Technika, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Í MEGYEI KÖNYVTÁR •Megyhaza Számítógép alkalmazások Angliában gflqmbX ettcoSntos AUTÓTESZTÜNK RENAULT 4 — ARA 3,— Ft — Általános műszaki XIV. ÉVFOLYAM. 1070. JANUÁR fik tenger kincs < 1 KÜZDELEM A ZAJ ELLEN gyorsteszt: FIAT 500 F Autósarok: TRIUMPH 2000Mkil. Eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kíván minden kedves olvasójának. SZERKESZTŐ SE ÍSE Ж— 1 чт тт Szerviz a világűrben Az 1369 októberében lezajlott szovjet űrkísérletsorozat alkalmával — az űrkutatás történetében először — egyidejűleg három űrhajó összehangolt gére került sor. Több olyan tevékenyséjellemzi az „űrtrojka” útját, mozzanat amelyek arra engednek következtetni, hogy ez az esemény szerves része a földkörüli űrállomások létesítését megelőző próbák láncának. Az űrkutatás eddigi sikereit kommentáló közlemények egyértelműen utalnak arra, hogy a mind nagyobb szabású, és főleg mind nagyobb távolság legyőzését célzó űrkísérletek bonyolíthatók le, ha az űrhajók bolygóközi bázisról, űrállomásról indulnak. Az űrállomásnak többféle rendeltetése is lehet: itt tölthetik fel a hordozórakétákat hajtóanyaggal, mentési feladatért kiindulópontjául szolgálhat, vagyis alkalmas egy világűri szervizállomás szerepének a betöltésére. Emlékezetes, hogy 1969. január 14-én földkörüli pályára jutott a Szojuz—4, majd egy nappal később a Szojuz—5 űrhajó. Sikerrel valósították meg a két űrjármű összekapcsolását, s ez alkalommal a Szojuz—5 személyzetének két tagja a Szojuz—4-be szállt át. Ez az összekapcsolás igen fontos tanulságokkal szolgált, amelyeket az űrállomáso к létesítésekor sokoldalúan lehet hasznosítani, hiszen a kísérlet bebizonyította, hogy lehet űrállomásokat ilyen összekapcsolt űrhajókból, mint „előregyártott” egységekből kialakítani. A következőkben néhány kérdést ragadunk iá, amelyek csupán érzékeltetni kívánják, milyen szerteágazó tudományos és műszaki meggondolások játszanak szerepet a közelebbi, vagy távolabbi jövő szervízűrállomásainak előkészítésében. Az űrállomások létesítését (sok más előkészítő fázis mellett) szükségszerűen megelőzik a földi szimulációs vizsgálatok. Ezek a vizsgálatok nem óráig, vagy néhány napig, hanem néhány sejt esetben évekig tartanak. Egy ilyen program keretei között a Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrkutatási intézetében Igor Podgornij kandidátus vezetésével munkatársai, Eduard Dubinyin és Georgij Managadze azt vizsgálják, hogy a Nap korpuszkuláris sugárzásainak és a Föld mágnes terének milyen következményekkel kölcsönhatása járhat az űrben levő testekre. Az említett laboratóriumban az űrviszonyokat mesterségesen utánozzák és a megfigyelések a későbbi űrállomások kialakítása szempontjából igen fontos tanulságokkal szolgálnak. Sternfeld szovjet tudós egyik elképzelése a jövő űrállomásáról I A gravitáció pótlása Az űrállomásokon végzett munka az ott tartózkodó emberek előzetes felkészítését igényli. A tartós súlytalanság hatásai közül ki kell emelnünk az idegrendszer reakcióinak módosulását, a szívműködés sebességeinek módosulását és a légzés ütemének változását, csökken vérnyomás, a végtagok mozdulatai kevésbé pontosak, mint a földi körülmények között, hetekig tartó súlytalanságban csökken a csontok mésztartalma, csontritkulás lép fel. Már Ciolkovszkij javasolta, hogy az űrhajót vagy az űr-