Technika, 1989 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

KIKÖTŐI CSÚCSTECHNOLÓGIÁK (Folytatás az 1. oldalról.) Iító, villástargonca, valamint nagy teher­bírású vontató szolgálja. A korszerű konténerhajók jó része nem csak felülről, daruk segítségével rakod­ható, hanem a tatban vagy a hajótest oldalán elhelyezett lenyitható rámpájuk is van gördülő eszközök behajtására. A 7-es kikötőhelyen, amely 380 m hosszú­ságával és 13,3 m vízmélységével a leg­nagyobb hajókat is fogadhatja, mozgat­ható hídrámpa van a hátsó rámpás ha­jók és egy rakpartbemélyedés az oldal­rámpás hajók részére. Mivel itt a rako­dás nagyteljesítményű vontatókkal és ívelt sínpályán közlekedő híddarukkal egyidejűleg történik, az átlagteljesít­mény eléri a 400 tonna óra értéket. A roll on/roll of rendszerben az áru egy része, például a közúti járművek és a mezőgazdasági gépek saját kerekükön jutnak be a hajó rakterébe, illetve jön­nek ki onnan. 2 számító javítóüzemben egyidejűleg 170 acél- és alumíniumkonténer hozható­ rendbe 6500 m2 alapterületen. A fa- és műanyag szerkezeti elemek, valamint a hűtőberendezések javítására külön szak­műhelyek szolgálnak. A HHLA kikötő­vállalat leányvállalataként működő Rec­­con társaság a használt konténerek fe­lületkezelését végzi homokfúvó és fénye­zőberendezések segítségével.­­ A konténerterminál forgalmának leg­nagyobb részét magától értetődően konténerben érkező és megbontás nél­­­kül továbbhaladó küldemények képezik, de korántsem ezek az egyedüliek. Lehe­tőség van arra is, hogy a megrendelő csomagolatlanul küldje áruit Hamburg­ba vagy kicsomagolva vegye át. Erre a célra Európa legnagyobb csomagoló- és raktárkapacitása áll rendelkezésre hét darab nagy, közel 40 000 m2 alapterü­letű csarnokkal. Az áru konténerbe rakását és a tengeri szállítás körülmé­nyeinek megfelelő biztosítását nagy gya­korlattal rendelkező személyzet végzi a­­szállítóhajók belsejében való mozgásra tervezett kis villástargoncák segítségé­vel. Bármely áru vízi útra való előkészí­tését vállalják, beleértve az olyan sú­lyos vagy terjedelmes rakományokat is, amelyek egyetlen konténerbe sem férnek bele. A hajón érkező árú helyszíni kicso­­magoltatásának az az előnye, hogy megrendelő közbenső szállítási művele­­­tek nélkül azonnal megkapja küldemé­nyét és visszanyeri az üres konténert. Különösen kedvező lehetőség, hogy nagy tételeket megrendelésre szétbont­a­nák és közvetlenül a kereskedelmi cégek­hez vagy akár a közvetlen felhasználók ezreihez irányítják. A raktár tevékeny­sége magában foglalja az átvételi ellen­őrzést, a készletnyilvántartást, a szál­lítmányelőkészítést és a vámeljárás in­tézését is. Akkor sincs baj, ha az ügyfélnek nincs saját konténere. Külön tárolóterü­leten állnak a bérelhető vagy lízing út­ján igénybevehető üres konténerek, amelyek bérbeadásával a kikötőüzem közvetítő irodák megbízásából foglalko­zik. A szállítás közben megsérült kon­ténerek javításával a Lloyd biztosító társaság meghatalmazásával a Műszaki Felügyelet (TÜV) ellenőrzése alatt fog­lalkoznak. A világ egyik legnagyobbjának Az ISETEC- rendszer Az ezer tonnák mozgatása imponáló teljesítmény, de az egész nem érne sem­mit, ha a kikötő állandóan mozgó, nyüzs­gő világában nem uralkodna tökéletes rend és szervezettség. Amilyen forradal­mi változást a hozott konténer megjelenése a szabványosított 1966-ban, majd ezt követő rohamos térhódítása, ugyan­olyan jelentőségű a 20 esztendővel ké­sőbb megvalósított és állandóan tovább­fejlesztett komplex információs és adat­­feldolgozó rendszer, az ISETEC (Inno­vative Seehafentechnologien , inno­vatív tengeri kikötői technológiák) is. A Bundesministerium für Forschung und Technologie (Szövetségi Kutatási és Fej­lesztési Minisztérium) támogatásával öt vezető hamburgi és brémai kikötőválla­lat által létrehozott kooperációs vállal­kozás célja a teljesítőképesség és gazda­ságosság fokozása a korszerű technika, a teljesítőképes logisztika, a komplex kom­munikációs rendszer és az automatizált folyamatirányítás segítségével. Jelen­leg két nagy projekt áll megvalósítás alatt: a Container Terminal 2000 és a Kikötői Kommunikációs Rendszer. Ami az elsőt illeti, ez nem más, mint a fizikai mivoltában működő nagy kon­ténerterminál elektronikus megfelelője. Lényege az, hogy a befutó hajók és az átrakásra kerülő áruk minimális vára­kozást szenvedjenek, ugyanakkor a ki­kötői személyzet és a berendezések disz­ponálása a lehető legkedvezőbb legyen. Ennek érdekében interaktív adatfeldol­gozási rendszert fejlesztettek ki digitá­lis kapcsolattal a hajók, a kikötői szál­lítóeszközök, a raktárak és a központi irányítás között. A hajónak nemcsak az érkezési idejét tudják pontosan, hanem azt is, hogy hány darab, milyen rendel­tetésű konténer van rajta. A vasúton, illetve tehergépkocsin érkező konténe­rek egy automata azonosítóberendezés előtt haladnak el, amely érzékeli azono­sító kódszámukat és azt betáplálja központi memóriába. Mivel minden tar­a­goncának és egyéb szállítóeszköznek, va­lamint kikötői darunak magának is van kódszáma, és a berendezés folyamatosan nyomon követi mozgásukat, a számító­gép a kikötő területén tartózkodó vala­mennyi konténer helyére vonatkozóan pontos információt tud adni. Ezáltal biz­tosítható a lerakó terület optimális ki­használása, valamint a keresőakciók és a szállítóeszköz-üresjáratok kiküszöbölé­se. A rendszer további előnye, hogy cél­szerűen irányítja az anyagmozgatási fo­lyamatot, nehogy például legalulra ke­rüljön az a konténer, amelyet majd el­sőként kell továbbítani, összességében tehát sikerült elérni, hogy a konténerek kikötőn belüli mozgatása a szükséges minimumra korlátozódik. Ennek előnyét csak az tudja igazán értékelni, aki szer­zett már tapasztalatokat egy fejlődő or­szágbeli rosszul irányított kikötő kaoti­kus viszonyairól. A számítógépes rendszer egyik szerep­köre a kulcsfontosságú híddaruk telje­sítőképességének fokozása. Ekkora forgalom mellett számító­gép nélkül csak komoly veszteségek, pa­zarlások vállalásával lenne a dolog el­képzelhető. Az ISETEC erre a célra olyan rugalmas személyzet- és berende­­zésdiszpozíciós programot tartalmaz, amely a munkaidő legjobb kihasználá­sával biztosítja az optimális időtartamú rakodást. Egy másik hasonló program a több száz targonca, vontató, szállítóesz­köz és daru megelőző karbantartását, el­lenőrzését, javítását és az ezzel kapcso­latos anyaggazdálkodást irányítja.­­ A rendszer nemcsak a kikötői beren­dezések karbantartásáról gondoskodik, hanem a konténerekéről is. A beérkező szállítótartályok automata sérülésfelis­merő készülék előtt haladnak el, amely érzékeli a kívülről látható deformáció­kat, és azokat jelenti a központi egység­nek, a hiba jellegének és az azonosító kódnak egyidejű közlésével, így azon­nal intézkedni lehet a sérült konténer másikkal való pótlásáról és javításáról.­­ A gyors és biztos áruszállítás előfelté­­­­­ele, hogy az adatok áramlása mindig megelőzze az árukét. Az elektronikus rendszer ideálisan megfelel ennek a kö­vetelménynek, mert az adattovábbítási idő gyakorlatilag nulla. A közlések megbízhatóságát biztonsági kódok és az átvitt adatok azonosságát önműködően ellenőrző programok szolgálják. Az egész kikötőt átfogó berendezés sokmilliós be­ruházást igényelt, de a költségek gyorsan megtérülnek a papíron megjelenő doku­mentumok számának drasztikus csökke­nése révén. A bizonylatok legnagyobb részének kiiktatása töredékére csökkenti az igazgatási ráfordításokat. A képer­nyőn színesben megjelenő grafikus áb­rázolások és szöveges közlések révén a folyamatok áttekinthetősége nagymér­tékben fokozódik, megkönnyítve a fele­lős dolgozókra háruló döntési feladato­kat. Az átfogó kommunikációs és adathá­lózat alapján speciális részrendszereket lehet kifejleszteni. Ezek egyike a veszé­lyes áruk kikötői kezelésének elektroni­kus­ adatfeldolgozással biztosított meg­oldása. A szállítmányozók, hajózási vál­lalatok, kikötői üzemek, csomagolók, ha­tóságok, tűzoltóság és egyéb intézmé­nyek bevonásával működő rendszer nyilvántartja a veszélyes rakományokat és ügyel az azokkal kapcsolatos előírá­sok betartására, például az élelmiszerek­től elkülönített kezelésre. A folyamato­san aktualizált adatbank révén kár vagy baleset esetén viszonylag könnyű megtenni a célszerű elhárító intézkedé­seket. A DACOSY (Data Communication System) elnevezésű rendszer állandó to­vábbfejlesztés alatt áll. Máris működik például a TALDOS darabáru-nyilvántar­tási rendszer, amelynek segítségével az árukra vonatkozó összes adat lehívható a raktérfogat-igénytől kezdve a különle­ges tárolási igényekig. A SEEDOS a do­kumentációs és számlázási kérdéseket intézi el, és valamennyi előfizető részé­re lehetővé teszi a címeket, ajánlatokat, kódokat, szabványos előírásokat stb. tar­talmazó adatbank használatát. A SHIPS révén a hajók várható érkezési időpont­járól lehet felvilágosítást kapni négy hó­napra előre. A tengerhajózás és az űrhajózás kö­zött egyébként sokkal szorosabb a kap­csolat, mint első pillantásra gondolnánk. Azon kívül, hogy a korszerű tengerjá­rók kivétel nélkül közlekednek minden műholdnavigációval korábbit messze meghaladó pontossággal, a hajók és kikötők, sőt az egyes kikötői létesítmé­n­­yek közötti adatáramlás is jórészt mű­holdakon keresztül történik. B. M. Fejlett infrastruktúra Kikötői kommunikáció 2. ábra: Korszerű teherhajó kiszolgálása mozgatható rámpával ■/-'w )ш/М> Щ: :0­­ : г../: . uottan mint 3. ábra: A számítógépes rendszer segítségével pontosan követhető a konténerforga­lom. TECHNIKA 1989/1 >

Next