Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999)

O, Ö

Osváth perből: Melinda (Erkel Ferenc: Bánk bán), Papagéna (Mozart: Varázsfuvola), Leila (Huszka Jenő: Gül Baba), Liza (Lehár Ferenc: Marica grófnő), Stázi (Kálmán Imre: A csárdás­királynő). Osváth Eta, Kaunczil Etelka (Tóváros, 1895. december 9 .-Budapest, 1991. január 13.) Rákosi Szidi színésziskoláját végezte 1919-ben. Az első Madách Színház alapító tagja volt, majd annak megszűnése után különböző színházak­hoz (újpesti Blaha Lujza Színház, Renaissance Színház, Fővárosi Operettszínház stb.) szerző­dött. Működött Kassán, Szegeden, Hódmezővá­sárhelyen. Előadóművészként is gyakran szere­pelt, önálló esteket tartott. Osváth Gerő: Osvald (Bözöd, 1835-Kolozs­­vár, 1895. január 3.) A kolozsvári unitárius teológia hallgatója volt, beállt színésznek. Pályáját 1856-ban kezdte. A hatvanas években Felső-Magyarországon ját­szott, pályájának utolsó éveit a kolozsvári szín­háznál töltötte. Szerepeiből: Bigot Róbert, Norfolk grófja (Sh.: János király), Sir Richard Ratcliff (Sh.: III. Richárd), Antonio (Beaumarchais: Figaro házassága), Montague (Sh.: Rómeó és Júlia), Du Chatel, királyi tiszt (Schiller: Az orleans-i szűz). Osszeli Erzsébet -­­oltay Baba Ölvedy István (?-?) Pályáját 1909-ben kezdte Garaminé Kölesi Ida társulatában, Szászsebesen. Énekes és prózai szerepekben egyaránt fellépett. 1910-ben Miklósy Gábor, 1911-12-ben dr. Márffy Ká­roly, 1912-13-ban Fehér Vilmos társulatának volt a tagja. Feleségül vette Garami Jolán kezdő színésznőt. 1913-14-ben ismét dr. Márffy Ká­roly volt az igazgatója. 1914 nyarán Hidassy Kálmán gyulafehérvári társulatában, 1916 de­cemberében Farkas Béla színtársulatában műkö­dött. 1918-19-ben Miklósy Gábor társulatába tért vissza. Pályájának első éveiben Erdélyben és a Felvidék városaiban szerepelt. 1933-tól betegnyugdíjas, 1935-től már nem szerepelt a nyilvántartásokban. Szerepeiből: Csathó, rend­őrfogalmazó (Molnár Ferenc: A doktor úr), Kamillo (Eysler: Az asszonyfaló), Főpincér (Molnár Ferenc: A farkas), Torello (Maeterlinck: Monna Vanna), Rabok, mérnök (Földes Imre: Nincs tovább!), Teddy (Lehár Fe­renc: Éva), Malakoff (Bíró Lajos-Lengyel Menyhért: A cárnő), Kapitány (Jacobi Viktor: Leány­vásár). Ölvedy Zsóka, dr. Szutrély Antalné (Buda­pest, 1912. április 12.-Keszthely, 1981. decem­ber 14.) Ölvedy István és Garami Jolán leánya. Nagyszü­lei is színészek voltak. Gyerekszerepek után Szik­lai Jenő 1933-ban a szegedi színházhoz szerződ­tette naiva szerepkörre. 1936-ban a Vígszínház tagja lett. A harmincas évek végén több vidéki városban, Kecskeméten, Szolnokon, Kassán is fellépett. 1941 őszén a Kolozsvári Nemzeti Szín­házhoz szerződött. 1944 őszéig Kolozsváron ját­szott. 1945 után csak alkalmi fellépéseket vállalt. Férjhez ment és visszavonult a színpadtól. 1941—44 között tizenkét magyar filmben szere­pelt. Szerepeiből: Baba (Hunyadi Sándor: Lova­­gias ügy), Patkós Nagy Rózsi (Indig Ottó: Torockói menyasszony), Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde), Bese Anna (Kós Károly: Budai Nagy Antal), Rózsi (Szigligeti Ede: Csikós), Aletta (Kovách Aladár: Téli zsoltár), Tacskó (címszerep - Niccodemi), Sárika (Zilahy Lajos: Süt a nap). Örvössy Géza (Budapest, 1889. július 28.­­Kolozsvár, 1943. május 12.) Színészpályáját 1910-ben kezdte Szilágyi Dezső marosvásárhelyi társulatában. 1913-ban a Ko­lozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött, 1916 őszétől dr. Patek Béla, 1920-21-ben Komjáthy János, 1922-ben Faragó Ödön társulatában többnyire bonviván szerepeket alakított. 1923- tól haláláig Erdélyben élt, 1923-24-ben Kolozs­váron, 1924-25-ben Kovács Imre, 1925-26-ban ÖLVEDY ZSÓKA 284

Next