Tejipari Hírlap, 1981 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
I.O? ÍJA./.4 ÉVFOLYAM 1 [UNK] ■ A MI FOGADALMUNK Munkánk, eredményeink A tejipar 1980-ban eredményes évet zárt. Teljesítettük alapvető feladatainkat: maradéktalanul felvásároltuk a termelők által felkínált tejet és tovább javítottuk a lakosság ellátását tejből és tejtermékekből. Tehéntejből mintegy 80 millió literrel (4,4%) vásároltunk többet, mint 1979-ben. A felvásárolt tej 88 millió literrel (4,7%) magasabb az V. ötéves terv 1980-ra tervezett mennyiségénél. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére irányuló központi intézkedések és az 1980. I. 1-vel érvénybe lépő árintézkedések kedveztek a tejtermelést folytató nagyüzemi gazdaságoknak és a kistermelőknek. Tovább javult a lakosság ellátása tejből és tejtermékekből. 1980. évben a lakosság egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztása elérte a 160 kg-ot. A belföldi értékesítés mintegy 2,3%-kal haladta meg az előző évit. A növekedés termékek szerinti megoszlása a következő: A fogyasztói tej, ízesített, savanyított tejkészítmények, tejfölértékesítésünk bázis szinten maradt. Az ellátás volt. Tovább nőtt a zavartalan fogyasztói kiszerelésű termékek részaránya és 11 termékkel bővült a termékválaszték. A termelés szerkezete a fogyasztói igényeknek megfelelően alakult. Az ipar bruttó termelése 3,1%-kal növekedett. A termelés növekedését termelékenységgel fedezte az ipar. Átlagbér színvonalunk elérte a 6%-os növekedést. Az ipar eredménye a tervezettnél kedvezőbben alakul és ez 1980. évi munkánk alapján mintegy 20 napos részesedést biztosít. Az ipar V. ötéves terv fejlődésének néhány fontosabb jellemzője, hogy a 32%-os felvásárlási növekedéssel szemben 38%-ot értünk el, ami azt jelenti, hogy közel 600 millió literrel több tejet vásároltunk illetve dolgoztunk fel; — az egy főre jutó tej és tejtermék fogyasztása az 1975. évi 127 kg-ról 1980-ban 160 kg-ra (25%) emelkedett; — a tervidőszakban mintegy 34 új tejterméket hoztunk forgalomba (steril tej, Gervais-család, karamellás tej, stb.) — a tervezett importot saját alapanyagból kiváltottuk és terven felül vaj- és tejporexportot bonyolítottunk; — 9,4%-kal teljesítettük túl a termelékenységünket, bruttó termelésünket pedig a 10%-kal; — az átlagbérszínvonalunk 8%-kal, a részesedési alapunk 10%-kal haladta meg a tervezettet; — üzembe helyeztük a váci, szombathelyi, kaposvári, veszprémi, kisteleki, mátészalkai új üzemeket, a karcagi, tatabányai rekonstrukciókat, a budapesti a áruelosztó hűtőraktárakat, tsz-szel közös ceglédi, balmazújvárosi, kiskunfélegyházi, tiszafüredi üzemeket és a feldolgozókapacitásunk — a tervezettet — 400 ezer literrel haladta meg; — a tervezett ütem szerint folynak a megkezdett beruházásaink; (Szekszárd, Debrecen, Pásztó, Bácsbokod, Kistelek, Zalaegerszeg) ; — a takarmánytejpor tervünket közel 90%-kal teljesítettük túl, ezzel is csökkenteni tudtuk a népgazdaság import takarmányszükségletét ; — tovább javultak a munkakörülmények, csökkent nehéz fizikai munka résza aránya, javult a munkahelyek kulturáltsága. A tejipar vállalatai összehangoltan dolgoztak az iparág fejlődése érdekében és nőtt a dolgozók aktivitása a jelentkező feladatok megoldásában. Dr. L. L. VIIL A TARTALOMBÓL: MINŐSÉGI VERSENY, 1980 SZÁM # 1981. KÉT ROHAM KÖZÖTT JANUÁR ^ ÁRA: 1,20 Ft NEKÜNK SZÓL A NÓTA — vaj 1 1318 to + 6,8% — sajt +1156 to + 4,5% — túrók +2733 to + 8,5% — tejpor + 332 to + 4,5% — fagylaltpor + 96 to + 8,9% Köszönet az évi munkáért Az elmúlt esztendőben nem egyszerűen egy tervévet zártunk, hosszabb időre tekintettünk vissza, öt év munkájáról készítettünk mérleget. Mit mutat a tejipar ötéves számadása? Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy öt éven át iparunkra a dinamikus fejlődés és a kiegyensúlyozottság volt a jellemző elsősorban. Teljesítettük kitűzött céljainkat. Erőteljesen növekedett ez időben az ipar teljesítőképessége, fejlődött technikai felszereltsége, korszerű üzemek egész sorát építettük és állítottuk munkába a tervidőszak során, és ezzel párhuzamosan bővítettük termékeink körét, korszerűsítettük felhasználhatóságát. Emellett fokozatosan javultak dolgozóink élet- és munkakörülményei, szociális ellátottsága. Bérpolitikánkban sikerült egy jó átlagszintre jutni. Nem lehet ezeket az eredményeket anélkül számba venni, hogy első gondolatunk ne az a húszezer főnyi munkásgárda legyen, amelyik úgy az elmúlt évben, mint az azt megelőző négy esztendőben szorgalmát, tudását adta a még jobb eredményekért, a kitűzött célok megvalósításáért. Most, az új év kezdetén, ötéves, tervünk végén ezt a jó, becsületes munkát szeretnénk megköszönni valamennyi dolgozónknak. Egyben felhasználjuk az alkalmat, hogy kjak: most, újabb ötéves tervünk kezdet i, folytassák a jó hagyományt, tartsák, ahol lehet, növeljék a munka hasznát, példamutató munkájukkal segítsék gazdálkodásunk töretlen, egyenletes fejlesztését, céljaink megvalósítását. Ehhez kívánunk a tejipar egész kollektívájának jó munkát, friss, jó egészséget. FARKAS LÁSZLÓ DR. SIMKA ISTVÁN TVRT-titkár vezérigazgató „Az eredmények nem magak születtek“ Interjú Kovács Imre MÉM miniszterhelyettessel „A tejipar az élelmiszeriparon belül azok közé az ágazatok közé tartozik, amelyikkel a legkevesebb a gondja az irányításnak.” Kovács Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszterhelyettese mondta e szavakat, szinte bevezetőként, amikor fölkerestük, hogy nyilatkozzon a Tejipari Hírlapnak. E bevezető után tettük fel első kérdésünket: — Hogyan ítéli meg a tejipar 1980-ban és általában az V. ötéves terv időszakában végzett munk.. — Eredményes munkát végzett a tejipar nemcsak a múlt évben, hanem az egész tervidőszakban. Az ötödik ötéves terv esztendeiben igen jelentős mértékben nőtt a tejtermelés, és megtermelt nagyobb mennyiségű tejet zökkenőmentesebben, zavartalanabbul tudta az ipar felvásárolni, illetve mint korábban, amikor átvenni, kisebb volt a növekedés. Ez azonban csak egyik mutatója az eredményes munkának. A másik az, hogy a korábbinál jóval több alapanyagból úgy, s olyan termékekkel bővítették a választékot, hogy a fogyasztás jelentősen növekedhetett. Olyan választékot tudtak nyújtani, olyan készítményekkel jelentkeztek a piacon, amit a fogyasztók elfogadtak, megkedveltek. Ennek tulajdonítható, hogy a fogyasztás a tervezettnél jobban növekedett. És ez jó a fogyasztónak is, mert egységnyi fehérjéhez olcsóbban jut hozzá, mint más forrásból, s ráadásul a tejfogyasztás növekedésével egészségesebbé vált a táplálkozás. Mindezen eredmények mellett az ötödik ötéves terv időszakában jelentős fejlesztést is végrehajtott az ipar; új üzemek belépése a termelésbe és jelentős rekonstrukciók jellemzik ezt az időszakot. Ez együttesen olyan teljesítmény, ami elismerést és köszönetet érdemel. Az eredmények persze nem maguktól születtek. Javult a vezetési színvonal az egész iparágban, középvezetői szinten is; partnert tudtak találni a csaknem húszezres dolgozó kollektívában a megsokasodott feladatok végrehajtására. Az eredmények közé sorolható a jelentős bérfejlesztés is, továbbá az, hogy kedvezően változtak a munkakörülmények. — Eleget tett-e a tervben megfogalmazott elvárásoknak a tejipar? — Az előbb elmondottak alapján a válasz aligha lehet más, mint egyértelmű igen. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy van olyan terület, ahol többet tehetett volna az ipar. A választék kedvező változása ellenére is a felvásárolt tejmennyiséget nem minden esetben sikerült itthon elfogyasztatni. Márpedig az export — néhány sajtféleséget kivéve — nem gazdaságos. Százhatvan millió forinttal lehetne több az ipar múlt évi nyeresége, ha nem kellett volna vajat és tejport exportálni 1980-ban. Jobban kell tehát kutatni a lehetőségeket a tejfelesleg itthoni levezetésére. A még nagyobb választék, vaj más formában történő haszanosítása, a tejpor humán célú felhasználásának bővítése, fagylaltkészítés — többek között a ezek azok a területek, ahol van még tennivaló. Mindezt természetesen a tejipar vezetői is tudják; mi meg azt is tudjuk, hogy ennek megvalósítása nem csupán elhatározás kérdése, hanem például beruházásé is. Mégis azt mondom, itt kell keresni a gazdálkodás eredményességének a javítását. — A beruházások és a rekonstrukciók, a korszerűsítés révén közelebb került-e a hazai tejipar az európai átlaghoz, illetve élvonalhoz? — Az elmaradás kétségtelenül csökkent, de ezt mérni, számszerűsíteni nagyon nehéz. A fogyasztás mindenképpen közelebb került az átlaghoz, illetve a miénknél fejlettebb tejiparral rendelkező országokéhoz. A folyó tejfogyasztásban elértük vagy megközelítettük a telítettséget. A legnagyobb lépést az ízesített termékek bevezetésével tette az ipar. A további lehetőség főleg a keménysajtokban és természetesen az ízesített termékekben van. Itt kell és lehet a legtöbbet tenni. — Megítélése alapján túljutott-e a tejipar a mennyiségi fejlesztés korszakán, megteremtve a választékbővítésre és a minőségre irányuló fejlesztés alapját? — A mennyiségi fejlesztés nagyobb részén már túljutott az ipar, de szükség van még bizonyos mennyiségi fejlesztésre is. Mivel azonban a hatodik ötéves terv időszakában az alapanyagtermelésben nem lesz akkora előrelépés, mint a most véget ért öt esztendőben volt, mindenképpen a fejlesztés intenzív szakasza kerül előtérbe. Nem olyan típusú beruházásokra lesz szükség, hogy még többet, hanem olyanra, hogy még jobbat, hosszabb eltarthatósági idejű terméket tudjon adni az ipar, olyat amivel a tejfogyasztás tovább növelhető. A minőségi szakasz nem lesz olyan látványos, mint a mennyiségi volt, de legalább olyan nehéz lesz. — Felülről, az irányító szerv szemszögéből nézve milyen a tejipar kapcsolata a partnerekkel, a termelő gazdaságokkal és a kereskedelemmel? — Az, hogy a megtermelt tejet az ipar maradéktalanul és zökkenőmentesen fel tudja vásárolni, már önmagában is jelzi, hogy a mezőgazdasággal jó kapcsolat. Ugyanezt mondhatom el a mezőgazdasági tejüzemek és az állami ipar kapcsolatáról, és a kereskedelemmel való együttműködésről is. Ez utóbbiban az ipar előbbre tart, mint a kereskedelem. Nagyobb választékot tudna adni, mint amit a kereskedelem fogad. Kértük belkereskedelmi minisztériumot, a hogy jelöljön ki minden megyeszékhelyen legalább egy-egy jól felszerelt boltot, ahol az ipar teljes vagy majdnem teljes választékát tudja kínálni. A kereskedelemnek és az iparnak egyaránt van ebben tennivalója. — Mit vár a kormányzat a hatodik ötéves tervben a tejipartól, illetve milyen lehetőségeket talál a terv az iparnak? — A legnagyobb feladat a következő években: megtartani az elért életszínvonalat Ennek elősegítése a legfontosabb feladat a tejipar számára is. A mennyiség növelése mellett a minőség javítása, a választék további bővítése a legfontosabb tennivaló. Ki kell elégíteni a különböző korosztályok, illetve a nagyobb és kisebb jövedelmű családok igényeit is. A szerényebb jövedelmű emberekre gondolva, az a legfőbb cél, hogy tejből, tejtermékekből tehát a legolcsóbb fehérjéből is jó legyen az ellátás. Tartani kell tehát az eddigi színvonalat, ez a minimum, de előbbre is kell lépni, növelni az ellátás színvonalát. Hogy mit tudunk adni? Jóformán csak a perspektívát. A fejlesztési forrásokat a vállalatoknak maguknak kell kigazdálkodni. A legszükségesebb fejlesztésekhez valami minimális támogatást tudunk adni, de az eddiginél nagyobb önállósághoz jutó vállalatoknak mindenekelőtt a maguk erejére kell támaszkodniok, s nagyon meg kell nézni minden forint helyét. — Az év és az új tervidőszak elején vagyunk. Mi most az ipar legfőbb feladata? — A folyamatban lévő beruházások határidőn és költségkereten belül történő befejezése most a legfontosabb feladat, továbbá a takarékos gazdálkodás. Két terület kínál nagyobb lehetőséget: az energiafelhasználás és a szállítás. Ha valamit itt le tudnak faragni a költségekből, az nagy jelentőségű lehet. Fontos a gazdaságtalan export megszüntetése is. A hazai fogyasztó is hajlandó többet vásárolni, ha olyan árut kap, ami újdonságával, minőségével felkelti az érdeklődését, majd az igényét. S ha ez olyan termék, például fagylalt, amivel a felesleges tejzsírt lehet csökkenteni, akkor mindenki jól jár. A tejipar eddigi munkáját és a célkitűzéseket én jónak tartom, a minisztérium nevében köszönetet mondok érte. Boldog új évet, eredményes munkát kívánok az ipar minden dolgozójának, s azt kívánom, hogy az új időszakban is olyan sikerrel dolgozzanak, mint eddig. A. K.