Technika, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
Az egyedi és kissorozatgyártás automatizálásaa Grundig-féle numerikus vezérlés bemutatója Milánóban 1963 októberében rendezték meg Milánóban a Tin. európai szerszámgépkiállítást. Ezen a kiállításon számos érdekes műszaki újdonság gyártója mellett megjelent a Grundig vállalat is, amely eddig a szerszámgépgyártásban nem szerepelt. A vállalat egy újfajta, sokoldalú és olcsó numerikus szerszámgépvezérlési rendszert mutatott be, ténylegesen alkalmazható módon beépítve, amely az aacheni egyetem forgácsolástechnológiai intézetében, Opitz professzor irányításával kidolgozott rendszer továbbfejlesztése és kitűnő kivitele. A kiállításon az újfajta numerikus vezérlési rendszer bemutatása alkalmából konferenciát is rendeztek az érdekelt szakemberek számára, ahol Opitz professzor, továbbá egy beruházási szakember és a Grundig vállalat fejlesztési mérnöke ismertették az új rendszert. Ennek a sajtókonferenciának az anyagát közöljük az alábbiakban, a tényleges numerikus vezérlési rendszer fontosabb részleteit pedig fényképsorozatunkban mutatjuk be. Bevezető előadás W. Bönisch mérnök: A Grundig-vezérlés lényege Prof. Dr. Ing. H. Spitz: A korábbi időkben az automatizált szerszámgépek legfontosabb alkalmazási területe atömeggyártás volt. Mindenütt, ahol egy adott termékből kellett nagy sorozatot gyártani, az automatizált gyártástechnológiai berendezések alkalmazása jelentős költségmegtakarítással járt. Minthogy ezek bj berendezések csupán egy vagy néhány hasonló alkatrésztömeggyártására készültek, munkamenetük meglehetősen mereven van programozva és csupán jelentős költségek árán módosítható. Az ilyen gépekvezérlése szempontjából a méretek megadása és az információk tárolása többnyire azonos: ezeket pl. bütyköstár- tusákkal, másoló idomszerekkel és ütközőkkel írják elő. A nagysorozatgyártásban az automatizálás bevezetése , a gyártás jelentékeny kibővítését tette lehetővé, részben jobb, részben azonos minőséggel. Bár az egyetemes szerszámgépek kezelését az egyedi, ill. a kissorozatgyártás céljaira előválasztó kapcsolókkal, gyorsváltóokmányokal, többszörös szerszámtartókkal stb. jelentékenyen megkönnyítették, az adott alkatrész elkészítése szempontjából szükséges mozgások sorozatát a gép kezelőjének mégis a műhelyrajz alapján kell méretre beállítania. Az ő feladata a döntés is, hogy az egyes megmunkálási műveleti lépcsők milyen sorrendben következnek. A kész darab pontossága és a selejthányad az ő megbízhatóságától és ügyességétől függ. A merev programozású automaták és e sokoldalú alkalmazhatóságú gépek között átmeneti fokozatot képviselnek a programvezérelt szerszámgépek. Ezekben a gépekben a megmunkálás teljes menetét dugaszolótáblákon vagy érintkező mezőkön lehet beprogramozni. Az úthosszokra vonatkozó információkat ismét bütykös tárcsákkal vagy ütközőkkel adják meg. Az egyedi és kissorozatgyártás szempontjából az automatizálás valóban érdekessé csupán a numerikus vezérlésű gépek kifejlesztésével vált, „amelyek elsősorban a repítlőipar szükségleteinek kielégítésére készültek az 50-es években, az USA-ban és Angliában. Ezek a gépek a méretmegvalósítás és az információtárolás szétválasztása folytán rendkívül rugalmas üzeműek. Mialatt a hagyományos szerszámgépnél a gép kezelője valamennyi méretadatot a munkahelyén vette a műhelyrajzból és ennek megfelelően állította be gépét, addig a numerikus vezérlésű gépek alkalmazása esetén a szerkesztési és a műhelyrajz el sem jut a műhelybe. A technológiai műveletek irányítása szempontjából az alapdokumentumok ezúttal azok a lyukszalagok, mágnesszalagok vagy lyukkártya alakú információtárolók, amelyeket a gyártáselőkészítés során készítenek el. Ezek az információhordozók kódolt alakban az adott alkatrész elkészítése szempontjából szükséges valamennyi út- és átkapcsolási parancsot tartalmazzák. A szerszámgép vezérlőberendezésének alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezeket a numerikus alakban (számok alakjában) bevezetett információkat feldolgozhassa. A vezérlőegységének tehát az előírt adatokat kell érzékelnie és a munkadarabra át kell vinnie. Ezért beszélünk az ilyen szerszámgépeknél „numerikus’’ vezérlésről. A vezérlés alapvető feladata, hogy a munkadarabot a szerszámhoz viszonyítva a legpontosabban tárolja be.A legfontosabb gépi információt alkotó útadatokat meg,kimunkálási parancsok egészítik 3d, pl. a szerszám, az előtolás, az onsó-fordulatszorít stb. kiválasztása. Lényegileg háromfajta numerikus szerszámgép-vezérlési rendszert különböztethetünk meg. Közülük a legegyszerűbb — a pont- vagy pozícióvezérlés — különféle előírt megmunkálási adatok beállítását teszi lehetővé. Minthogy a szerszám eközben nincs fogásban, nem játszik az sem szerepet, hogy milyen módon érik el ezeket a pozíciókat. Ilyen vezérlőberendezéseket használnak a fúrógépeken és a ponthegesztő gépeken. Ha azonban pl. egy marógépen a munkadarabon felületeket kell megmunkálnunk,amelyek a gép tengelyeivel párhuzamosak, akkor a tárgyasztal munkaelőtolásban csupán a gép tengelyeivel párhuzamos irányban mozoghat. Eközben a szerszám fogásban van. Egyidejűleg több irányban működő eljárás itt nem lehetséges. Ezeket a vezérléseket nevezzük vonal- vagy szakaszvezérléseknek és ezeket használjuk az esztergákon és a marógépeken. Ha a tengellyel nem párhuzamos vonalak vagy tetszőleges görbék mentén van szükség megmunkálásra, akkor bonyolultabb vezérlőrendszereket, az ún. folytonos pályájú vezérléseket kell felhasználni. A vezérlés képességeitől függően a szerszám vagy a munkadarab egy tetszőlegesen előírt matematikai függvény szerint mozog. Ezekre a vezérlésekre ott van szükség, ahol marógépek és esztergák felhasználásával bonyolultabb idomokat kell előállítani. Ez a fajta vezérlés egyébként a lángvágó gépek számára is értékes lett. A numerikus vezérlés lényegében három egységből tevődik össze: az úthosszát mérő készülékből, a tényleges méretet a névleges mérettel (a mért jelet 32 alapjellel) összehasonlító egységből és a beavatkozó egységből. Az úthosszmérő készülék a helyzet tényleges értékét egy kapcsolási egységbe adja, ahol ezt az elérendő távolságértékkel, mint alapjellel hasonlítják össze. A hosszmérés sokféle fizikai lehetőségének megfelelően nagyszámú úthosszmérő rendszer van a numerikus vezérlések számára, amely az elektromos jeleket akár analóg, akár digitális alakban szolgáltatja. A tényleges adatfeldolgozást a névleges és a tényleges méretet összehasonlító egység végzi. E vezérlőegységen belül a számítástechnikából jól ismert logikai elemeket használnak fel. A névleges és a tényleges méreteket összehasonlító kapcsolás szolgáltatja az információt a gépen levő beavatkozó szervekhez, amelyek a szerszámgép szánját (szánjait) vagy a késtartót (késtartókat) a kívánt helyzetbe állítják. A vezérlés pontossága szempontjából az úthosszmérő rendszeren kívül e beavatkozó szervek időbeli viselkedése nagy fontosságú. Legtöbbször elektromágneses tengelykapcsolókat és villamos vagy hidraulikus motorokat használnak fel. A numerikus vezérlésű gyártó berendezések gazdaságossági jelentőségére a következő referátum mutat rá részletesebben. Néhány fontos szempont azonban itt is figyelmet érdemel: A munkadarabok befogására és pontos beállítására szükséges mellékidők, valamint a szánpozíciók beállításai sokkal kevesebb időt igényelnek. A kitűzés vagy a rajzolás, ami általában időt rabló műveletelem, teljesen feleslegessé válik. A numerikus vezérlésű szerszámgépeken minden egyes munkadarab helyes megmunkálási műveleti lépéseit a gyártáselőkészítés keretében, a lehető legpontosabban megállapítják. Ezáltal a gép legkedvezőbb kihasználása mellett a megmunkálás legcélszerűbb menete biztosítható. A gép kezelőjének feladata csupán a gép felügyelete és rendben tartása; ő maga a gyártáselőkészítés által megszabott műveleti programot nem is befolyásolhatja. Ezen a módon a gépkezelő szubjektív hibáit kiküszöböltük. A gyártási idők rövidítésével együtt a selejthányad nagyarányú csökkenése is elérhető. További jelentős előny az is, hogy sokféle készülék és idomszer költsége takarítható meg. A gép a megmunkáláson kívül a mérés feladatait is ellátja, ezáltal a munkadarab ellenőrzésével kapcsolatos költség- és munkaigény jelentősen csökkenthető. Szeretnék ezenkívül még abban a kérdésben is állást foglalni, hogy a vele együttjáró összes előnyök ellenére a numerikus vezérlésű szerszámgépek alkalmazása főleg Európában miért nem tudott eddig még annyira fellendülni, mint amennyire ez joggal lett volna várható. Ezzel kapcsolatosan háromféle — pénzügyi, szervezési és lélektani eredetű — nehézségre kell rámutatnom. A numerikus vezérlés gyors bevezetését mindenekelőtt az ilyen gépek nagy beszerzési költsége fékezte. Az az óhaj, hogy a megalkotandó vezérlés segítségével lehetőleg a munkadarabok teljes választékát meg lehessen munkálni, nagyon bonyolult és költséges rendszerekhez vezet. Ezek a költséges vezérlőberendezések azonban — kapacitásukat tekintve — még mindig csupán a gyártott munkadarabok választékának mintegy 20 százaléka vonatkozásában lennének teljesen kihasználhatók. A többi 80 százalék gyártása sokkal egyszerűbb pont- és vonalvezérlésekkel is megoldható. Azt a tényt, hogy a gyártó üzemek számára éppen a viszonylag egyszerű és egyben olcsó vezérlőegységek alkalmazása tarthat igényt a legnagyobb érdeklődésre, sajnos csupán a legutóbbi időkben realizálták a vezérlőberendezéseket gyártó vállalatok. Intézetemben hosszabb idő óta vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy aránylag olcsó vezérlőberendezéseket fejleszszünk ki, amelyek azonban a pontosság és az üzembiztonság terén szigorú követelményeket elégítenek ki, s ezzel együtt a legtöbb gyártandó alkatrész megmunkálására alkalmasak. Ezeket az elgondolásokat vette át a Grundig-vállalat az itt bemutatandó pont- és vonalvezérlési rendszer kidolgozásánál, és fejlesztette tovább őket. Az alapvető szempont itt az volt, hogy nem lenne indokolt viszonylag kisszámú munkadarab miatt a numerikus we-E szerszámgépkiállítás kettős szempontból szolgálhat indokul arra, hogy az egyedi gyártás automatizálásának mai helyzetét és szükségességét ismertessük. Mindenekelőtt az automatizálás kérdése a kulcskérdés a költségprobléma megoldásakor a beruházási javak gyártásában, márpedig a beruházási javak közül éppen a szerszámgépek a legfontosabbak. Másrészt a szerszámgépek alkalmas kivitele az a technikai eszköz, amellyel az egyedi gyártásban az automatizálás megoldható. A beruházási javak árindexei a fogyasztási javakéhoz képest 1950 óta jelentősen gyorsabban emelkedtek. Ennek az volt az oka, hogy a tömeggyártásban (fogyasztási cikkek) az automatizálást ma már széles körben alkalmazzák. Az egyedi gyártásban viszont (beruházási javak) gyakorlatilag nem beszélhettünk automatizálásról. A gépgyártásnak ez az ága éppen ezért védtelenül ki van szolgáltatva azoknak a kényszerű béremeléseknek, amelyeket a fogyasztási javakat gyártó ipar talán el is tud viselni. Csupán az árak emelése marad mint kiút, amennyiben ezt a piac, főleg az export megengedi. Azt az eredetileg technikailag indokolt nézetet, hogy az egyedi gyártás nem automatizálható, ma már elavultnak tekinthetjük. Elvileg a szerszámgépek numerikus vezérlésének lehetőségével egyszersmind az egyedi gyártás automatizálásának útja is létrejött. Ennek nagyobb arányú és gyakorlatilag érezhető hatású realizálását azonban jelentős nehézségek gátolják. a) A nyugatnémet üzemek hozzászoktak ahhoz, hogy kétszer akkora gépeket vásároljanak, mint amit a termelés indokolttá tenne. Ezt különféle nyugat-németországi egyetemi intézetek gondos statisztikai elemzései az utóbbi évek folyamán egyértelműleg bebizonyították. (Ezek egyébként az első ilyen jellegű vizsgálatok a világon.) Természetes, hogy a kétszer akkora gépek általában kétszer annyiba is kerülnek. A megszokott beruházási kamatlábak és a költségekre gyakorolt enyhe pozitív hatások itt pszichológiai szempontból tiltó akadályként hatnak. b) Numerikus vezérlésű szerszámgépeket eddig csupán az USA-ban használtak nagyobb méretekben. Itt azonban a fejlődés elsősorban az ún. „pontossági gép” irányában haladt és a nagyon bonyolult folyamatok automatizálását (programvezérlések) célozta. Ez viszont rendkívül drága vezérléseket eredményezett és így az üzem hétköznapjai száma A numerikus szerszámgépvezérlés fejlesztése során az alapgondolat egy olyan berendezés fejlesztése volt, amely sokoldalúan alkalmazható, egyszerű és áttekinthető felépítésű és rendkívül megbízható. E feladatok megoldása: az építőszekrény-elv szerint készült vezérlőrendszer. Az építőszekrény-elv jelentős előnyt nyújt a vezérlések gyártása és alkalmazása során, hiszen így minden egyes vezérlést az adott követelményeknek megfelelően lehet összeállítani, s a felhasználónak csupán aezérlésű szerszámgépek beszerzési költségeit általában emelni. Így sikerült a ritkán előforduló, különleges feladatok figyelmen kívül hagyásával, de ugyanakkor a pontosság és a megbízhatóság messzemenő figyelembevételével egy gazdaságos, olcsó vezérlési rendszert alkotni. A numerikus vezérlésű szerszámgépek alkalmazása során a szervezési nehézségeket abban kell látnunk, hogy ezeket a gépeket többé nem tekinthetjük egy technológiai láncolat egyedi elemének, hanem utolsó tagjának. E láncolat a szerkesztési osztályon végzett tervezőmunkától a műhelyben elkészült kész darabig terjed. Ezzel viszont a munka előkészítésének és az üzemi szervezetnek az átalakítása válik szükségessé. A legtöbb mérnök számára bizonyára elég szokatlan, hogy a szerszámgépet vezérlésével együtt egy adatfeldolgozó rendszer elemének tekintjük. Ha azonban — elsősorban a programozás terén — megfelelő nevelő és kiképző munkát végzünk, akkor ezeket a pszichológiai jellegű nehézségeket is csakhamar leküzdhetjük, úgyhogy a numerikus vezérlés által nyújtott gazdaságossági előnyöket teljes mértékben kihasználhatjuk az egyedi és kissorozatgyártás termelékenységének növelésére. ra alkalmas gépekhez nem használható fed. Technikai szempontból csupán rövid idő óta lehetséges, hogy a numerikus vezérléseket ilyen gépeknél is eléggé olcsó beruházások árán alkalmazhassuk. Eddig még alig értették meg, hogy a numerikus vezérlések igazi piaca és közgazdasági szempontból legfontosabb feladata éppen ezen a területen van. A legjobb technikai megoldások felhasználásával a numerikus vezérlésű „normál gép” ára kb. kétszer akkora, mint az e nélkül készített gépé, de ilyen gépekkel a gyártási költségek — hiszen a tömeggyártó iparhoz hasonló mértékű automatizálási fok érhető el — nagyjából 50 százalékkal csökkennek. c) A beruházási javakat gyártó ipar finanszírozási lehetőségeitől függ végeredményben, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan alkalmazhatja az automatizálást. Sajnos, az aránytalanul nagy béremelkedések a legjelentősebb eszközök, amelyekkel a beruházások lehetősége és a vele együttjáró műszaki és időbeli felfejlődés gátolható. Minthogy a beruházási javakat gyártó ipar számára elfogadható külön megoldásra aligha lehet számítani, az egyetlen lehetőség a numerikus vezérlésű gépek kedvezményben részesítése a leírási hányad szempontjából. A beruházási javakat gyártó ipar végeredményben az a kulcsiparág, amely az összes többi iparágakat olcsó, gazdaságos berendezésekkel felszereli. Minthogy a bérhányadok alakulása miatt a fogyasztási iparokhoz képest gazdaságilag máris lemaradt, itt előrelátó politikával, a leírások terén nyújtott kedvezményekkel kellene beavatkozni (lásd pl. Angliát), ha már az eddigi fejlődést nem lehetett megakadályozni. Ha elmulasztjuk az alkalmat, hogy a beruházási javakat gyártó ipart gyorsan és széles körben automatizáljuk, akkor ez a jelenlegi tarthatatlan állapot állandósulását eredményezi. Az európai gazdasági közösségein kívül álló országok, mint ezt az angol példa is mutatja, nagyon hamar szolgáltak bizonyítékkal arra, hogy az idők jeleit idejében felismerték és ki is használják. (A szerkesztőség megjegyzése: E felszólalás kifejezetten a nyugat-németországi helyzetet veszi figyelembe; a munkások bérharcára és annak eredményeire vonatkozó megjegyzéseivel természetszerűen nem érthetünk egyet. Fenntartás nélkül elfogadhatjuk viszont azt a megállapítását, amely szerint a beruházási javakat gyártó ipar [a mi gazdasági felfogásunk szerint az ún. A-szektor] automatizálása elsődlegesen fontos, általa kívánt egységet kell megvennie. A későbbi bővítés, fejlesztés lehetősége ezzel együtt adva van. E vezérlések a növekményrendszerrel dolgoznak, minthogy ez lényegesen kisebb munka és költség árán éppen olyan megbízható, mint a kódolt információval működő rendszer, amennyiben a tulajdonképpeni számlálási folyamat zavarmentes marad. A Grundig vezérlőberendezések sorozata egy növekeményi rendszerű (inkrementális) mérőkészülékkel kezdődik. Ez a berendezés helyettesíti vagy egészíti ki az optikai mércét, és lehetővé teszi, hogy a szerszámgépen előforduló összes vonalas méréseket egyszerűen és pontosan végezzük. A névleges méret (alapjel) bevezetésével és a megfelelő vezérlőkörök beiktatásával a mérőberendezésből egyszerű pozícióvezérlés lesz. A kiépítés e fokán a gép kezelője a rajz adatait a vezérlésbe vezeti be, maga a vezérlés pedig önműködően pozícionál, majd a gépkezelő a tulajdonképpeni megmunkálást végzi. Az automatikus pozicionálás folytán a munkadarabok rendkívül pontosak lesznek és mindenekelőtt nagyobb sorozatokban is egyenletesen (egyformán) munkálják meg őket. Ha az úthosszra vonatkozó információt lyukszalagon vezetjük be, akkor nincs szükség a gépnél a rajz leolvasására, hanem a munkadarabon végzett műveleteket egyetlen helyen (a gyártáselőkészítésben) tervezik és határozzák meg. Ezt a lyukszalagon beiktatott kapcsolási parancsokkal tovább lehet automatizálni. Pozicionáló vezérléssel, lyukszalagos adatbevezetéssel és a kapcsolási adatok előírásával pl. egy fúrógép-program tökéletesen automatizálható. Ugyanilyen módon oldhatók meg pl. a síkmarással kapcsolatos vezérlési problémák is. A tökéletes vonalas vezérléshez, amelynél a szerszám a gép bármelyik főtengelyével párhuzamos összes mozgások során fogásba kezdhet, itt már csupán a szerszámméretek utólagos helyesbítésének és járulékos újabb kapcsolási parancsok nagyarányú bevezetésének a lehetősége hiányzik. Az utóbbi fokozat beiktatása a pozicionáló és vonalas vezérlés összes lehetőségeit kimeríti; itt egyenes vonalakon kívül egyszerűbb mértani idomok (pl. körívek) is megmunkálhatók. A Grundig-rendszerű vezérlés példájaképpen vizsgáljunk meg egy egységet, amely kétkoordinátás vezérléssel, az adatok és a kapcsolási előírások lyukszalagos bevezetésével működik. A berendezés szíve a kétirányú számláló (előre—hátra), amelyből minden egyes koordinátához egy-egy van az egységben. Ez a számláló egyszersmind az előírt értéket (alapjelet) tároló memóriaegységhez tartozó alapjel-mértjelösszehasonlító egység is, és az automatikus fordulatszám-átkapcsolást is irányítja. Az előírt méret (alapjel), amely a berendezés kiépülési foka szerint kézzel, vagy a lyukszalag-leolvasó berendezéssel vezethető be, az esetleges hibákra vonatkozó megfelelő ellenőrzés után a számlálóba kerül, előbeállított értékként. A vezérelt szerszámgép részmozgása során a tényleges érték (mért jel) változása mércén, mérőadón stb. keresztül, impulzusok sorozata alakjában kerül a számlálóba. A mozgásirány szerint a beérkező impulzusokat az előre beállított értékhez hozzáadják, ill. ebből levonják. Az adott géprész mérete akkor érte el az előírt, névleges értéket, ha az alapjel és a mért jel különbsége zérus, vagyis az említett különbséget meghatározó számláló zérus-helyzetbe került. Ehhez a zérus-helyzethez hozzátartozik a hajtás leállítására vonatkozó parancs. A gépnek a névleges értékre való beállítása többféle sebességfokozatban valósulhat meg, ezeket úgy kell kiválasztani, hogy egyrészt a beállítási (fogáshoz állási) idő minél rövidebb legyen, másrészt az adott géprész az elektromechanikai kapcsolóelemek esetleges késései és tehetetlensége ellenére is pontosan az előírt méreten álljon meg. A sebességfokozatok átkapcsolása automatikus megoldású a névleges mérettől vett megadott távolságok szerint, az utóbbi távolság pedig gépenként és sebességenként (fordulatszámonként) állítható be. A névleges értéket (alapjelet) a szakaszválasztó kapcsolóval és az irányválasztó nyomógombbal, vagy pedig az ötcsatornás lyukszalaggal, a VDI szerinti szabványos kódolással adják meg. Az említett VDI ZSC—3 kódból csupán a numerikus részt használjuk. A programozás mondatonként történik, amelyek viszont szavakra oszlanak; amíg egy mondat az adott helyzethez (pozícióhoz) szükséges információt tartalmazza, addig a mondat „szavai” mindig egy koordinátára vagy kapcsolásra vonatkozó információkat adnak meg. A hétjegyű útinformáció vagy a kétjegyű kapcsolási információ első sora a cím, amely az adott elosztót vezérli. Az ellenőrző készülék a lyukszalagon bevezetett adatot előjelhiba, jegyhiba, vagy egyedi behelyezési hiba szempontjából vizsgálja felül. Minden hiba felfedezésekor jelzi a hibát és leállítja a gépet A névleges érték bemenő csatornájához hasonlóan a másik információcsatorna is zavar ellen védett. A vezérlések fotoelektromos impulzusadókkal működnek, ezek izzójának áramát a vezérlés állandó értéken tartja és ellenőrzi. A berendezés legérzékenyebb részét — a mérőadó és számláló közötti összekötő vezetéket — zavaró hatások ellen egy különleges zavaró-impulzust elnyomó egység védi. A berendezés többi egységét üzembiztonság szempontjából ugyancsak ellenőrzi a készülék, úgyhogy a berendezés csakis zavarmentesen működhet. A Grundig-féle vezérlés egyik speciális tulajdonsága a hiba tárolása és korrekciója. A vezérlés programja egy tetszőlegesen kiválasztott alappontra vonatkoztatandó, és ebből kiindulva alakítjuk ki a méretláncokat. Az egy adott pozicionálásnál fellépő hiba minden többi pozicionálásnál is hiba marad, amennyiben különleges intézkedéseket nem tesznek. Az előbb említett védőberendezések folytán az ilyen pozicionálási hiba csupán egy adott pozíció elérésekor, a kikapcsolás után léphet fel Ha pl. a gépasztal rögzítése után az asztalt kismértékben elállítjuk, akkor pozicionális hiba keletkezik, bár a vezérlés pontosan a névleges értékre állt be. A lekapcsolás után a számlálóba kerülő „hibaimpulzusokat” a berendezés tárolja és a következő névleges érték bevezetésekor előjel szerint helyesen dolgozza fel. Ezáltal a következő pozíció beállításakor a hiba kiküszöbölődik. A vezérlőegység a kapcsolószekrényből és a vezérlőasztalból áll. A vezérlőasztalban vannak az adott feladatok sorrendjét megszabó kezelőelemek, az adatok kézi bevezetésének elemei, valamint az állapotjelző és hibajelző lámpák. A kapcsolószekrényben a vezérlőberendezés betolható fiókos kivitelben készült Minden koordinátához egyegy számláló, továbbá egy vezérlő fiók és egy tápegységfiók tartozik. Ugyancsak a kapcsolószekrényben van a lyukszalag-leolvasó és a lyukszalagtár. Az adott munkadarab-sorozathoz tartozó lyukszalag egy kazettában tárolható, amely a romlástól óvja. A kazetták könnyen cserélhetők. Valamennyi vezérlőegység — a gépet közvetlenül vezérlő beavatkozó elemek kivételével — tranzisztoros. Az egyes egységekben dugaszolható nyomtatott áramköri elemek vannak. Ez teszi lehetővé a kiegészítést és bővítést. Az utóbbiak közül íme néhány lehetőség: 1. a koordináta-szám növelése; 2. az úthosszok növelése fa szabványos kivitel hat decimális egységnek felel meg, vagyis 10 mikron felbontóképesség esetén 9999,99 mm útnak); 3. az alapjel és a mért jel különbsége digitálisan indikálható; 4. gépen 8-csatornás lyukszalag is használható. A vezérlések fotoelektromon impulzusadókkal működnek, amelyek két, egymáshoz képest 90 fokkal fázisban eltolt feszültséget adnak. E feszültségek fázishelyzete adja meg a számlálás irányát. A fotoelektromos adók akár szögmércéket, akár lineáris mércéket tapogathatnak le. A szögméreteket fogasléces hajtással vagy közvetlenül az orsóról lehet levenni. Az egész berendezés felbontóképessége a mérce és a mérőadó felbontóképességének függvénye. Nagy-Budapest területén hőszigetelési és tetőfedési munkálatokat közületek és a lakosság részére VÁLLALUNK rövid kivitelezési határidőre. ÁLTALÁNOS SZIGETELŐ ÉS TETŐFEDŐ KTSZ Budapest XIX., Török utca 12. Telefon: 472—123. Dr. Ing. H. Moll igazgató (Essen): Automatizálás az egyedi gyártásban A Grundig-vezérlés teljes kezelése egy külön kis vezérlőasztallal összefogva, amely a szerszámgép bármely helyén felszerelhető. A gén mozgásait befolyásoló kezelőelemeken és az üzemi állapotot jelző lámpákon kívül választókapcsolók is vannak, arra az esetre, ha a névleges értéket kézi úton kívánjuk bevezetni. Egy koordináta-vezérlőegység, amely az RZM típusú kétirányú számlálóra épül fel A kapcsolószekrény “ a Grund 1* univerzális vezérlés fő része — fiókos egységekből, az építéiszekrény-elv alapján állítható össze. A képen • szabványos kivitel látható: két koordinátát vezérlő berendezés, ahol • kapcsolási információt és a méreteket lyukszalagon adják be. A szekrény ajtaján van a lyukszalagleolvasó és a lyukszalagkazetta. ___ A Grundly-vezérlőegység szíve a teljesen tranztartorizált kétirányú számláló egység. Ebben tárolják a gépasztal pozicionálásához szükséges előírt névleges értéket és a pillanatnyi tényleges értékeket (mért jel) folyamatosan összehasonlítják vele. A kívánt pozíciókba a gép különféle sebességfokozatok szerint áll be, melyek automatikus átkapcsolási pontjait és visszakapcsolását előválasztás útján lehet beállítani. A Grundig-vezérlés egyik érdekes fiókos egysége. A nyomtatott áramköri lapokból összeállítható egység teljesen tranzisztorizálva van. Minden egyes kör függőlegesen elhelyezett dugaszolható áramköri kártyán van összefoglalva. Ez a megoldás könnyű módosításokat és kiegészítéseket tesz lehetővé. Egy Scharmann vízszintes fűtő-marómű Grundig numerikus vezérléssel. A gép NC 750x500 típusú. A képen 161 látható jobboldalt a kapcsolószekrény (nyitva, két koordináta vezérlésre, középen pedig függőlegesen szerelt vezérlőasztal. Ezen a vezérlőasztalon egyébként digitáls világító számindikációt iktattak be a két koordináta-úthossz jelzésére. A kapcsolószekrény az építőszekrény-elv alapján betolható funkcionális egységekből épül fel A képen a szabványos kivitelű szekrény nyitott hátoldalát látjuk, fenn a vezérlő fiókkal és fenn a kombinált tápegységgel, valamint a beavatkozó egységgel. A két középső fiók egy-egy koordináta kétirányú számlálóegységét tartalmazza. BUDAIAK! A BUDAI VILLANY-és RÁDIÓSZERELŐK KTSZ fióküzletei a budai kerületekben A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK. Mindennemű háztartási kisgépek, rádió, televízió, lemezjátszó stb. javítását és villanyszerelési munkát vállalunk. Televíziójavítás: Budapest II. ker. Mártírok útja 48. sz. Telefon: 158—094.