Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999)
R
Rubos faénekesnő. 1961-től külföldön dolgozott: 1964-ig az erfurti operaház, 1964—67 között a lipcsei operaház, 1967-70 között a berlini Staatsoper, 1970- 73 között a münsteri operaház, 1974—82 között a weimari Nationaltheater magánénekese volt. A nyolcvanas években a Magyar Rádió énektanáraként dolgozott. Megkapta a Bartók- Pásztory-díjat. Szerepeiből: Iphigenia (Gluck: Iphigenia Auliszban), Leonora (Verdi: A végzet hatalma), Amália (Verdi: Don Carlos), Tosca (címszerep - Puccini), Santurgil (Mascagni: Parasztbecsület), Judit (Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára). Rabos Árpád (Dédes, 1869. április 25.-Kassa, 1918. április) Egerben jogot tanult, majd újságíró lett az Eger és vidéke c. lapnál. Műkedvelő előadásokon tűnt fel. 1890-ben Kasza Gyurka szerepét alakította Csepreghy Ferenc A piros bugyelláris c. népszínművében. 1891-ben Veszprémi Jenő társulatához szerződött Szekszárdra. Marcali, Győr, Kassa, Sopron, Szombathely, Debrecen, Arad voltak pályájának első legfontosabb állomásai. Játszott Balogh Gusztáv, Bokody Antal, Gerőffy Andor, Leszkay András társulatában. 1902-ben meghívták rendezőnek a Magyar Színházhoz. 1905 tavaszától a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja lett. Az első világháború utolsó hónapjaiban zászlósként halt meg. Szerepeiből: Buklk Arthur lord (Donizetti: Lammermoori Lucia), Udvari kamarás (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros), Valvert vicomte (Rostand: Cyrano de Bergerac), Aragóniai herceg (Sh.: A velencei kalmár). Russka Ida (Budapest, 1890. december 5.Baden bei Wien, 1983. december 13.) Zenei tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Első bemutatkozására a bécsi Theater an der Wien színpadán került sor. 1921-ben az Apollo Theaterben is szerepelt. Bécs után Berlinbe került. Harminc évig operaénekesnő volt különböző német színpadokon. Budapesten többször, a harmincas években Kolozsvárott is vendégszerepelt. 1944-ben vonult vissza. Lehár Ferenc Tangókirálynő c. operettjének címszerepét Budapesten és a német színpadokon is eljátszotta. Ruttkai Éva Emlékdíj 1987-ben Ruttkai Éva Emlékdíjat alapított a művésznő lánya, Gábor Júlia. A díjat évente egy alkalommal a Vígszínház művészei titkos szavazás útján ítélik oda a színház egy művészének. A díj átadására a művésznő születésnapja előtti napon, december 30-án kerül sor. A díj egy Ruttkai Éva aláírásával díszített aranygyűrű és az alapítvány kamataiból fennmaradó összeg. A díjat eddig a következő művészek kapták: Tordy Géza (1987), Eszenyi Enikő (1988), Darvas Iván (1989), Pap Vera (1990), Gálffy László (1991), Kaszás Attila (1992), Lukács Sándor (1993), Tábori Nóra (1994), Jánoskúti Márta (1995), Kútvölgyi Erzsébet (1996), Igó Éva (1997), Börcsök Enikő (1998). Rutén színjátszás Magyarországon 1940-ben Kárpátalján rutén-magyar színtársulat alakult. Az első engedélyt Lugos Mihály ungvári lakos kapta magyar-rutén előadások tartására 1940. augusztus 31-ig tartó hatállyal. Az első előadás 1940. április 5-én volt az ungvári Városi Színházban. Később Szuchy M. Emil lett az igazgató. Tagok: Hrabár Vladimir, Laskay Mária, Ladányi Anni, Lefkulics László, Fencik János, Borokcs Mihály, Bidgyák László, Góca Péter és mások. 1942-ben előadták Zilahy Lajos Süt a nap c. darabját. Egy hónapból két hetet Ungváron, két hetet vidéken játszottak. Bemutatták Gárdonyi Géza A bor c. színművét, de kiemelkedő sikert értek el a Folyik a Tisza c. rutén tárgyú darabbal, amelyet Ungváron kívül tizenhét helyen adtak elő rutén nyelven. RUTTKAI ÉVA, Gábor Miklóssal 322