Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999)
V, W
irányítója, 1966-1969 között a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója. Tánc- és képzőművészeti szakcikkei a romániai magyar sajtóban (Utunk, Új élet, Művelődés stb.) jelentek meg. 1971-72-ben két irodalmi műsort állított össze a temesvári Állami Magyar Színház számára. 1969-1974 között több román egyfelvonásos színdarabot fordított magyar nyelvre. 1974-től Magyarországon él. A Magyar Hírlap kulturális rovatának tánckritikusa, rendszeresen publikál a tánctudományi szakfolyóiratokban. 1987-ben monográfiát írt Wagner Sándor festőművészről (kéziratban). Az Operaház balettegyüttesének történetéről szóló tanulmánya a Magyar Táncművészet 1990-1995 c. kötetben jelent meg 1996-ban. 1990-1994 között Berlinben külszolgálatot teljesített. Weisz Gyuláné - Szász Ila Widmár Erzsébet: Carlos E. Boutonné, (Pest, 1856. október 24.-?) Apja vagyonos származású olasz, nővére, Katalin, elvégezte a Zak-ot, a Nemzeti Színházban operaénekesnő volt. Nővére példáját követve, 1876-ban elvégezte a Zak-ot. 1876 tavaszán több alkalommal a Népszínházban lépett fel. Jonas A háromcsőrű kacsa c. operettjében a Kapitánynét alakította, Lecocq A kis menyecskéjében a címszerepet énekelte. A Népszínházban kapott állandó szerződést. Egy év múlva Bécsbe ment, ahol Mathilde Marchesinél tökéletesítette énektudását. Külföldi fellépések következtek: Milánó, London után 1880-ban dél-amerikai turnéra utazott, Buenos Airesben és Santa Fében aratta legnagyobb sikereit. Montevideóban férjhez ment, és visszavonult a pályáról. Szerepeiből: Leonora (Verdi: A trubadúr), Violetta (Verdi: Traviata), Gilda (Verdi: Rigoletto), Margareta (Gounod, Faust), Wiesner József (?-Izrael, ?) Balett-táncos, koreográfus. Az aradi zenekonzervatóriumban végzett. A kolozsvári Állami Magyar Opera alapító tagja volt, 1948-tól 1961-ig működött itt, ekkor kivándorolt Izraelbe, ott is halt meg. Szerepeiből: Sáhmiár szultán (Manea- Rimszkij-Korszakov: Seherezádé), Házasságközvetítő (Taub Gabriella-Jarulin: Suralé), Csavargó (Harangozó Gyula-Kenessey Jenő: Reszkenő), Potoczky herceg, máskor Főeunuch (Danovschi-Aszafjev: Bahcsiszeráji szökőkút), Horváth (Szakoray Zoltán-Farkas Ferenc: Furfangos diákok). Winkler Éva: Taub Jánosné (Kolozsvár, 1932. május 30.- ) A színlapokon pályája második szakaszában gyakran Taub Éva néven szerepelt. A kolozsvári színházban kezdte pályáját mint kartáncosnő, majd szólótáncosnő lett. 1951-1955 között a kolozsvári Állami Magyar Opera tagja, 1955-től 1961-ig pedig a temesvári Állami Román Opera balett-táncosnője. 1961-ben szerződött vissza Kolozsvárra, ahol 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. 1980-tól néhány évig Izraelben élt, jelenleg Budapesten él. Szerepeiből: Mindent megértő szerelem (Szántó András-Debussy: Noktürnök), Mária (Danovschi-Aszafjev: Bahcsiszeráji szökőkút), Automata baba (Urseanu- Csajkovszkij: Diótörő), Hercegnő (Checais Trixy-Sztravinszkij: Tűzmadár), Nevelőnő (Szántó András-Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei). Winkler Jenőné, dr.* Rettegi Margit Winkler Zoltán (Kolozsvár, 1950. június 12.- ) Operaénekes, basszus. 1978-ban végezte el a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolát. 1978-tól 1983- ig a kolozsvári Állami Magyar Opera tagja. 1984- től a frankfurti Operaház kórusában énekel. Szerepeiből: Bartolo (Mozart: Figaro házassága), Sarastro (Mozart: A varázsfuvola), Cilici Ulrik gróf (Erkel Ferenc: Hunyadi László), Sparafucile, bérgyilkos (Verdi: Rigoletto), Doktor Bartolo (Rossini: A sevillai borbély), Wittinger Margit (Erdőszáda, 1940. március 11.- ) 1965-ben végezte el a kolozsvári Ion Andrescu Képzőművészeti Intézetet. Egy ideig tanított, majd 1970-től a kolozsvári Állami Magyar Opera ruha- és díszlettervezője volt. 1995-ben az Erdélyi Múzeum Egyesület Ruzitska-díjával tüntették ki. Fontosabb díszletei: Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (1970), Puccini: Bohémélet (1972), Verdi: Aida (1973), Gounod: Faust (1974), Csajkovszkij: Anyegin (1976). További díszletei: Bizet: Carmen, Kodály Zoltán: Székely fonó, Kacsoh Pongrác: János vitéz, Kálmán Imre: A bajadér, Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Ábrahám Pál: Viktória, Wlassák Vilma (?-?) Operett- és operaprimadonna. 1899 őszétől a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja volt, 1901- 1903 között az Operaházban, 1903-1904-ben Nádassy József pécsi társulatában meghívott vendégeként működött. Egy ideig külföldön szerepelt, majd 1907-től Szendrey Mihály társulatához szerződött.