Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999)

C, Cs

Csorba tett, több külföldi meghívást kapott. Játszott Olaszországban, Svájcban, Hollandiában. A Sa­cha filmgyár filmszerepekre szerződtette. Egy időben a hamburgi Városi Színház primadonná­ja volt. 1935-ben Budapesten is szerepelt. Ké­sőbbi sorsa ismeretlen. Csillag János (Budapest, 1897. november 29.-Budapest, 1977. szeptember 27.) 1919-21 között végezte el a MIMOSZ színiis­kolát. Pécsre szerződött bonviván szerepkörre. Pozsony, Makó, Kecskemét, Kaposvár, Zala­egerszeg, Szekszárd, Baja voltak pályájának fon­tosabb állomásai. 1930-ban Kaposváron műkö­dött Gulyás Menyhért társulatában. Később Er­délyi Mihály színházaiban játszott (az Erzsébet­városi, a Józsefvárosi és a Kisfaludy Színházban), esetenként rendezett is. 1950-től a Nemzeti Színházban volt alkalmazásban. Szerepeiből: Kendeffy Miklós, huszárkapitány (Nagypál Béla: Cigánykirály), Horatio (Sh.: Hamlet), Fred Hood (Tamássy Pál: Tommy és Társa), Robert Perceval (Messager: Nászéjszaka), Edvin (Kál­mán Imre: A csárdáskirálynő), ifj. Tassy László, földbirtokos (Lajtai Lajos: Párisi divat). Csillag Terka (Kaposvár, 1867. július 9.-The­­resienstadt, 1945) Gyakran szerepelt gyerekelőadásokon, majd Németországba került, s alig volt tizenhat éves, amikor a berlini Residenz Theater tagja lett. Né­metország sok városában: Aachenben, Hanno­verben, Königsbergben, Kölnben, Posenben, Drezdában működött, Bécsben a Volkstheater­­ben volt szerződésben. Főleg heroinák (hősnők) megformálása volt erős oldala. 1945-ben kon­centrációs táborban halt meg. Szerepeiből: Stuart Mária (címszerep - Schiller), Lady Mac­beth (Sh.: Macbeth), Gauthier Margit (ifj. Du­mas: Kaméliás hölgy), Cleopátra (Lh.: Antonius és Cleopátra), Sappho (Daudet: Sappho), Médea (címszerep - Grillparzer). Csók Vilma: Fehér Imréné (Szabadka, 1885. május 29.-Torda, 1922. január 30.) Színpadi pályáját 1912-ben kezdte. Koloratur énekesnő, operettekben, népszínművekben egyaránt sikeres volt. 1914 tavaszán Szabados László társulatának lett a tagja, 1915-ben Ma­rosvásárhelyen, Nagyváradon játszott. 1916- ban Mezei Kálmán társulatával Kézdivásárhe­­lyen szerepelt, és fellépett több erdélyi város­ban. 1918 júniusában Fehér Károly társulatá­nak volt a tagja, többek között Tordán is szere­pelt, ahol hirtelen torokgyíkban meghalt. A vá­ros lakossága közadakozásból díszsíremléket ál­lított tiszteletére. A sírkövön ez a dátum volt ol­vasható a neve után: „1892-1922". Az operet­tekben általa énekelt dalbetétek mindenhol gyorsan népszerű dalokká váltak. Szerepeiből: Josefine (Jarno: Az erdészlány), Heléna (O. Straus: Varázskeringő), Anna Pavlovna, nagy­hercegnő (Jacobi Viktor: Sybill), Maria Gesticu­­lata (Bredschneider-Kollo-Szirmai Albert: A mozikirály), Didier Angela, operaénekesnő (Le­hár Ferenc: Luxemburg grófja), Jolán (Zerko­­vitz Béla: Aranyeső), Rozsamer (Sylvane­ Gas­­cogne: Katonadolog). Csóka Béla (Budapest, 1898. július 14.-Buda­­pest, 1972. július 2.) 1923-ban végzett a Zak-on, ahol Sík József, Sza­bados Béla és a színpadi mesterséget oktató He­gedűs Gyula voltak a tanárai. Operaénekes, bari­ton. Pályáját az Operaházban kezdte 1923-ban, 1925-től a Városi Színházhoz szerződött. Ven­dégszerepeit Koppenhágában és Breslauban (Wroclaw). 1931-től 1944-ig a debreceni Városi Színház tagja. A háború után 1948-ig visszake­rült az Operaházhoz. 1948-ban nyugdíjba ment, de utána is fellépett. 1939-ben nagy sikerrel sze­repelt a külföldi rádiókban (Saarbrücken, Pá­rizs), ahol Bartók, Kodály, Dohnányi, Hubay da­lait énekelte. Brüsszelben és Bázelben is hang­versenyezett. Nyugdíjba vonulása után különbö­ző intézményekben éneket és hangképzést taní­tott. Több amatőr együttest irányított. Szerepei­ből: Amonasto (Verdi: Aida), René (Verdi: Álar­cosbál), Silvio (Leoncavallo: Bajazzók), Don Carlos (címszerep -Verdi), Luna gróf (Verdi: A trubadúr), Germont (Verdi: Traviata), Figaro (Rossini: A sevillai borbély). Csorba Klári (?-?) Pályafutását Földes Dezső felvidéki társulatában kezdte, fellépett Érsekújváron, Párkányban, Ko­máromban. Innen 1933 tavaszán Debrecenbe szerződött, majd a Városi Színházban lépett fel. Egy Pesten megfordult külföldi impresszárió le­szerződtette Jáva szigetére, Surabayára, ahol a Capitol Színház énekesnőjeként szerepelt. Innen Szingapúrba ment, ahol a sanghaji amerikai rá­dió szerződtette magyar énekesnőként. Az angol nyelvű rádióban rendszeresen magyar nótákat énekelt, és gyakran fellépett a helyi 60 tagú ma­gyar kolónia előtt is. Havi gázsija 10 000 pengő­nek felelt meg. 1936-ban rövid időre visszatért Budapestre. Férjhez ment egy udvari herceghez.

Next