Temesvári Új Szó, 1989. október-december (1. évfolyam, 1-7. szám)

1989-12-23 / 1. szám

A TEMESVÁRI NÉPGYÜLÉS HATÁROZATA Az összes bánáti lakosok, az ország többi részeinek képvise­lői, akik 1089. december 10—22. között Temesváron tartott nép­­gyűlése kinyilatkoztatja az igazi demokráciát és szabadságot az ország egész területén és ELHATÁROZZA: 1. — 1. A zsarnok Nicolae Ceausescu és felesége, valamint családtagjuk lem­ondatását az összes párt- és állami tisztségekből és felelősségre vonásukat egy kompetens bíróság által lefolytatott törvényes per keretében. 2. Azoknak a személyeknek a nyilvános perbefogását kompe­tens bíróságok által, akik parancsot adtak és teljesítették a pa­rancsot arra vonatkozóan, hogy a civil lakosság közé lőjenek és akik hibásak azoknak a katonáknak a meggyilkolásáért, akik meg­tagadták ennek a förtelmes parancsnak a teljesítését. 3. A kriminális módon meggyilkolt hős vértanúk azonosítását, emlékművek emelését tiszteletükre azokban a városokban, ame­lyekben elestek, hogy emléküket elevenen megőrizhessük. 1. Az összes politikai foglyok és üldözöttek felszabadítását és irlitálását, akik életüket kockáztatva kifejezték egyet nem érte­tt Nicolae Ceausescu önkényuralmi politikájával.­­ 5 Új kormány létrehozását és a helyi vezetés átvételét a napa legfelkészültebb polgárai által. 6. Szabad és demokratikus választások megrendezését min­den szinten, és hozzáértő, illetve erkölcsileg feddhetetlen vezetők kinevezését. 7. Egy igazán demokratikus rendszer létrehozását a közélet valamennyi területén, az ország politikai és gazdasági rendjének és irányvonalának a nép általi szabad megválasztását, amely ga­rantálja az ország törvényei és a nemzetközi egyezmények és meg­állapodások által szentesített honpolgári szabadságjogokat népünk anyagi és szellemi jólétéért és a haza gazdasági erejének nö­veléséért. 8. A politikai és az állami tevékenységek szétválasztását. 9. Az összes antidemokratikus törvények és más normatívák eltörlését, amelyek nem szolgálják a néptömegek érdekeit, miként az egész törvénykezési rendszer felülvizsgálását az ország demok­ratizálása és liberalizálása érdekében. 10. A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét az összes olyan államokkal, amelyek ezeket a kapcsolatokat Nicolae Ceausescu, a diktátor miatt hazánkkal megszakították, a baráti és együttmű­ködési kapcsolatok további fejlesztését a világ összes államaival a nemzetközi jog normái és elvei alapján is.­­ A temesvári népgyűlés hazafias lelkesültséggel köszönti az ország egész lakosságát, amely részt vesz az ország demokrati­­kusának és liberalizálásának kiteljesítésében békés, hazafias jel­­ő tüntetésekkel, ugyanakkor a haza azon honpolgárait, akik eg­­y a pillanatig bátor tetteikkel hozzájárultak a diktatúra elsöpré­­sé­­shez, s felhívja a lakosság egészét a békés tüntetések folytatására­­ ezen rezolúcióban elfogadott összes célkitűzések és határozatok ■Ijesítéséig. III. — A temesvári népgyűlés köszönti bátor hadseregünk katonáit, akik ellenszegültek annak a gyilkos parancsnak, hogy a lakosság közé lőjenek és felhívja őket, hogy az egész néppel együtt vegyenek részt a továbbiakban is az ország demokratizá­lásának kiteljesítésében, a rezolúcióban foglaltak értelmében. IV. — A temesvári népgyűlés kegyelettel adózik a hősök em­lékének, akik vérüket adták eszményeik megvalósításáért és meg­haltak a diktatúra megdöntéséért és a demokrácia létrehozásáért, a nemzeti egységért és szabadságért és elítéljük a diktátorok kri­minális határozatát, hogy parancsot adtak az ország lakosai közé kivetésre. V. — A temesvári népgyűlés köszönetét fejezi ki a világ összes népeinek, és becsületes fiainak, akik a diktatúra miatt száműzetésben vannak, azért hogy határozataikkal és biztatá­saikkal emelték a román nép morálját, és mellettünk álltak sza­badságért, igazságért és demokráciáért folytatott harcukban. VI . Az állami tevékenység vezetésére az egész ország te­rületén, a temesvári népgyűlés kéri az ország új parlament­jének létrehozását, amelyben az egész román nemzet képviselve legyen és amelyet felhatalmaznak az egész nemzet érdekeit szol­gáló összes szükséges intézkedések meghozatalára. Temesvár, 1989. december 22. Megalakult a Romániai Demokratikus Nemzeti Bizottság December 22-én, pénteken, 16 óra 30 perckor, megalakult a Romániai Demokratikus Nem­zeti Bizottság, amelynek fő feladata előkészíteni a demok­ratikus létre való áttérést. A miniszterelnök és az egész kormány lemondott. A Demokratikus Nemzeti Bi­zottságnak tagjai a Ceausescu-di­­k­tatúra alatt nem kompromittált katonai parancsnokok, munká­sok, a régi rezsim leveréséért folytatott küzdelem élvonalá­ban álló diákok, értelmiségiek. Röviddel az új szerv mega­lakulása után, tagjai megjelen­tek az RKP KB székházának erkélyén, hogy a téren tartóz­kodó sokezres tömeget s a rá­dió és televízió útján az egész országot tájékoztassák a kor­mány lemondásáról, az alakult bizottság összetételéről, a kö­vetkező időszakra javasolt in­tézkedésekről. így kezdődött a nemzeti újjászületés tavasza... December 15-étől, péntektől kez­dődően a rendszer elleni maga­tartása miatt kilakoltatással fe­nyegetett Tőkés László lelkipász­tor lakása elé román, magyar, szerb hívők gyűltek össze Szom­baton egyre sokasodott a tömeg a Mária-téren. Délután Tőkés László megjelent lakása ablaká­ban két civilruhás belügyistül közrefogottam A nép — több százan — kiáltozni kezdte: „Tő­kés! Szabadság!“ Tőkés László azt mondta: „Minden rendben van. Menjetek haza. Jöjjetek hol­nap!" Világos, hogy kényszerítet­­ték ezekre a szavakra. Egy ifjú a körbenállók segítségével a pár­kányra mászott és megölelte. Egy asszony énekelni kezdte: „Ébredj, román nemzet!“ Min­denki énekelt. A tömeg a Mária­­tér felé indult. A határozatlan­ság pillanata volt. Az emberek visszatértek a lelkipásztor laká­sához, más részük a Treboniu Laurian utcából közeledett. Ott civil ruhás belügyisek várták. Úgy, ahogy már régóta megszoko­ ták, rájuk rivalltak: „Hová men­tek, fiúk?!“ Az emberek utat vág­tak maguknak és behatoltak. Mindenki megrökönyödött. Az ut­ca kihalt volt. Mindenkin úrrá lett a rémület. A felvonulók az utca túloldalára húzódtak. Ott volt a nagy tömeg. Este nyolc óra körül a tüntetés hőfoka meg­nőtt. Ezúttal egészen mást követel­tek az emberek. Azt kiáltották: „Ne féljetek!, Szabadságot!, Sza­badságot!“ Nem törték be az ab­lakokat, nem történt­­ vandaliz­mus. A tüntetők a Mária-híd fe­lé tartottak. Túl a hídon, az úton véges-végig, műanyag szemvédő­vel, fehér védőpajzsokkal és gu­mibotokkal felszerelt rendőrök. Azt kiáltották :„Szabadság!“ A rendőrkordon a tüntetők felé in­dult, gumibotjaikkal pajzsaikat verve. Az utca sarkán egy asz­­szony elesett. Gépkocsival elszál­lították. A rendőrök újra tá­madtak. A tömeg futni kezdett. Egy lány elesett. A rendőrség he­vesen összecsapott a tüntetőkkel, egyesek gumibotokkal védték magukat. Védekezés volt ez a provokációra, semmi más. A me­net a megyei néptanács felé in­dult. Elmondható, hogy pontosan ettől a pillanattól a temesvári esemé­nyek demokratikus változásokat követelő és teljesen békés jelleget öltöttek. Másnap, a Mária-téren még tüntettek Tőkés Lászlóval való együttérzésük jeleként. Látni le­hetett kitört ablakokat és kiraka­tokat, különösen a könyvesbol­toknál, ahonnan a tirannus „ösz­­szes műveit“ kidobták és eléget­ték. Nem sokkal aztán, a Michelan­­gelo-hídon feltűnt a tüntetők nagy tömege. Körülbelül másfél­ezren lehettek. Elől gyermekek haladtak, egy asszony csecsemőt tartott a karjaiban. Állandóan azt kiáltották: „Erőszak nélkül!“ A Continental-szálló felé haladtak. A megyei néptanács előtt há­rom katonai teherautó és vízágyú volt látható. A tüntetők tömege a megyei néptanács felé tartott. „Erőszak nélkül!“ „Szabadságot!“ A belügyisek kezében botok. A tüntetők megálltak. A hivatalos személyek közül senki se jött, s nem is fejezte ki óhaját, hogy beszéljen a tüntetők­kel. Vízágyúkkal próbálták szét­oszlatni a tömeget, az erős vízsu­gár válogatás nélkül döntött le asszonyokat, gyermekeket. A rend­őri erők kíméletlenül ütöttek­­vertek. Kétségbeesetten, űzötten a tömeg a teherautókra és a víz­ágyúkra etette magát. Felgyúj­tották azokat. Önvédelem volt. Megpróbáltak egy vízágyút felbo­rítani. Nem tudták .A hadsereg a néptanács mögé menekült. Délután. Az események drámai fordulatot vesznek. A megyei néptanács tere újból a hatóságok ellenőrzésébe került. Az erőszak komoly méreteket öltött. Ekkor talán a legkisebb párbeszéd az embertömeggel, amely szilárd el­tökéltséget mutatott, hogy minden veszéllyel szembeszáll, megakadá­lyozta volna a vérontást. De nem ez történt. Délután ket­tő és három között a város fölött megjelent két katonai helikopter. Az első — a Gyíroki út, a máso­dik — a megyei néptanács fölötti. Szemrevételez. Elmegy és vissza­tér. Leszáll, valamennyi jelző­lámpája világít. A kenyérbolt előtt egy kiégett tank nyomai. A Neptun hídon rendőrkordon pajzsokkal és szem­védőkkel, nyomukban két harcko­csi. Mellettük egy szakasz katona. Néhány ember hozzájuk közele­dik: „Fiúk, ti is románok vagy­tok!“ „Belénk akartok lőni?“ Háború. Az egész Augusztus 23. sugárutat körbevette a hadsereg. A Szabadság téren a Hadtestpa­­rancsnokság előtt katonák fegyve­rekkel és sisakokkal. A tér köze­pén ég a kioszk. Felborítanak egy gépkocsit. A katonák a sokaságot fenyegetik. A központban ég az illatszertár és a készruha-üzlet. Nagykésőre két tűzoltókocsi érke­zik. Nem sietnek a tüzet oltani. A görögkeleti székesegyház előtt a tüntetők tömege. Azt kiáltják: „Katonák, nektek is vannak szü­leitek!“ Az Egyesülés hazáját éneklik. Ütemesen skandálják: „Esküszünk, el nem megyünk!“ FÖLTÁMADOTT A TENGER Föltámadott a tenger, A népek tengere, Ijesztve éget-földet. Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Süllyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz. Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Hőszü­lt tajtékodat, Jegyezd vele az égre Örök tanúságul: Habár felül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az űr! PETŐFI SÁNDOR A INVIAT CUMPLITA A inviat cumplita Ma­tea popoarelor; Vuind, ridicä-n stele Talazurile grele. Cu bratu-ngrozitor. Simtiti voi dansul asta Si mozica lui rece? De n-ati stiut vreodata, Acuma vi s-arata Poporul cum petrece. Sälbatic tunä marea; Coräbii-nspäimintate Dispar ca-n iad in larguri, Cu frintele catarguri $i pinze sfisiate. Involbura-ti, o­ mare, Talazurile toate — Din pesteri, cu revolts Zvirlindu-le spre bolta. Turbind si inspumate: Si un adevar pe ceruri Sá serii ca sä räminä: Pe apa pót sä sal te Coräbiile-naltc — Tot apa c stäpinä! Trad­u­cere de Eugen Jebeleanu Jh I. évfolyam 1. szám. SZOMBAT, 1989. december 23. 4 oldal, ára 50 báni RENDKÍVÜLI KIADÁS ÉLJEN A SZABAD ROMÁNIA! ^\m\\\\\\\m\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\m\\m^ Temesvári DAS MEER IST AUFGESTANDEN Das Meer ist aufgestanden, Der Völker Kiescnmeer: Schon Erd’ und Himmel schrecken Die wild erregten kecken Sturmwellen ringsumher. Hört ihr denn dies Orchester? Seht ihr den Tanz? Nun sollt Ihr, die es nie erfahren. Sehn, wie das Volk im wahren Festtrubel tobt und tollt. .Aufbrüllend schäumt die Seeflut, Die Schiffe uälzen sich Bis sie zur Hölle hasten; Die Segel und die Masten Zerreissen jämmerlich. So lobe, Sinflut, tobe. Tob aus dich voller Wut, Zeig deine tiefsten Gründe, Wirf himmelwärts der Schlünde Vernichtend grimme Flut! Schreib ans Gewölk die Lehre, Die zeitlos ist und hehre: Ob auch das Schiff ist oben. Vom untern Strom gehoben: Oer Herr ist doch das Meer! Übersetzung von ZOLTÄN FRANYÖ m

Next