Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999)
B
Bártfa magyar színészete (volt Sáros m., Bardejov, Szlovákia; Bartfeld) Állandó lakossága 1910-ben 6578 fő, ebből 2571 szlovák, 2179 magyar és 1617 német nemzetiségű volt. Vallásos misztériumjátékok, iskolai színjátékok, népdrámák előadására már a XV. században is sor került. A források hiánya miatt a rendszeres színjátszás hagyománya csak a XVIII. századtól követhető nyomon, az első évtizedekben kizárólag német nyelvű színjátszás volt. A magyar nyelvű világi színjátszás a XIX. század húszas éveinek végén kezdődik, Dérynék Kolozsvárról érkezett operatársulata tartott több ízben is előadásokat. 1829 nyarán a „Feredőnél” rendszeres és sorozatos előadásokra került sor. A társulat műsorának a zömét az opera uralja: Rossini: A sevillai borbély (Rosina: Déryné), Rossini: A tolvaj szarka (Ninetta: Déryné), Verdi: Otelló (Desdemona: Déryné), Weber: A bűvös vadász (Agáta: Déryné), Szőres Ágnes (címszereplő Déryné) Prózai darabjaik: Kisfaludy Károly: Leánykérők, Kotzebue: A nagy zűrzavar, Kotzebue: A szélpár. A társulat tagjai voltak még: Pály Elek, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, László József, Szilágyi Pál, Szentpétery Zsigmond, Megyeri Károly. Vendégjátékokról Déryné is ír Emlékezéseiben, és Szilágyi Pál is. Az 1829. augusztus 9-i előadáson például a Cordélia (Kreutzer) c. darabot németül, a Kastély az országúton (Schenk) címűt pedig magyarul adták elő. 1888-ból két társulat vendégjátékának az emléke is fennmaradt: előbb Tóth Béla, majd Szabadhegyi Aladár társulata működött itt. 1893 júliusában Kömley Gyula, decemberben pedig Jáni János társulata játszott. 1895 őszén Hatvani Károly társulata tartott előadásokat. 1897-ben felépült az új Vigadó és színház, mely adományként megkapta a budapesti Nemzeti Színház feleslegessé vált díszlettárát. A bártfai színház ezer néző befogadására volt alkalmas, s bármilyen műfajú darab előadható volt benne. 1899 januárjában a helyi műkedvelők Csiky Gergely A Stomfay család c. darabját adták, december 7-től a Városi Színházba Fekete Miksa 28 tagú társulata érkezett. A társulat kedvencei Medgyesi Erzsike és Szirmai Jozefin voltak. 1900 augusztusában Füredi Károly társulata tartott néhány előadást. 1901-ben sorozatban tartják előadásaikat a helybéli műkedvelők, akik között szép számmal németek és szlovákok is vannak (Tóth Ede: A falu rossza, Csiky Gergely: Cifra nyomorúság, Schönthan: A szabin nők elrablása). 1902 februárjában Fehér Károly társulata március 13-ig játszott a Városi Színházban. A tagok között van Aranyi Dezső, akinek kiemelkedő érdemei vannak a városi színház építése terén, s egy időre éppen itt vállalt hivatalnoki állást. Szelényi Ilonka - Neményi Lili édesanyja - is a jobbak közé tartozott, a korán elhunyt bonviván, Papír Sándor (Szepes Mária írónő édesapja) is a társulat tagja. 1903 júliusában Tóvári Antal társulata többek között a A cigánybárót (J. Strauss), a Doktor urat (Molnár Ferenc), A régi szeretőt (Géczy István) adta elő. 1904. június 25-től július 9-ig játszott itt Báródi Károly társulata, aki néhány darab - például Sardou Fedorája - címszerepére pesti színésznőt, a Nemzeti tagját, Kaffkáné Hegyesi Marit hívta meg vendégjátékra (Schiller: Stuart Mária, Birch-Pfeiffer: A lowoodi árva, Brieux: A véres tatár). Ősszel Pilisi Lajos társulata - P. Szabolcsi Jozefin, Rónai Erzsi, Szilágyi Erzsi, Dunai Árpád - Huszka Jenő Bob hercegét, Offenbach Hoffmann meséit mutatta be többek között. Az 1906-os esztendőben is egymást követik itt a magyar társulatok: januárban Szabadhegyi Aladár, november 1-jétől pedig Fekete Béla társulata játszott. Guthi Soma: Smólen Tóni, Guthi Soma-Hegedűs Gyula: Doktor Szeleburdi, Caryll: Dancigi hercegnő, Obernyik Károly: Brankovics György, az elsőnél, a másodiknál Desvalliers: Kölcsönkért feleség, Varney: Tiszt urak a zárdában, Paulton: Niobe, Lukácsy Sándor: A zsidó honvéd a legnépszerűbb előadások. 1907 áprilisában Fekete Béláék tértek vissza Szigligeti Ede Liliomfiával, A víg özveggyel (Lehár Ferenc), a Vadrózsával (Csiky Gergely). 1907. szeptember 28-tól Jeszenszky Dezső, majd 1908 április-májusában ismét Jeszenszky Dezső társulata játszott. 1908-ban két ízben is - januárban és szeptemberben - Rácz Dezső társulata játszott (Herczeg Ferenc: A dolovai nábob leánya, Heltai Jenő: Naftalin, Heijermans: Remény, Herczeg Ferenc: Kivándorló). Az 1911-es év eseménye Radó Béla társulatának vendégszereplése, a következő években főleg Sajó Vilmos társulata működött itt, még az első világháború utolsó éveiben is. Bártfát az új hatóságok törölték a magyar színtársulatok állomáshelyeinek listájáról. Bártfai Béláné - Bellák Aranka Bartha János (Csíkszereda, 1915. február 6.Budapest, 1991. március 7.) Izsó Miklós színészképző tanfolyamát végezte 1933-35 között. Egy ideig labdarúgó volt Buka