíTopaMH H srpyaiiHKaMH Hacrosuuero JxypHaaa TexHHqecxaH xpoHHxa pHcrynaeM k CBoeií paűoTe bo3oőhobjish naMHrb Harnero 3HaMeHiioro npoipeccopa ,rp. A. Te3a narraHTiom. Ciajio y*e noroBopxofl. - Her BeHrepcKoro HHaceHepa He yqHBiuerocH HenocpeacTBeHHO jih nocpeacTBeHiio y npocpeccopa narraHTiom. Boxpyr rpoőa, oxoty'HHBiuero Hecxojibxo MecsmeB TOMy Ha3aa stoto 3HaMeHH- oro íoípeccopa, coőpa.nicb erő yqemixH h cotpvahhkh, octhb* V TaM eme Jto.nro no 3aBepmenmo noxopoHHoro oőpaaa. aKOHueH«, »jieKUHH npoH3HeceHa« » »cryaeHTbi«, Kan eme ^ 3HO b yHHBepcHTere, coÓpajiHCb Boxpyr npocpeccopa, Ü f c Kacpeapw JKH3HH ... BepeHHH. q-ro 9Ta neqajibHan xapraHa TaM Ha KJiaaÖHme ne To.ibKO npeaaHHocn. k npocpeccopy. a Tax>xe h Tb k OTeqecTBy, Ha TexHuqecxoe pa3BnTiie npoMbim/ieHHocTH •pofi 6bina» nanpaB.irna 3ac.ryífíHBHIO1-*-' H VBa^^'uie h noieT »Ta npotpáccopa narraHTiom. Üpcxjjeco.p narraHTrom ocTajieá er.ra BepHbiM oreqecTBy h íoHomecTBy. noieMy no/piepxiiBaeM I, recb HMeHHo sto h3 ŐJiec-ameft h yxasMBawmeii aajieito Bpepég kb 3hh Harnero npo(j»eccopa? Mw ÖyaeM roBopHTb HCKpeime, 3TK poBeHHO. B HeaaBHOM npomJiOM mhoto namHX Mojioabix xojwer, -ropbie Hy*Hbi Őmjih 6w BenrepcKOH npoMbimjieHHOCTH. BeH- repcKOMy OTeqecTBv, ymjiH 3arpaHHixy. B CBoé BpeMx mm BMecTe CHgejlH Ha CKBMbHX yHHBepCHTeTa, MM ŰMJIH ÄPy3bHMH, hx yxog BM3Baji name oTxpoBeHHoe coJxa.ieHHe. Jlerxo öbuio 6h aasBUTb: npocjieccop narraHTK)m He 3T0My yqmi hx. Jlerxo 6m.ho 6m ynpexaTb h cKaaaTb, name rocyaapCTo aa.io MHoro Tbicaq ^»ophhtob Ha hx BocnnTaHHe. MHorne H3 hhx Ha cpeacTBa Harnero rocyaapcTBa paspaőoTaaH pe3yjibTaTM nccne,ao- B3HHH, KOTOpbie OHH Tenepb KaK UeHHbie njIOAbl yMCTBeHHOÜ paöOTH yHOCHT 3arpaHHuy h peaaH3HpyiOT TaM... OaHaxo BMecTo ynpexoB, BMecro orjinabiBaHHH Ha3aa. ayatue HaM 3a6oTHTCa o ŐyaymeM. no HaiueMy mhchhio npaBHjibnee npH3MBaTb Hamwx HHJKeHepoB Ha cTpoeime öyaymero, jiyqmero h BooaymoBjiHiomero Öo/iee ÓyaymHocTH HamHx HH»«eHepoB 3arpaHH- ueö. He BepuTbca htoöh kto jihőo mot rayóJKe h acHee BHgeTb omnöKH aonymeHHbie b npomaoM b oö.iacTH TexHHqecKoro pasBHTHH, qeM npocpeccop narraHTiom. Oh BceTaKH b oŐJiacTH CBoeft aeaTejibHocTH, b CBoeii HayqHoö paÖOTe, Bceraa b nepByio oqepeab CTpeMHJica HaÖTH peruemre. HcnpaBHTb omHŐKH. H 3T0My Tax h aoJi>KHO öbuio öbiTb. HcToqHHxoM H3 xoToporo oh qepna.i CH.TM K 3TOii paÖOTe, 6bUa yBepeHHOCTb. HTO B CTpOHTejIbCTBe couHajiH3Ma HeT HHe mojkct h ŐbiTb Hepa3peimiMbix npoTHBopeqHÍi, HencnpaBMMHX omHöox. Ham jxypHaji ÖyaeM peaaKTHpoBaTb b erő ayxe. Ctpcmhmch HHíjlOpMHpOBaTb Ha MejKayHapOaHOM ypOBHe HHJXeHapOB H TexiiHKOB, Bcex nHTepecyiomnxca TexHHKOÜ; CTpeMHMca nyÖJiHKOBaTb b HameM »xypHaae hx CTaTbH, c xpaTKOfi aHHOTaunefi na hhoctpaHHbix smbixax, qTOÖM hx hmh CTaao H3BecTHMM h 3apyöe»KOM. CqHTaeM Hamefl Bawiieiimeft paÖOTofl oxa3MBaTb HacTofiqHByio h ynopHyw noMomb b hx Öopböe 3a BHeapeHHe hoboh TexHHKH. B JKypHaae OTxpbmaeTCH cneUHaabHMfl pa3aea b Kotopom CHCTe- MaTHqecxH ÖyayT paccMaTpHsaTbCH npoöaeMM MoaoaMx HH»xeHepoB c 3T0fl ToqxH 3peHHH. 0»KHaaeM naeii h npeaaojxeHHH HamHx xoaaer, htoÖm Ham TexHHqecxHft »ypnaa CTaa ÖoraTMM HHaHBH- aya.ibHbiMH HaeHMH, cospeMéHHMM h CTOH.i Ha bhcokom ypoBHe, oaHOBpeMeHHo OTaaBa» hv/khmíí noqeT HarnnM TpaaHunaM. Ha CTpaHHuax Harnero xcypHaaa aoajKHbi b nepByio oqepeab 3apexoMeHaoBaTbCH naHŐoaee TaaaHT.iHBbie MoaoaMe HnweHepbi. Tae HaxoaHTCH rpannua B03pacTa? npotpeccopy narraHTiomy öbmo 70 jier, a mot.th jhoömmm 25-th — 30-th jieTHHe copeBHOBaTbCH C HHM B TpVAOJUOŐHH H ynOpHOCTH, B erO 0nTHMH3Me H BooavmeBjieHHH — to ecTb c erő avxobhoíi MoaoaocTbio? B naMHTb HeaaBHo noqBmero öpaTa erő npod»eccopa ap. Á. HMpe narraHTioiii cryaeHTM TexHHqecxoro YuHBepcHTeTa b Mmu- KO.ibír noca.THJiH aepeso. fla öyaer Bbinycx mypHajia »TexHHxa« aHaaorHqHHM axTOM, aa B03pacTeT h paaBeTBHTCH stot oxypHaa y*......'M ayÖoM Öoabmofl ceMbH renepamui BeHrepcxnx HH»xerfepoB. 3MHJI CJIYKA HHHteHep-MexailHK, OTBeTCTBeHHblH pefiaKTOp A szovjet kirándulók kedvence ez a fényképezőgép nagyságú, parányi gramofon. Egyszeri felhúzás 30 perc játékidőt tesz lehetővé. Hangereje vetekszik a normál méretű gramofonokéval. Ami a legfontosabb: négyrét összehajtható hanglemezek is kaphatók hozzá. ítoeffiifew. netten utt§®&i$iken [___l g-Futtertrockenanlagi An der im März s grossen Wiener Mus wird diesmal, zwist len Tausenden Ar nur eine einzige u Fabrik teilnehmen. E die „Qualitas” (d. h. - rative und technischen teilung des Technischen > Verkehrstechnischen Unt nehmens „Qualitas“.) f Rücksicht auf die materielle Verhältnisse ist allerdings auch dieses Unternehmen bemüssigt nur ein einziges Objekt und war eine neue ungarische Luftzug—Produkten —Trockenanlage vorzuführen. Die zur Ausstellung gelangende Einrichtung, erweckte allerdings bereits im Vorjahre das grösste Interesse sowohl der österreichischen wie auch der deutschen Fachleute. Die neue Luftzug—Produk ,—Trockenanlage ist eine höpfung von Dr. Zoltán tttffy, Frigyes Lomb, und •. Harald Tangl. Durch die ■Wendung derselben ist man der Lage landwirtschafthe Produkte — ganz unabngig von der herrschenden itterung — mit den geringen Verlusten an Nahrungsert oekonomlsch zu trocken. Das Verfahren der obge.M inten Konstrukteure ist heute bereits patentiert. Die Luftzug—Produkten— Trockenanlage System Kunffy —Lomb—Tangl überbietet die im Auslande bekannten bezw. fabrizierten ähnlichen Einrichtungen infolge der Möglichkeit der allseitigen Anwendung, gleichwie mit Rücksicht auf die erzielbaren Grossbetriebsleistungen. Die Einrichtung besteht aus einem Stahlrohrgerüst- Schuppen, in welchem ein grossdimensionierter Axialventilator, sowie ein Gitterwerk untergebracht sind. Der Antrieb des Ventilators erfolgt mithilfe eines Elektromotors von 10 kW Leistung. Die gesammte Einrichtung wurde derart konstruiert, damit nebst möglich geringen Energieverbrauch eine gleichmässige und grosse Leistung erzielt werde. Es kann auch im Falle ungünstiger klimatischer Verhältnisse ein gleichhohes ja eventuell noch grösseres Ergebnis erzielt werden, durch Anwendung der ebenfalls zu der Anlage gehörenden Vorwärme Einrichtung in welcher die Luft auf indirektem Wege vorgewärmt wird. Zum Zwecke der Vorwärmung kommen Braunkohle, Maiskolben oder andere landwirtschaftliche Abfälle sowie Erdgas in Betracht: Infolge der rasch erfolgenden Trocknung, bleibt das Produkt von den schädlichen Einflüssen von Regen und Sonne verschont, wodurch bei einem Heu von Schmetterlingsblütem Mehrwerte von 25—40 0/0 verdaulicher Eiweissstoffe sowie mehrfache Mengen an Karotin erzielt werden können, als dies bei gewöhnlicher Heutrocknung der Fall gewesen wäre. Durch die Einstellung des Vorwärmers kann man mittels einer Einrichtung das Heu von 120—150 Katastraljochen Schmetterlingsblütern trocknen, wobei frische grüne Farbe des Futters beibehalten bleibt. Die Luftzug—Futter—Trokkenanlage eignet sich jedoch nicht nur zur Trocknung von Heu. Dieselbe kann vielmehr auch bei der Trocknung von Mähdrescherfrucht, Mais, Reis, Fabrikpflanzen, Heilpflanzen so wie Kleinsamen verwendet werden. Demgegenüber stehen jedoch die enormen Vorteile des Trockenverfahrens. Mithilfe einer Einrichtung können 'n einem Wirtschaftsjahre nur durch die Heutrocknung ca. 45 Doppelzentner verdaulicher Eiweissstoffe gewonnen werden.- Dies ist gleichbedeutend mit einer Menge von Eiweissstoffen die zur Eerzeugung von 90 000 Liter Milch ausreicht. Im Wege der Trocknung anderer Produkte kann eine Verringerung des durch Verderben eintretenden Verlustes erzielt werden, die mit Frt 15,— je Doppelzentner bewertet werden kann. Falls eine derarte Luftzug— Futter—Trockenanlage fachgemässe Verwendung findet, besteht die Möglichkeit dafür die Beschaffungskosten derselben im Laufe eines Wirtschaftsjahres aufzuholen, bezw, bezahlt zu machen. BEKÖSZÖNTŐ Mi magyar mérnökök, akik e műszaki szemle szerkesztői és munkatársai vagyunk, volt nagynevű profeszszorunk dr. Pattantyús Á. Géza emlékének felidézésével kezdjük a munkát. Szólásmondás, hogy nincs magyar mérnök, akit Pattantyús professzor közvetlenül, vagy közvetve ne tanított volna. A sírt, amely néhány hónappal ezelőtt fogadta be testét, tanítványai és munkatársai állták körül. S még sokáig nem tágítottak onnan a temetés után sem. Az „óra befejeződött” „az előadás elhangzott”, s a „hallgatók“, mint nemrég az egyetemen, az élet dobogójáról lelépő professzor köré gyűltek... Hisszük, hogy ez a szomorú mozzanat nemcsak a professzorhoz való hűséget jelképezte ott a temetőben. Jelképezte a hazához való hűséget is, amelynek ipara műszaki fejlesztésében Pattantyús professzor oly tiszteletreméltó és emlékezetes módon dolgozott. Pattantyús professzor hűséges volt a hazához és hűséges volt az ifjúsághoz. Miért éppen ezt emeljük ki ragyogó és messzi előre sugárzó életéből? Beszéljünk szívből, őszintén. A közelmúltban sok fiatal kollégánk, akire a magyar iparnak, a magyar hazának lett volna szüksége, külföldre távozott. Együtt voltunk annak idején az egyetem padjaiban, barátaink voltak, távozásuk őszinte fájdalmat okoz nekünk. Könnyű lenne kijelenteni: nem erre tanította őket Pattantyús professzor. Könnyű lenne szemrehányást tenni és azt mondani, hogy államunk sok ezer forintot adott nevelésükre, sokan közülük az állam pénzén dolgozták ki azokat a kutatási eredményeket, amelyeket most mint szellemi értéket külföldre vittek és ott hasznosítanak... De szemrehányások helyett, a múltbafordulás helyett most inkább a jövőnkkel törődjünk. Szerintünk helyes a külföldinél is szebb, lelkesítőbb jövő kimunkálására hívni fel a mérnöki társadalmat. Pattantyús professzornál mélyebben és világosabban aligha láthatta valaki is az elmúlt időkben megnyilvánult hibákat a technika fejlesztése terén. A maga hatókörében, tudományában ő mégis mindig elsősorban a megoldást, a hibák kijavítását kereste. S ennek így is kellett lennie. Az erőt onnan merítette ehhez, hogy a szocializmus építésében nincsenek és nem is lehetnek megoldhatatlan ellentmondások, kijavíthatatlan hibák. Lapunkat az ő szellemében szerkesztjük. Szeretnénk a mérnököket és a technikusokat, a technika iránt érdeklődőket nemzetközi színvonalon tájékoztatni; szeretnénk szakcikkeiket lapunkban közölni, idegennyelvű ismertetéssel együtt, hogy nevüket külföldön is megismerjék. Legfontosabb feladatunknak tartjuk az új technika alkalmazásáért folyó harcok kitartó és állhatatos segítését. Rovatot nyitunk, ahol a fiatal mérnökök problémáit ebből a szempontból külön is, rendszeresen feldolgozzuk. Várjuk kollégáink ötleteit, javaslatait, hogy kialakíthassuk egyéni színekben gazdag, modern és színvonalas, egyúttal hagyományainkat tisztelő műszaki lapunkat. Igényt tartunk arra, hogy lapunk hasábjain mutatkozzék meg először a legtehetségesebb fiatal mérnökök „oroszlánkörme“. Hogy hol a korhatár? Pattantyús professzor 70 éves volt és mi 25—30 évesek versenyezhettünk-e szorgalomban és kitartásban, optimizmusban és lelkességben — azaz fiatalság dolgában vele? Nemrég elhunyt fivérének dr. Pattantyús Á. Imre professzornak emlékére a miskolci Műszaki Egyetem diákjai facsemetét ültettek. Legyen a Technika indítása ehhez hasonló cselekedet, nőjön és terebélyesedjék a magyar mérnöki generáció nagy családjának fájává. SZLUKA EMIL gépészmérnök, felelős szerkesztő: Dr. Pattantyús Á. Géza professzor ZUM ANTRITT Wir ungarischen Ingenieure, die an dieser technischen Zeitschrift als Redakteure oder Mitarbeiter mitwirken, beginnen unsere Arbeit, mit dem Wachrufen der Erinnerung an unseren weit und breit hochgeschätzten Proffessors. Dr. Pattantyús Á. Géza. Es ist ja sozusagen schon zu' einer Redensart geworden, dass es heutzutage keinen ein-! zigen ungarischen Ingenieur mehr gibt, der direkt, oder' indirekt nicht ein Schüler Professor Pattantyúst gewe-1 sen wäre. Das Grab das seine sterblichen Reste vor eini-1 gen Monaten aufnahm, war von seinen Schülern und Mit- < arbeitern umrungen, die die Trauerstätte noch lange nach! dem Begräbnis nicht verlassen konnten. Die Stunde war < iber, der Vortrag verklang und die Hörer schaarten Í dä auLder Hocfs /hule um den ‘Professor. der< 1 Wir sind fest übefzbL^J7,davon, dass diese traurige* Szene nicht nur ein Symbol der Treue zum hingeschiede-* nen Professor war, sondern auch ein Sjunbol der Treue* zum Vaterland, dessen Industrie Professor Pattantyús* in technischer Hinsicht in so achtenswerter und denk-* würdiger Weise förderte. Professor Pattantyús blied < stets treu zu unserm Vaterland und treu zu der' Jugend. Weshalb heben v/ir aus seinem glänzenden undi weit in voraus leuchtenden Leben diesen Umstand her-J vor? Sprechen wir nun hierüber vom Herzen und auf rieh-< tig. | Viele unserer jungen Kollegen, deren Mitarbeit der* ungarischen Industrie, dem ungarischen Vaterland so { notwendig wäre, verhessen uns in der jüngsten Zeit, und* gingen ins Ausland. Wir Sassen zusammen in den Bänken ( der Hochschule, sie waren unsere Freunde, so dass ihr Ab- * scheiden uns richtigen Schmerz verursachte. ! Es wäre nun leichterhand festzustellen: den Impuls zu einen derarten Vorgang konnten sie von Proffessor! Pattantyús nicht erlernen. Es wäre auch ein Leichtes' ihnen den Vorwurf zu machen, dass der Staat viele undi viele Tausende Forint zur Sicherung ihrer fachlichen] Heranbildung verausgabte, ja viele sogar in der günstigen» Lage waren, jene Ideen, die sie nunmehr als geistiges Ka-] pital mit sich ins Ausland mitnahmen und dort verwerten < — auf Staatskosten auszuarbeiten. j Anstatt der Vorwürfe und eines Rückblicks in die» Vergangenheit wollen wir uns jedoch lieber mit unserer] Zukunft befassen. Unserer Meinung nach ist es angebracht* unsere Ingenieure zum Ausbau einer Zukunft aufzufor-j dern, die schöner und begeisternder sein wird, als jene* des Auslands. Es gibt wohl kaum jemanden, der die auf dem Gebiete der Industrieförderung begangenen Fehler * tiéfblickender und klarer sehen konnte, als eben Professor ] Pattantyús. In seinem Wirkungskreise, in seiner Wissen-* schaft suchte er dennoch stets nur die Lösung selbst.] die Korrektur der Fehler. Dies musste auch so sein. Die] hierzu notwendige Kraft schöpfte er aus der Erkennt-« nis, dass es im Aufbau des Sozialismus keine unlösbaren ] Gegensprüche, keine unkorrigierbaren Fehler geben« könne. ] Wir redigieren unser Blatt in seinem Geiste. Wir» möchten unsere Ingenieure, Techniker und andere Inte- ] ressenten der Technik, auf einem internazionalen Niveau» richtig informieren; wir möchten ihre Fachartikel in ] unserem Blatte zusammen mit einer Erläuterung in» fremden Sprachen — publizieren, damit ihre Namen ] auch im Auslande bekannt werden. Als unsere wichtigste* Aufgabe betrachten wir jedoch unsere tatkräftige Beihilfe] zu dem ständigen und ausdauernden Kampf unserer] Techniker auf dem Gebiete der Anwendung technischer] Neerungen. In unserer Zeitschrift eröffnen wir eine Rub- j rik, in welcher wir die von jungen Ingenieuren aufgewor-» fenen Probleme auch von diesem Standpunkte aus ständig j auf arbeiten. Wir erwarten die Ideen, Propositionen und« anderen Beiträge unserer Kollegen, damit wir ein in] persönlichen Farben reiches, neuzeitliches Fachblatt auf < hohem Niveau darbieten können, welches jedoch auch] unsere Traditionen in • den gebührenden Ehren halten ( wird. Wir bestehen darauf, dass die besten Vertreter der] jungen Ingenieurgeneration ihre „Löwenkrallen“ auf den* Spalten unserer Zeitschrift zeigen können. ] Wo ist nun die Altersgrenze? Professor Pattantyús* war 70 Jahre alt und wir, die 25—30 Jährigen konnten be- « züglich Fleiss und Ausdauer, ja aber auch in Bezug auf] Optimismus und Begeisterung — das heisst in Angele-« genhteiten der Jugend — mit ihm kaum Schritt halten. ] Zum Andenken seines unlängst hingeschiedenen Bru-< ders des Professors dr. Pattantyús Á. Imre, haben die Hörer ] der Technischen Hochschule in Miskolc — einen Setzling < angepflanzt. Wir wünschen, es möge die Ingangsetzung] unserer Zeitschrift „Technika“ eine, dieser Kommemora-* tion ebenbürtige Handlung sein und zu einem Stamm- * bäum der Grossen Familie der ungarischen Ingenieur Ge- < nerationen emporwachsen. ] EMIL SZLUKA Maschineningenieur, Verantwortlicher Redakteur Technikai és árumintavásár Lipcsében Március 3—14-ig kerül megrendezésre a lipcsei technikai és árumintavásár. Negyven ország csaknem tízezer kiállítója mutatja be árucikkeit mintegy kétszázhetvenötezer négyzetméternyi területen. A lipcsei technikai vásárok története bárcsak 1950-ben kezdődött, mégis rövid néhány esztendő alatt vezető helyet biztosítottak Lipcse számára a nemzetközi kereskedelemben, a kelet és a nyugat korszerű technikai eszközeinek, berendezéseinek bemutatásában. Különösen a hidegháború befejezésével jelentkeztek egyre nagyobb számban a nyugati cégek is a tavaszi lipcsei vásárokon. Tavaly már kétezerhatszázötvenhat nyugati cég mutatta be itt termékeit. S az érdeklődésre jellemző, hogy hatvannyolc külföldi államból jöttek el a tavaly tavaszi vásárra kormánydelegációk, illetve a kereskedelmi és gazdasági élet vezető szakemberei. E néhány adat után joggal felvetődik: mit várhatunk az idei lipcsei vásártól? Előre beszélni a vásár újdonságairól persze nehéz. De az üzletemberek és az ipar vezetői ma már csaknem minden országban egyetértenek abban, hogy a lipcsei vásár a kelet-nyugati kereskedelem vezető központjává vált. Ez tehát természetesen magával hozza azt, hogy elsősorban legkiválóbb gyártmányaikat, legfrissebb technikai újdonságaikat hozzák el a kiállító. _.célf@k A lipcsei vásáron számos újkonstrukciójú emelő- és szállítógép is bemutatásra került Különösen figyelemre méltók a Német Demokratikus Köztársaság új gépei, többek között a Schwermaschinenbau Verladen und Transportainlagen lipcsei cég ötven tonnás hatalmas úszódaruja, valamint a „Kranbau Eberswalde” daruépítő vállalat új, korszerű, az építőiparban rendkívül gazdaságosan használható emelődarui. Előrelátható az is, hogy a személy- és teherkocsik versenye rendkívül nagy lesz. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot az NDK új „P—50”-es típusú kisautójának bemutatása. Az új kis személygépkocsi karosszériája az ismert „P—70”-es típushoz hasonlóan műanyagból készült. Motorja kétütemű, kéthengeres 500 köbcentis benzinmotor, teljesítménye 18 lóerő, a kocsi legnagyobb sebessége 85 km/óra. Ez a kisautó tulajdonképpen a közismert DKW kocsik továbbfejlesztése. A kis személykocsik versenyében a „P 8 50”és komoly versenytársa lesz bármely más autógyár kiskocsijának. Valószínű bemutatásra kerül a lipcsei vásáron a „MAN“-gyár többfajta üzemanyaggal táplálható motorja, amely már nagy szériában készül s a gyakorlatban is bevált) (Lapunk 7. oldalán részletesen beszámolunk e motor tulajdonságairól.) A Daimler-Benz AG, az idei lipcsei vásáron először ad teljes képet korszerű gyártmányairól. Kiállítja a „180" és a„190’‘ jelű gépkocsi típusait, valamint a legreprezentatívabb személygépkocsik közül a hathengeres 100 lóerős „220 L” és a szintén hathengeres 125 lóerős Automatic „300" típusát) A magyar ipar is részt vesz a lipcsei vásáron, bár nehéz anyagi körülményeink következtében a tavalyi kiállítási területnél jóval kisebb helyen állítjuk ki termékeinket, árucikkeinket. Ennek ellenére mégis több új gépünk kerül az érdeklődők elé Lipcsében. Bemutatásra készül a PG—1-es típusú Pantograph másoló marógép. Ez nagyteljesítményű marógép, amely alkalmas különböző munkadarabok kopírmarására három dimenzióban. Az új kopírmarógép gazdaságosan használható kisebb darabszámú szériák megmunkálására is. Kezelése egyszerű. Az új gép-konstrukció minden valószínűség szerint nagy érdeklődésre talál Lipcsében. Az Esztergomi Szerszámgépgyár két korszerű szerkesztésű gyalugépével kívánt résztvenni a tavaszi vásáron. „PU—550”es gyalugépük, amelybe öt szabadalmat épített a gép szer-egyetője, már Lipcsében is van. gyalugép sebességváltó és előtolóművének korszerűsítését szolgálják. Sajnos a gyár másik új gyalugépe a „GH—400-as típus nem készült el időre és így nem tudjuk bemutatni a tavaszi vásáron. Az iparban rohamosan elterjedt a munkadarabok új megmunkálási módszerei között: a szikraforgácsolás. Az új eljáráshoz szinte egy-két esztendő alatt számtalan korszerű szikraforgácsoló berendezés készült. A magyar ipar bemutatásra kerülő termékei között is szerepel két új szikraforgácsoló berendezés: a „Spinthor—2” és a „Erosimat". A Spintbhor—2 szikraforgácsoló normál és keskenylyukú szikraforgácsoló fúrófejjel van ellátva. Az utóbbi, vagyis keskenylyukú fej alkalmassá teszi a berendezést arra, hogy a megmunkálandó munkadarabokhoz 0,5—0,1 mm átmérőjű lyukat fúrhassanak. A megmunkálás petróleumban történik. A fentiek csak apró mozaikok az 1957-es tavaszi lipcsei vásárról. A vásár előkészületeiből azonban már következtetni lehet arra, hogy a tech-nikai fejlődés nagyon szép demonstrációja lesz. Az „Erosimat" szikraforgácsoló berendezés. A PG—1 típusú „Pantograph" másoló marógép.