Technika, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

mi IBU,. h u .i. ............ ..........—------—----------------------------------------- —-------------------------­XI. ÉVFOLYAM I. SZÁM — ÁLTALÁNOS MŰSZAKI SZEMLE _ 1967. JA­NUÁR *­­­r II BIZTONSÁGOS AUTÓ „Sokan vannak, akik nem tudják, hogy reggelente, ami­kor indulás előtt magukra csukják gépkocsijuk ajtaját, voltaképpen a vesztőhelyen foglalnak helyet” — jelenti ki B. Busch közlekedési szakértő a nyugatnémet Stern egyik legutóbbi számának hasábjain. A kijelentés drasztikus fogal­mazásán lehetne vitatkozni, azon azonban aligha, hogy a gépkocsizás napjainkban még nagyon veszélyes üzem. Bizo­nyítják ezt a közlekedési bal­esetek grafikonjainak világ­szerte mind magasabbra kúszó görbéi is. Hazánkban 1965-ben 106-an vesztették életüket köz­úti baleset következtében, s to­vábbi 14 113-an szenvedtek ki­­sebb-nagyobb sérülést , mint­ha egy kisváros apraja-nagyja a temetőkbe, a kórházakba ke­rült volna. A Német Szövetsé­gi Köztársaságban naponta át­lagosan­ 45-en, évente 16 ezren halnak meg autószerencsétlen­ség következtében. Az Egyesült Államokban minden 11. perc­ben meghal valaki az utakon. Az 1965-ös amerikai mérleg: 49 ezer halott, 1,8 millió sebe­sült, közülük 200 ezren egész életükre rokkantak marad­nak. (Az első autó megjelené­s.Mindazzal, amit eddig a gépkocsivezetők életének és testi épségének megóvása ér­dekében tettünk, a legkevésbé sérti, lehetünk elégedettek!’ — jelentette az egyik neves nyu­gatnémet autókonstruktőr, s ezt a véleményét alighanem a világ minden részén osztják, a szakértők. Pedig a világ szaba­dalmi hivatalai már több ezer olyan találmányt tartanak nyilván, amelynek célja a gép­kocsizás biztonságának növe­lése. Csak az a baj, hogy ezek­kel a biztonsági szerkezetek­kel még ritkán találkozunk napjaink sorozatgyártású gép­kocsijain, legfeljebb egy-egy töredékükkel szerelik fel új­donságaikat a gépkocsigyárak. Különösen a nagy amerikai gyárak lemaradása szembetű­nő ebben a tekintetben, az amerikai autógyárak csak most kezdenek alkalmazni nagy új­donságként hirdetve olyan megoldásokat, mint a tárcsa­fék, a párnázott műszerfal, a k­­étkörös fékrendszer, a süly­­eztett kézelőgombok és a visszapillantó tükör.­­Alighanem a világhírű olasz Of­m­arina karosszériagyár s­zakemberei is megelégelték a nagy gépkocsigyáraknak ezt a helyben topogását, s az­­1963 végén megrendezett torinói nemzetközi autókiállításon olyan új gépkocsival léptek a slág színe elé, amely joggal se óta egyébként eddig össze­sen 1,5 millió amerikai halt meg autóbaleset következté­ben, többen, mint az USA ed­digi teljes háborús vesztesége valamennyi háborúban.) Nincs tehát semmi meglepő abban a megállapításban, ami a közlekedési szakorvosok múlt év őszén Stockholmban meg­rendezett nemzetközi konfe­renciáján hangzott el, hogy a közlekedési balesetek világvi­szonylatban már a harmadik helyet foglalják el a halálokok sorában, ami azt jelenti, hogy a kerekeken járó halál már több embert kaszál le, mint egy-egy rettegett népbetegség. „És mennyinek nem kellene meghalnia közülük!” — kiált fel a Stern idézett cikke. — „De a mai gépkocsikban még megannyi potenciális gyilkoló eszköz található — folytatja —, mégpedig a nyársszerűen me­rev kormányoszlopok, a kiálló ajtó- és ablakfogantyúk, a pár­­názatlan élek, a gyújtáskul­­csok, amelyek i­ésőként a gép­kocsivezető és az utasok testé­be hatolhatnak, a fúrószerűen kiálló nyomógombok és kézi­fékkarok, amelyek szükségtele­nül emberek ezreinek halálát okozhatják.. viselheti a világ legbiztonságo­sabb autója elnevezést. Sigma nevű gépkocsijuk végső soron nem volt önálló szellemi­ te­­mék, mert a világ más részein már ismert találmányok, meg­oldások tucatjait ötvözték ösz­­sze benne. A Stigma sorozatgyártásába ugyan sohasem került és kerül sor, mindenesetre a kezdemé­nyezés szerte a világon a biz­tonságos gépkocsi felé fordí­totta a közvélemény é­s a nagy autógyárak figyelmét. Az autó­gyári konstruktőrök és szak­emberek nemcsak a közlekedé­si balesetek adatait elemez­ték, hanem nagy költségekkel mesterséges baleseteket is ren­deztek: emberformájú bábuk­kal és műszerekkel felszerelt gépkocsikat ütköztettek össze, hogy tanulmányozzák a ka­rambolok következményeit. Ezek a kísérletek csaknem minden vonatkozásban igazol­ták a Stigma tervezőit, bár a Pininfarina tervezők néhány elképzelése a gyakorlatban nem vált be. Mindenesetre az apró­lékos tudományos vizsgálatok, mérések és elemzések tíz- és tízezreiből lassan mind világo­sabb a kép, hol vannak nap­jaink gépkocsijainak Achilles­­sai-kai, hogyan lehet megelőz­ni a baleseteket vagy legalább­is csökkenteni következmé­nyeit. megoldás azonban nyilván a jövő zenéje, s bonyolultsága és a hatalmas beruházási költsé­gek miatt elterjedésére nem is lehet számítani a következő, évtizedekben. Nagy szerepük van a biz­tonságos közlekedésben az utak állapotának, minőségének, vo­nalvezetésének is — ennek vizsgálata azonban most nem tartozik témánkhoz. Annál in­kább magának a gépkocsinak a kialakítása. Ebből a szem­pontból egyébként aktív és passzív biztonságról beszélhe­tünk. Az aktív biztonsághoz a szakértők mindenekelőtt a me­netbiztonságot sorolják: a gép­kocsi­­ menettulajdonságainnak javítását kanyarokban és egye­nes úton, az optimális gyorsu­lást és fékezést(kétkörös fék­rendszerek), a jó útfekvést va­lamennyi sebességtartomány­ban rossz útszakaszokon és erős oldalszélben is, a jó kilá­tást minden irányban, továbbá az utazás kényelmének és a rugózásnak a javítását. Az ak­tív biztonsághoz tartozik, a ke­zelési biztonság is, vagyis azok a rendszabályok, megoldások is, amelyek megakadályozzák az egyes kapcsolók, kezelőele­mek téves használatát. Végül ide sorolják, azokat a törekvé­seket is,, amelyeknek célja a jármű kényelmes kezelésének biztosítása, a korai kifáradás megakadályozása, vagyis az ülések helyes kialakítása, az utastér megfelelő klímájának biztosítása, a különféle műsze­rek és kezelőelemek megfelelő kialakítása és elhelyezése, to­vábbá a zajok és a rezgések csökkentése. Ezen a területen az utóbbi években nagyon sok újdonság született, s nagyon messzire vezetne, ha e szerkezeti meg­oldások részleteivel foglalkoz­nánk. Jelentős részük egyéb­ként­­manapság már­ közismert, a tárcsafékek, a kerekek hirte­len fékezéskor, való blokkolá­sát megakadályozó szerkezetek működését sokan ismerik, s ezek a megoldások már mind­inkább helyet kapnak napjaink sorozatgyártású gépkocsijain. Ezúttal inkább néhány olyan megoldást vázolunk fel, ame­lyekkel világszerte kísérletez­nek, s minden jel szerint fon­tos részei lesznek a holnap biztonságos autóinak­­ság növelésében, amely ugyan­csak hangjelzéssel figyelmez­tetné a gépkocsivezetőt, ha az előírt sebességhatárt túllépte. Elképzelhető olyan megoldás is, amely gátolja a gázpedál további lenyomását, ha a gép­kocsi elérte a megengedett se­bességhatárt. Az Egyesült Ál­lamokban olyan szabályozó­­szerkezettel­­ kísérleteztek, amely feleslegessé teszi a gáz­pedál állandó lenyomását! A szerkezet állandóan a beállított sebességgel vezeti a kocsit az út minőségétől függetlenül, de azonnal kiold, ha a fékpedált lenyomják. Ennek a megoldás­nak azonban vannak veszélyei is. Készülnek már a fékberen­dezésen őrködő, sőt, a jegese­­d­­és­jelző készülékek is. Az előbbi azonnal feltűnő hang­jelzést ad, ha a fékrendszer-A Szigma metszetrajza. Jól megfigyelhető rajta az őszi­barack-elv. A pontozással jel­zett merev határoló falak vé­dik az utasteret, mint a csonthéj az őszibarack legér­tékesebb részét, a magot.­ben az előírt érték alá esik a nyomás, az utóbbi pedig külső érzékelőkkel ugyancsak hangjelzéssel figyelmezteti a gépkocsivezetőt, ha az időjárá­si viszonyok miatt az úttest el­jegesedésével kell számolni, még abban az esetben is vé­delmet nyújtson az utasoknak, ha a kocsi felfordul vagy hossz­­tengelye körül többször meg­perdül — az összeroncsolódó tető ne szorítsa be a szeren­csétlenül jártakat az utastér­be, könnyen ki lehessen men­teni őket. Persze, hiába lenne a meg­erősített utastér, ha az erős­­ összeütközés hatására az ajtók felpattanhatnának, s az utasok kizuhanhatnának az úttestre , az ilyen baleset az esetek többségében halállal, súlyos sérüléssel jár. A biztonságos autó fontos része tehát a kü­lönleges ajtózár, amely erős ütés hatására sem engedi fel­pattanni az ajtókat, de köny­­nyen kinyitható, ha baleset után az utasok el akarják hagyni a gépkocsit. íme, az őszibarack-elv megvalósítása a gyakorlatban. A Daim­ler-Benz gyárban végzett mesterséges karambol során a ko­csi hátsó része teljesen összetört, de az utastérben levő bá­buknak semmi bajuk sem történt, mert a könnyen összetöm­­­tő hátsó rész egyrészt felemésztette az ütközés energiáját, másrészt pedig a merev acélfalak is megvédték az utasokat. Kísérleti szánba ültetett bábuval próbálták ki az egyik ame­rikai gyárban az újfajta műanyag-betétes szélvédőüveget. A kísérlet során kiderült, hogy a bábu feje nem töri át az új­fajta üveget, ami annyit jelent, hogy az embert életveszélye­sen megsértené az ütközés. Az olasz Pininfarina-gyár 1963-ban bemutatott Szigma karosszériája — a legbiztonságosabb autó­ ötleteit, megoldásait a későbbi kísérletek csaknem kivétel nélkül igazolták. Az előre-hát­­ra csúszó ajtók azonban a gyakorlatban nem­­­váltak be. Az aktív biztonság­ i közlekedés biztonságában három tényezőnek van fontos szerepe: mindenekelőtt a gép­kocsit vezető embernek, ma­gának az útnak és a gépkocsi­nak. Ebből a felsorolásból ,«Máris kézenfekvő: nagyon sok sikértő abban látja a bale­se­­s­ megszüntetésének legfőbb lehetőségét, ha a gépkocsiveze­tésből sikerül majd kikapcsol­ni magát az emberi. .Olyan, rendkívül bonyolult központi rendszerekre gondolnak­, ame­lyek elektronikus megoldások­kal központilag vezérlik­­majd a gépkocsik haladásának se­bességét és irányát — ez a Vetített műszerek A konstruktőrök egyik cso­portja például szeretne kikü­szöbölni minden olyan körül­ményt, amely a gépkocsiveze­tő figyelmét elvonhatja az út, a külső tényezők megfi­gyelésétől. Ilyen figyelemelvá­­r­ást okoz napjainkban a ha­gyományos kialakítású és el­helyezésű műszerek megfigye­lése: a vezetőnek időről időre a műszerekre kell pillantania,, érzékelnie kell a műszerek ál­lását, s ha ez a pillantás csu­pán egy másodpercig is tart, a 100 kilométeres sebességgel száguldó kocsi közben csaknem 30 méteres utat tesz meg anél­kül, hogy a vezető az utat fi­gyelhetné — könnyen bekövet­kezhet tehát a baleset. Nagy sebességű vezetés köz­ben a gyakorlott gépkocsive­zető egyébként is sűrűbben pillant műszereire, hiszen tud­ja, hogy a vízszivattyú és a ventillátor ékszíjának hibája miatt gyorsan felforrhat a hű­tővíz, megnőhet az olajfogyasz­tás. A műszerek fokozott fi­gyelemmel való kísérése arra kényszeríti a gépkocsivezetőt, hogy sűrűn elvonja figyelmét az útról— ugrásszerűen meg­nő a balesetveszély. Elejét lehetne venni ennek olyan műszer vagy műszer­csoport alkalmazásával, amely hangjelzéssel vagy jelzőlám­pák felvillanásával adná tud­tára a gépkocsivezetőnek a hű­tésrendszer esetleges hibáit.­ Sőt, olyan gépkocsi tervező is akad, aki a katonai repülőgé­peken már alkalmazott vetítés­műszerek alkalmazását ajánlja a gépkocsikon is. Ez a beren­dezés magára a szélvédőre vagy a pilóta szemmagasságában el­helyezett átlátszó üveglapra vetíti a legfontosabb műszerek adatait, így a pilóta — vagy a gépkocsivezető — anélkül is figyelemmel kísérheti a mű­szerek állását, hogy szemét le kellene vennie az útról, a kül­ső környezetről. Fontos szerepet szánnak a gépkocsi tervezők annak a be­rendezésnek is az aktív, bizton­.­­ Ebben a tekintetben a leg- s főbb újdonság az ún. ősziba­rack-elv meghonosítása a gép­kocsiépítésben. Az őszibarack I hasonlat kézenfekvő: a gyü­mölcs puha húsa legkívül he­lyezkedik el. Beljebb követke­zik a csontosan kemény mag­­héj és legbelül van a mag, a legértékesebb rész­ . Ugyanígy kell kialakítani a korszerű gépkocsik karosszériáját is — mondják a szakértők. Ez az új ■ karosszéria-szer­kesztési elv ugyancsak a Pi­­ninfarina gyár Szigma gépko­csiján mutatkozott be először, ennek volt legfőbb jellegzetes­sége a különlegesen megerősí­tett utastér.­­Az elv lényege: függetlenül attól, hogy a mo­tort a kocsi orrában vagy a fa­rában helyezik-e el, az utas­teret elől is, hátul is erős acél­falakkal kell határolni. Sőt, a Szigmán ezek az acélfalak elég éles szögben rézsútos­an meg­döntve haladtak lefelé — szo­katlan megoldás ez a gépkocsi­­építésben. Pedig roppant ké­zenfekvő. Összeütközéskor ugyanis súlyos balesetek szár­maznak abból, hogy a motor vagy más szerkezeti elemek a helyükről kimozdulva valóság­gal beértékelődnek az utastér-­ be és összeroncsolják az utaso­kat. A merev acélfalak alkalma­zása kivédi az effajta roncso­­lásokat. A rézsútos kialakítás pedig arra való — s ezt a meg­oldást már számos gép-, kocsigyár alkalmazta is ■ a gyakorlatban —, hogy az utastér belseje felé tar­tó­ szerkezeti elemeket ön­működően a kocsi alatti tér-­­ségbe kényszerítse. Ellentétben­­az utastér határoló falainak merev kialakításával, a kocsi orr- és farrészét újabban egye­nesen úgy méretezik, hogy minél­­ többet emésszenek fel az esetleges összeütközés energiájából. Ily módon az ütközési energiák nagyrészt már a kocsi orr- vagy forró-, szében hatástalanná válhatnak, s nem veszélyeztetik, az utas­térben ülőket. Kísérleti adatok bizonyítják, hogy ezen a mó­don az ütközés energiája az ütközőkön mért érték egytize­­dére csökken, amikorra az utastérbe jut. Az utastér, „csonthéjának” kialakításához tartozik az ajtó­­tartó pillérek és a tetőelemek­ szokatlan, mértékű megerősíté­se, is. ..Ennek az a célja, hogy A korszerű, biztonságos gép­kocsi utasterének ,bel­ső felsze­relését úgy alakítják ki, hogy­­a sérülési­ lehetőségeket a lehe­tő legkisebbre csökkentsék. Megszüntetnek minden kiálló kart, fogantyút, éles kiszögel­­lést, valamennyi fémrész ru­ga krtcai bevonatot kap, hogy az esetleges­­ ütközés hevességét ezzel is csökkentsék. Az ajtók és az ablakok működtető karjait többnyire már be­­süllyesztik az ajtók sík­jába, s forgatókarjaik gomb­jaik- rugalmas anyagból­­ ké­szülnek, de mindinkább ter­jed már az ablakok gombnyo­mással vezérel­t, villanymoto­ros nyitása-csukása is. Magát a műszerfalat is rugalmas be­vonattal­ látják el, a műszere­ket besüllyesztik, árnyékolják. . Nagy átalakuláson­­ megy át a kormány is. Egyre gyakrab­ban alkalmazott megoldás, hogy a kormányszerkezet, pél­dául a fogasrúd jóval az első tengely vonala mögé kerül, maga a kormányoszlop , pedig meglehetősen meredeken­­áll a kocsi belsejében. Ezzel a meg­oldással elkerülhető,­­hogy frontális összeütközés esetén, amikor a kocsi orra esetleg tel­jesen összeroncsolódik, a kor­mányoszlop a kocsi belsejébe lökődjék, s felnyársalja a ve­zetőt.­­ A kormányoszlop agyát egyébként mind több, új kocsi­ban besüllyesztik, s ugyancsak rugalmas bevonattal ellátott széles lapot szerelnek rá — en­nek célja ugyancsak az ütközés hevességének tompítása, ha összeütközéskor a gépkocsive­zető mellkasával a kormányra zuhan. Párnázott bevonatot­ kapnak a napellenzők is a modern gép­kocsikban, s mostanában mind­inkább teret hódít a belső visszapillantó tükrök újfajta felfüggesztése is. Ennek az a lényege, hogy ütés hatására a visszapillantó tükör könnyen kiugrik a helyéből, s nem okoz fejsérülést, ha valaki összeüt­közéskor nekizuhan. Sok új kocsiban - már­­ védőpárnával­ látják el az üvegek kereteit is, sőt, kísérleteznek olyan meg­oldással is, hogy­­az első és a hátsó szélvédő üvegek ütés­­ha­tására egyszerűen kirepüljenek a helyükből, így elkerülhető a szilánkok okozta sérülés. A hátsó kilátás javítására terjed a hátsó szélvédő villa­mos fűtése a párásod­ás akadályozására; más kocsik­ban áramlástani megoldással kísérleteznek, hogy a meleg le­vegőt a hátsó­ szélvédőre jut­tassák. Akadnak már olyan gépkocsik is, amelyeken a ter­vezők már nemcsak az első, hanem a hátsó szélvédőn is ablaktörlőt alkalmaznak, hogy esőben is lehetővé tegyék a zavartalan kilátást hátrafelé. Fontos irányelv: az első ülé­seket a lehető legszilárdabban kell rögzíteni, s támlájuk ugyancsak rugalmas bevonatot kap, hogy megvédje a hátul ülők testi épségét, ha esetleg összeütközés hatására rájuk zuhannak. Ugyancsak nagy fontosságot tulajdonítanak a biztonságos gépkocsik tervezői a biztonsági övek megfelelő rögzítésének is ezekről a biztonsági övekről az utóbbi évek tapasztalatai kétséget ki­záróan megállapították, hogy jelentős segítséget nyújtanak összeütközéskor az utasok testi épségének megóvásához. Nagyjából ezek azok az irányelvek, amelyek napjaink biztonságos autóinak tervezőit, konstruktőreit vezetik. Egyik­másik megoldással már a ma sorozatgyártású gépkocsijain is találkozhatunk, s ha általá­nosságban elterjednek, minden bizonnyal csökken majd a bal­esetek, s elsősorban a súlyos balesetek száma. Persze a köz­lekedési balesetek ellen folyta­tott harc ennél sokkal széle­sebb, társadalmi feladat is. Ez­úttal azonban csak azokról a részletekről szóltunk, amelyek a­ technikán, a gépkocsiszer­­kesztőkön múlnak. De ne fe­lejtsük: az első számú baleseti ok maga az ember... Várhelyi Tamás Az utastérben A japán Sumito Electric Industries Ltd Handmatic Jelzési önműködő kézifékje. A körökben felülről lefelé: a jelzőlám­pa, átkapcsoló, a lábfék pedáljának csatlakozása, a gázpedá csatlakozási pontja. Vastagrétegek ^ Automatika a vegyiparba^ Kemotronok + Amphirol + Horizont: A sze­relés automatizálása ^ Magasházak, torony­házak, dombházak + A TU-144 + Autó­­ sarok: Vauxhall Viva és Viscount Búcsú a kéziféktől Az aktív biztonságban nagy szerep jut a kocsi­­megfelelő fűtésének, hűtésének, légkon­dicionálásának is, hiszen nagy hidegben a gépkocsivezető reakcióideje lényegesen meg­hosszabbodik, a túlfűtött ko­csiban viszont könnyen elál­­mosodik, esetleg el is alszik. A jövő egyik sokat ígérő újdon­sága a termisztoros érzékelő­vel felszerelt elektronikus sza­bályozórendszer, amely önmű­ködően szabályozza majd az " .... .. hőkrémoklatét, villany­­motorokkal vagy depresszióval működteti a hűtőrendszer sze­lepeit, a hűtőzsalukat, s így megakadályozza a túlzott le­hűlést vagy felmelegedést. A sok sérülést okozó kézifék­kart is csiba vették már a gép­kocsizás szakértői. Az utastér­ből való eltüntetése a gépkocsi passzív biztonságának növelé­se szempontjából fontos — er­ről még később szólunk —, új­fajta kialakítása azonban a menetbiztonságot is növeli. Nemrég Japánból érkezett hí­re, hogy­ elkészült az első ön­működő kézifék. Működésének az a lényege, hogy egyszerű villamos áramkör és­ vákuum­­szivattyú alkalmazása révén egyesítik­ a láb- és a kézifék működését. Amikor tehát a lábféket benyomják, működés­be helyeződik a kézifék is, a gázpedál lenyomása viszont oldja a kéziféket is. Az induló gépkocsi vezetőjének tehát csak a­ gázpedált kell kezelnie, ha viszont megálláskor be­nyomja a pedált, nem kell kü­lön meghúznia a kézifék-kart, az önműködő kézifék már­is­­szilárdan, rögzíti a kocsit. Ezzel egyszerűbbé válik az emelkedőkön való indulás, s a kereszteződések előtt várakoz­va sem kell tartani attól, hogy a fékezetten kocsi előre- vagy hátragurulva odakoccan más járművekhez. Mondani sem kell: talán leginkább a kezdő vezetők örülhetnek az új szer­kezetnek, mert ők gyakran el­felejtik kioldani induláskor­ a kéziféket. Nyitott probléma, hogyan lehet pl. lejtőn túráz­tatni a motort? Áttérve a gépkocsik passzív biztonságának növelésére, itt talán még több újdonságról számolhatunk be. A passzív biztonságnak is két területe van: a külső és a belső bizton­ság. A passzív külső biztonság növelésének az a célja, hogy a gépkocsi karosszériájáról el­­tüntessen minden olyan kiug­ró részíj díszítést,­ ételt sarkat... szögletet, amely­­összeütközés­kor különösen veszélyeztethet­né a gyalogosok, a kerékpáro­sok vagy más járművek utasai­nak testi épségét. Ezek a kor­szerű elvek már­ oly­annyira kézenfekvők, hogy nem is ér­demes rájuk külön szót vesz­tegetni. Annál inkább magyarázatra szorul a passzív belső bizton­ság növelésére vonatkozó né­hány új törekvés. Ezzel kap­csolatban elöljáróban leszö­gezhetjük: a passzív belső biz­tonság új megoldásainak az a célja, hogy ha már nem is si­kerül megelőzni a balesetet, legalább a minimálisra csök­kentsék káros következmé­nyeit. Kísérleti angol vetítős mű­szer: a sebességmérő mutató­jának állását a készülék a gépkocsivezető szemmagassá­gában a szélvédőre vetíti. Az­ őszibarack-elv

Next