Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999)
F
Fátyol hetet Debrecenben élete meghatározó városa Kassa maradt, pályájának több mint fele kötődött Kassához. Nagyon népszerű epizódszínész volt. A harmincas évek második felében vonult vissza az aktív szerepléstől, s ez alkalommal lelkes röpiratban búcsúzott a kassai közönségtől, amely saját családi házhoz juttatta. Élete során több ízben stagione társulattal járta a Felvidéket, több alkalommal maga is vezetett társulatokat. Az 192-30-as években ő volt a szerkesztője a Felvidéken kiadott gazdag tartalmú színházi almanachoknak. Szerepeiből: Gerő, intéző (Kálmán Imre: Tatárjárás), Színigazgató (Hervé: Nebáncsvirág), Carnero, gróf (J. Strauss: A cigánybáró), Tiborc (Katona József: Bánk bán), Öreg komédiás (Zilahy Lajos: Zenebohócok). Az óbudai Kisfaludy Színházban vendégként nagy sikerrel alakította Kövessy Albert Goldstein Számi c. darabjának címszerepét. Fátyol Hédi (Budapest, 1890. március 13.-Budapest, 1968. december 19.) 1908-ban végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Kezdetben szubrettszerepeket kapott, de dekoratív megjelenése, attraktív játéka, kellemes, hajlékony hangja a primadonna szerepkörre predesztinálta. Harmincöt évig működött a pályán, az első két évtizedben szubrettprimadonna szerepkörben, később mint komika. Számos anyaszerepet is eljátszott. 1909-10- ben Nádassy József soproni-szombathelyi társulatában kezdte. 1910 májusától Szabados László, 1911-től Szabó Ferenc, 1912-től dr. Márffy Károly, majd Szálkai Lajos, 1913 őszétől dr. Patek Béla, 1914-től Krémer Sándor, 1916 őszétől Betlen Bruckner László társulatának volt a tagja. Játszott Székesfehérváron, Lugoson, Besztercebányán, Nagybecskereken. Szerepeiből: Minka, cigánylány (Jarno: Az erdészlány), Vermont Juliette (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja), Mogyoróssy, huszárönkéntes (Kármán Imre: Tatárjárás), Bátki Tercsi (Tóth Ede: A falu rossza), Vereczkey Szilvia (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő), Sári (Kálmán Imre: Cigányprímás), Körösházy Ilona (Lehár Ferenc: Cigányszerelem), Griss Lucia (Schubert-Berté: Három a kislány), Kati (Dostal: Milliomos Kati). Fáy Flóra; Frankl Újvári Lajosné (Kecskemét, 1880. február 4.-Budapest, 1929. december 2.) 1897-ben végzett a SzAk-on. Pályáját Debrecenben Komjáthy János társulatában kezdte. 1902 őszén Krecsányi Ignác társulatához szerződött, majd újra Komjáthy János társulatában játszott. Pályája meghatározó városai Kassa és Kolozsvár voltak. 1914-ig állandóan Kassán és a körzetéhez tartozó városokban, majd 1914 őszétől 1918 végéig Kolozsváron működött mint drámai művésznő. Kis szerepekkel indult, és fokozatosan eljutott a drámairodalom nagy hősnőinek a megformálásáig. Kassa és Kolozsvár között gyakran a pesti színházakban is fellépett vendégként. Betegsége miatt 1927-ben vonult vissza a színpadtól. Szerepeiből: Margit (Szigeti József: Toldi Miklós), Olympe (Dumas: A kaméliás hölgy), Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Titánia (Sh.: Szentivánéji álom), Goneril (Sh.: Lear király), Júlia (Sh.: Rómeó és Júlia), Vilma (Herczeg Ferenc: A dolovai nábob leánya), Anna Karenina (címszerep - L. Tolsztoj- Guiraud), Athalia (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai), Adél (Molnár Ferenc: Úri divat), Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája). Ez utóbbi szerepét tizenötször játszotta a kolozsvári színpadon az 1917-18-as évadban. Fehér Artúr (Budapest, 1886. vagy 1887. január 22.-?, 1944) A két világháború között jelentős kultúrmissziót töltött be a Felvidéken. 1939-ig 389 szavalóestet, 68 irodalmi matinét tartott. Fellépett Turócszentmártonban, Zsolnán, Rózsahegyen, Késmárkon, Iglón, Homonnán stb. Klasszikus és modern magyar írók, valamint a kortárs szlovák írók műveit tolmácsolta. Szlovákia német helységeiben németül tartotta előadásait. Fellépett még Fiuméban is, Párizsban hét irodalmi estet tartott, szerepelt Rómában, Svájcban, egyes, ju FÁY FLÓRA