Technika, 1975 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
ÁLTALÁNOS műszaki szemle XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1975. JANUÁR KAMERATESZT: COLINA HI LITE EC FÉNYKEPEZŐGÉP Sokat tudunk Földünkről, de még nem eleget. Ne vagyunk képesek pl. kielégítő időjárási prognózist adni 48—168 órára, gyenge a földrengés előrejelzési technika, későn észleljük a ciklonokat, tájfunokat, s ezért késedelmes a riasztás, felkészülés is, többnyire csak „elkönyveljük" a sáskarajok megjelenését, ahelyett, hogy indulásukat egyszerűen megakadályoznánk; igen sok időt, energiát kell fordítanunk az ásványi anyagok kutatására, a felfedezett mező határainak megállapítására és gazdagságának bizonyítására, de sokszor még egy-egy hatalmas növényi kár,a vágási-szedési idejét sem tudjuk egértelműen megadni. Márpedig ezek olyan gyakorlati témakörök, amelyekben adott esetben — a helyzet helytelen megítélése, késés stb. miatt — évente is milliárdos veszteségek jelentkezhetnek, s akkor még számos, legalább enynyire fontos kérdést nem is említettünk. Nos, egyre több a reményünk és reális hitünk, hogy ezek a veszteségek ezután lassabban nőnek, s közel az idő, amikor megállnak, sőt majd csökkennek is — mégpedig a kozmikus földkutatásnak köszönhetően. Repülőgépek, aerosztátok Akkor beszélünk kozmikus földkutatásról, ha a Földünket körülvevő légkört, magát a talajt, a talaj alatti közelebbi és mélyebb rétegeket, a vizeket és általában a Földön, vagy annak környezetében a számunkra fontos jelenségeket, „eseményeket” valamilyen emberes, vagy automata-műszeres repülő szerkezettel vizsgáljuk, kutatjuk. Ezek a repülő szerkezetek lehetnek repülőgépek, ballonok, vagy aerosztátok, azután rakéták, műholdak, űrhajók és űrlaboratóriumok. Bár a repülőgépek nagy része 20 km-es magasság alatt kutatja műszereivel a Földet, mégis kozmikusnak nevezhető ez a tevékenységük, mert az esetek nagy részében közvetetten, pl. a Nap, vagy más bolygók vizsgálatával születnek meg az eredmények. Léteznek azután olyan különleges gépek, amelyek a „hagyományos” műholdak pályájánál is nagyobb magasságot értek már el. Most mindhárom esetre mondunk egy-egy példát. Az 1974-es tavaszi hannoveri vásár egyik érdekessége a szovjet Antonov vezette Repülőgép Tervező Iroda legújabb alkotása, a nyilvánosság előtt először itt szereplő An—30 típusú korszerű légifényképező repülőgép volt. Ezt az An—24 jelű gépből alakították ki úgy, hogy az orrrészt teljes üvegezéssel készítették, így a benne helyet foglaló navigátornak — aki egyben a három fényképezőgépet is kezeli, ha azok nem automata üzemmódra vannak beállítva — körkörös kilátásra van lehetősége. Ez a kétmotoros, 2x2820 LE teljesítményű gép, amely a légifényképezés szükségleteinek megfelelően óránként 300—475 km sebességet repül, minden ismert légifényképezési feladatra közvetlenül alkalmas. A gép max. 10 km magasságig dolgozhat. Ilyen feladatra készült az a jóval kisebb csehszlovák repülőgép is, amelynek berepülését még augusztusban örömmel láttuk Budaörs környékén. Ez a két repülőgép tehát a földfelszínről készít felvételeket, s azokat az adott feladatnak megfelelően értékelik ki. Ily módon lehetőség van leendő műtárgyak területének pontosabb, alaposabb tanulmányozására, az útvonal, pálya nyomvonal stb. gyors kitűzésére, a vegetáció állapotának megállapítására, régi temetők, egyéb helyek kielégítő behatárolására, különböző gyanított objektumok felfedezésére, a földfelszínhez viszonylag közel fekvő ásványi anyagok kimutatására, és még egy sor más egyéb feladat megoldására. Közvetett módon is számos vizsgálatot végeztek már repülőgéppel. Ezek közül érdekessége miatt messze kiemelkedik a Concorddal megfigyelt legutóbbi napfogyatkozás. Mivel ennek ideje a Szahara déli részén álló megfigyelő számára csupán 7 percig tartott volna — s ez igen kevés a szükséges tudományos adatok felvételére, „begyűjtésére” — a „ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel” közmondás alapján a francia—angol Concorde szuperszonikus utasszállító gép alaposan felműszerezett egyik példányát állították „csatasorba”. Ez a gép 17 km magasságban repült 2200 km/h állandó sebesség(Folytatás a 2. oldalon) 1. ábra: 40 km magasságig emelkedő norvég aerosztát az északi fény röntgensugárzásának vizsgálatára.