Kántor Zoltán - Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről - Rejtjel politológiai könyvek 23. (Budapest, 2005)
Interetnikus kapcsolatok – szociológiai és antropológiai megközelítések
Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária Az együttélés reprezentációi Erdélyben. A rendszerváltást követően a posztszocialista társadalmak nyilvános politikaiideológiai diskurzív tere telítődött a nemzeti kisebbségek, a többségi és kisebbségi nemzeti csoportok egymásközti viszonyait dramatizáló, leegyszerűsítő, elsődlegesen napi politikai célokat szolgáló tartalmakkal. A kilencvenes évek végén az ELTE Szociológiai Intézetében egy vizsgálatsorozatot indítottunk, melynek célja a Kárpát-medencében együtt élő többségi és kisebbségi nemzeti csoportok egymásközti viszonyait jellemző szociológiai és szociálpszichológiai összetevők feltárása. E vizsgálatsorozat részeként 1997 telén Erdélyben a román és magyar népességből vett reprezentatív mintavétel után a mintába került válaszadókat személyes interjúk révén arra kértük, hogy saját anyanyelvükön válaszoljanak kérdéseinkre. A kérdőív kérdései négy nagyobb egység szerint tagolódtak. Az első tartalmi egység kérdéseire kapott válaszok alapján rekonstruálhattuk, hogy milyen félelmek élnek a megkérdezettekben és miként látják Románia európai felzárkózási esélyeit, mennyire derűlátóak. A második blokkban helyeztük el a nemzeti identitás egyes összetevőire vonatkozó kérdéseket. A harmadik egység kérdéseivel a nemzeti identitásra épülő politizálás lehetőségeinek perspektíváit kutattuk. Végül a kérdések negyedik csoportjában azt vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek miként élik és ítélik meg a romániai társadalom nemzeti szempontból vett többségi és kisebbségi viszonyait, és az etnikai-nemzeti szempontok miként hatják át a társadalmi kapcsolatokat. Posztszocialista félelmek és remények Erdélyben Kilenc lehetséges félelemkeltő forrást soroltunk fel, és a megkérdezetteknek az volt a feladata, hogy az egyes tényezőket aszerint állítsák sorrendbe, hogy milyen mértékben tűnnek aggasztónak számukra. Az eredmények a posztszocialista társadalmakban szokásos képet mutatják: a megkérdezetteket leginkább a gazdasági válság, az egyenlőtlenségek növekedése és a szegénység, valamint a bűnözés és a politikai bizonytalanság aggasztja. Ezzel szemben mindkét nemzeti csoportban meszsze lemarad a fentiekhez képest a posztmodern társadalmakat gyötrő problémák . A tanulmány az 1997 és 1998 során kivitelezett Kárpát Projekt eredményein alapul. A vizsgálat a PHARE nagylelkű támogatásának köszönhetően jöhetett létre. Felbecsülhetetlen segítségükért a szerzők külön is köszönettel tartoznak Huncik Péternek és Bordás Sándornak a pozsonyi Márai Sándor Alapítványtól, valamint Irina Culicnak, Horváth Istvánnak, Marius Lazarnak és Magyari Nándor Lászlónak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szociológiai tanszékéről. A magyarokat reprezentáló minta létszáma 1090 fő, a románokat reprezentáló minta létszáma 719 fő volt.