Technika, 1980 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
TECHNIKA 1980 1 Az Európai Szerszámgépipari Együttműködési Bizottság (CECIMO) megbízásából az Unione Costtattori Italiani Macchine Utensili (UCIMO , Olasz Szerszámgépgyártók Szövetsége) 1979. október 10—18-ig rendezte meg Milánóban a 3. EMO szerszámgép-kiállítást. A kiállítás méreteire — mint az első két EMO-n is — ismét használhatjuk az eddigi legnagyobb szerszámgép-kiállítás kifejezést, mert 118 000 m területen 30 ország 1709 kiállítója több mint 6000 szerszámgépet állított ki, 105 000 kW energiaigénnyel. Jön érdekessége volt a kiállításnak, hogy Kína e világméretű szerszámkiállításon először mutatta be világszínvonalat képviselő szerszámgépeit. Úgy véljük, külön örömet okozott a kiállítás magyar látogatóinak, hogy a bemutatott magyar szerszámgépek műszaki megoldása és színvonala — beleértve a vezérlést is — az élvonalat képviselte. Nem szabad a dicsérettel fukarkodni, mert bemutatási módszereink és kiállítási szolgáltatásaink mindhárom EMO-n igen magas színvonalúak voltak. A világ szerszámgéptermelése a 2. EMO megrendezése óta értékben 10%-kal nőtt. Jellemző a gyártás koncentráltságára, hogy 1978-ban az első 10 ország a világ termelésének 85,3%-át (1976-ban 84,3%), az első 5 ország 65,8%-át (1976-ban 61,7%) és az első 3 (NSZK, USA, Szovjetunió) 47,5%-át (1976-ban 47,7%) adta. Jellemző még az első három várható fejlődésére, hogy a világ szerszámgéptermelésének 48,1%-át ruházzák be a hazai igények kielégítésére. Külön figyelemre méltó, hogy a 13 nyugat-európai CECIMO ország ma már a világ szerszámgéptermelésének több mint 40%-át adja. A világ NC-szerszámgép-állománya is igen dinamikusan nő, mert 1975-ben, az 1. EMO évében 65 000 NC-szerszámgép üzemelt (25% megmunkáló központ, 24% eszterga), 1979-ben, a 3. EMO évében pedig várhatóan 100 000 lesz az üzemelő NC-gépek száma (35% eszterga, 22% megmunkáló központ). A világ szerszámgép-állományának struktúraváltozása meglátszott a kiállításon is, túlsúlyban voltak az NC- esztergák és köszörűgépek, de meglepően sok gép mutatta be a lemezalakítási technológiák berendezéseinek fejlődését és az NC-technika térhódítását. Esztergagépek A fenti kiállítási méretek ismeretében a látogató nagyon kevés gépet tud megnézni és így régebbi tapasztalatai alapján, a cégek és irodalmi értesülések ismeretében választja ki azokat a gépeket, amelyek véleménye szerint alkalmasak egy-egy szerszámgépcsoport fejlesztési jellemzőinek bemutatására. Ezért már előre is elnézést kérünk az olvasótól, hogy válogatásunk önkényes és valószínű, hogy az egyéni szubjektívumoktól sem mentes. • A gépekre jellemző fejlesztési irányokat — és egyben a ma jellemző műszaki színvonalat — a Georg Fischer NDM— 25—CNC esztergagépén lehet bemutatni (1. ábra). Szembetűnően előtérbe került a trácsás revolver, amely a bemutatott gép esetében VDI 3425 szerinti szerszámtartókból 12 szerszám befogadására alkalmas. A teljes tár gyorsan cserélhető, és a szerszámok gépek kívül állíthatók. A tárcsás revolver nem jelenti a többállású és más rendszerű revolverfejek háttérbe szorulását, hanem térhódítása inkább a szerszámcserélős megoldások terhére történt. A 22 kW, illetve 30 kW-os főhajtómotor fokozatmentesen szabályozható variátort hajt, amely négyfokozatú, mechanikus hajtással van egybeépítve. Az alkalmazott megoldás biztosítja négy mezőben 45 ... 3200 mint fordulatszám tartományban a fokozatmentes szabályozást állandó nyomatékkal (1340 Nm). Az ágy talapzatra épített főhajtás négy sűrű bordázatú szíjjal hajtja az ágyra épített főorsóegységet. A George Fischer esztergált ágya a már jól bevált előfeszített -f-GF-1- beton. Az eddigi tapasztalatok szerint a nagy tömegű beton rezgéselnyelő- és -csillapítóképessége hatszor jobb, mint a hagyományos szerkezetű öntöttvas állványzaté. PC, vagy CNC vezérléssel ajánlják a gépet, utóbbiként Siemens Simmerik 5 TS, vagy GE Mark Century 1050 HL vezérléseket részesítik előnyben, de természetesen más, a vevő által kívánt vezérléssel is szállítanak. Feltűnő, hogy a Gildemeister MD sorozatú esztergái is tárcsarevolveres kivitelben kerültek kiállításra, természetesen CNC vezérléssel. Ugyancsak tárcsarevolveres az Európában most először bemutatott Cincinnati Cintum CNC eszterga is, de a palást megmunkáló szerszámok külön revolveren vannak elhelyezve. A mikroprocesszor-technika jellegzetes vezérlései a PC és EPC vezérlések, amelyek igen magas színvonalon bizonyítják e technika alkalmazási lehetőségeit. E gépek közül legismertebbek a FAMC vezérléssel illesztett Gildemeister NEF sorozatú gépek, a Philips vezérléssel illesztett Boehringer DN 570, PNE 480 és PNE 710 esztergák, de igen jó reprezentánsa a megoldásnak a hazai gyártású EMG— HUNOR vezérléssel illesztett SZIM— EEN—630 eszterga is. Korunk jellegzetessége a modul rendszerű szerszámgépépítés. Az esztergák gyártásában úttörő volt ebben az EMAG a D sorozatú eszterga családjával, de ma is előremutat az ugyancsak modul építésű MSC (modular spindle hucker) sorozatú esztergáival. Ezek közül bemutatjuk a CNC vezérlésű MSC—12 típust (2. ábra), amely az első kétorsós CNC eszterga volt. Köszörűgépek A modern köszörűgépekben ma már az NC-technika jellegzetes elemei nemcsak végrehajtó elemként, hanem — különösen a mikroprocesszor-technika térhódítása óta — a vezérlésben is megtalálhatók. A modul rendszerű szerszámgép-építésnek nagyon szép példáját mutatta be a SAIMP az új RP és RCD sorozatú köszörűgépeivel. Az egyes egységek variálásával a vevő szükségleteitől függően lehet hosszelőtolásos és beszúró változatú gépeket építeni, derékszögű vagy ferde szánnal. A gépek vezérlése mikroproceszszorokkal épített EPC vagy CNC. Mint variáció építhető több korongorsóházas kivitel is. A nagy számú gépváltozat gyakorlatilag egyedi jellegű gyártást kíván, ezért a SAIMP állványok és ágyak hegesztett kivitelben készülnek. Gépeik korong kerületi sebessége általában 45 m/s, külön rendelésre 60 m/s. A vezérlés lehetővé teszi, hogy egyszeri felfogásban 15 különböző méret köszörülhető, ha szükséges, beszúrással nagyolva és hosszanti előtolással simítva. A gépek egyes változatai 100 ... 120 mm széles koronggal dolgoznak, és ez, valamint a digitális vezérlés biztosítja az igen nagy termelédkenységet. Ebben a kategóriában nagyobb méretű gép a DIAGERS 4 CNC palástköszörűgép, amely Siemens Simmeric 7 M vezérléssel 10 különböző méretet köszörül automatikus munkaciklusban. Hasonló műszaki színvonalat képviselt a Studer RHU 1000 CNC és az RA 5 köszörűgépe. Ez utóbbi évek óta epoxigyanta kötésű beton állványzattal készül, amelynek 6,5- szer jobb a csillapítóképessége, mint az öntöttvasnak. A mikroprocesszor-technika ma már a köszörűgépek vezérlésére is elterjedt. Csak egy-egy szép példa az alkalmazásra. A lyukköszörűk közül kiemeljük a Tripet RS 200 CNC típusát, a Matrix TI 69/2 furatmenetköszörű gépét, a Reishauer RZ 300 E fogköszörűgépét. A moduláris építésnek igen szép példája a Fritz Werner HT/40 csúcs nélküli köszörűgépe (3. ábra). Főbb jellemzői: az egy és két szánmozgatás, repülő, illetve mindkét végén csapágyazott köszörűorsó, beszúró és folyamatos előtolás, korongszabályozás görgővel, vagy sablonral. A korong kerületi sebessége 35, 45 vagy 60 m/s, a gép teljesítményfelvétele 22 ... 37 kW. Megmunkáló központok Amíg a 2. EMO-t inkább az új fejlesztési irányok keresése jellemezte, addig a 3. EMO-n már egyértelmű volt, hogy milyen a ma technikáját jellemző megmunkáló központ. A jellegzetességek nagyon jól bemutathatók a Deckel DZ 4 típusjelű megmunkáló központon (4. ábra). Az ábrán a gépet védőburkolat nélkül látjuk. A zárt munkatér a viszonylag (Folytatás a 4. oldalon) Világméretű európai szerszámgép-kiállítás 3. EMO MILANO 1018-X-1979 2. ábra EMAG—MSC 12 kétorsós eszterga 3.EMO MILANO 1018-X-1979 1 1. ábra: GF—NDM 25 CNC eszterga 3. ábra: Fritz Werner, Hartex HT 4 C csúcsnélküli köszörűgép 4. min*a • Da Kulpa 4 megmunkáló központ védőburkolat nélkül