Délvilág és Temesvári Új Szó, 1991. április-június (48. évfolyam, 80-151. szám)

1991-04-06 / 80. szám

Új tulajdonosokat keres a Délép Pénteki sajtóközlemények adták hírül, hogy megindul a hazai építőipar privatizá­ciója. Mára ez a folyamat talán a szegedi építőipari monstrumnál a Délépnél ju­tott legmesszebbre. Körtvélyessy Péter, a vál­lalat vezérigazgatója a kö­vetkező hasonlattal jelle­mezte az építőipari nagyvál­lalatok állapotát. — Ezek a cégek már 7-8 évvel ezelőtt eljátszották a maguk szerepét. Végére ér­tek a darabjuknak, de nem gördült le a függöny. A né­zők már akkor hazamentek, lehet, hogy a produkciót egy kisebb színházba kellett vol­na átvinni, és ott még meg­­tölthetőek lennének a szék­sorok. 1986-ban a Délép pénz­ügyi hiánya 1,1 milliárd fo­rint volt. 1987 végéig ezt a hiányt rendezte, majd meg­indult a gazdálkodás rend­be hozatala. Míg 1986-ban mínusz 350 millió volt a gazdálkodásuk hiánya, ad­dig 1987-ben mínusz 210, 1988-ban mínusz 50, 1989-ben már csak mínusz 16. A tavaly bevezetett pénz­ügyi irányelvek szinte lehe­tetlenné tették, hogy hitel­hez jusson a vállalat. A vál­lalat nagyságához képest kevés megrendelést kapott, a beruházásai csúsztak. Pél­dául a szegedi postatorony építését a tervek szerint már 1990 elején elindították volna, ténylegesen viszont még az alapozás sem kezdő­dött meg még a mai napig sem. 1990 első negyedévében született meg a vállalat me­nedzsmentjében a felisme­rés, hogy csak radikális vál­tozással lehetséges a kriti­kus időszak átvészelése. Minden strukturális átala­kítást, amit saját indíttatás­ból és saját forrásból meg lehetett lépni, elvégeztek. Mára eljutottak addig a ha­tárig, hogy csak az állam döntési jogát figyelembe vé­ve tudnak tovább haladni. Ebbe a folyamatba vonták be néhány hónappal ezelőtt a Kockázat Rt.-t. A tanácsadó cég úgy ítél­te meg, hogy a Délépnél ed­dig lezajlott változások egy­beesnek az ő piacfilozófiá­jával, és kialakította kon­cepcióját az átalakulási fo­lyamat folytatására. Belföl­dön és külföldön potenciális partnereket keresett és ta­lált a privatizációhoz a Koc­kázat. Ezek után a Délép ve­zetése a Kockázat szakem­bereivel együtt az Állami Vagyonügynökséghez priva­tizációs javaslatot adott be. Ezt a szervezet bizonyos fel­tételekkel kedvezően fogad­ta. A Budapest Bank felis­merte, hogy a kereskedelmi bankoknak feladata és lehe­tősége a magyarországi pri­vatizációba való bekapcso­lódás. Ebben a folyamatban meg lehet találni azokat a kölcsönös előnyöket, de ga­ranciákat is, amelyekkel egy bank saját előnyére aktív szerepet vállalhat. Ehhez a BB szervezeti és működé­si felépítése jó alapot ad. A gyors lépést segíti a te­rületi igazgatóságok önál­lósága és helyismerete is, így jött létre kb. másfél héttel ezelőtt a tanácsadó cég és a bank között egy konzorciális szerződés a Dé­lép privatizációjára. A pri­vatizáció résztvevői teljesí­tették az ÁVÜ feltételeit, a vállalat hitelezőivel megál­lapodást kötöttek, várható­an fél év alatt nem csak a Délép átalakítása fejeződ­het be, hanem pont kerül­het a privatizáció végére is. A Délép privatizációjáról egyelőre ennyit sikerült ki­derítenie a Délvilágnak. Ér­tesüléseink szerint a jövő héten, pénteken sajtótájé­koztatót tartanak a folyamat résztvevői Szegeden. Ezen valószínűleg további konk­rétumok is kiderülnek majd. — bőle — Kihasználva a Parlament tavaszi szünetét, az MSZP két szegedi országgyűlési képviselője sajtótájékoztatót tartott Annus József és Gáczi József félig tréfásan bejelentette, hogy megalakí­tották a szocialista képvise­lőik­ megyei csoportját An­nak a szándéknak viszont már fele sem tréfa, mely szerint jó lenne összehozni a régió honatyáit hogy a he­lyi érdekeket — pártállástól függetlenül — közösen kép­­viseljék A jó értelemben vett lobbizás mindenképp hasznos lehetne. És ez nem tévesztendő össze a maffi­ózó­­törekvésekkel — fogalmazta meg Góczi József, aki nem­régiben lett tagja a Parla­­mentne­k­ viszont a rövid időszak is érdekes tapaszta­latokkal szolgált a számára. Véleménye szerint a de­mokratikus­ baloldal azért is került nehéz helyzetbe, mert egy kalap alá vették a sztá­linistákkal. Mivel a szociál­demokraták — Géczy úr ki­fejezésével élve — „kifúj­tak”, lényegében egyedüli komoly baloldali erő ma az MSZP. A liberálisok ugyan­abba a politikai karanténba kerültek, indírt a szocialisták. Jó lenne velük a közös ne­vezőt megtalálni. Az elmúlt negyven év történései hálál, dali­­kritikával érthetők meg igazán. Az Országház falai között azonban nem arról folyik a szó, amiről kellene, ezért tudnak a demagóg kis­gazdák „villogni”, erős ha­tást gyakorolni a közvéle­ményre. Az időközi választásokon a szocialisták váratlan sikert arattak, ezt természetesen örömmel könyvelik el Nem mintha elégedettek lennének az ország jelenlegi vezetésé­vel, azonban úgy érzik, most nem tenne jót egy kormány­váltás, mert ennek nincs de­mokratikus alternatívája. Az új választási kiírása talán '93-ra válhat aktuálissá Annus József azzal kezd­te, hogy ő nyolc hónappal régebben országgyűlési kép­­viselő, érvnél fogva a csaló­dottsága is nagyobb. Ugyan­is sokan becsapták magukat, elhitték, hogy a nemzet azo­nos­ az ő szavazóikkal. Pe­dig a nemzet jóval több en­nél. Jó néhányan téveszmék­be sodródtak, és a mai na­pig nem képesek belőle ki­­farolni. Ha történelmünkre pillantunk, nem sűrűn adó­dott olyan időszak, amikor a nemzet saját sorsáról dönt­hetett, amikor a sorsunkról dönthetnénk, elszajháskod­juk — idézte a képviselő Németh László gondolatát Újra bűnösnép-tudatot építe­nek ki a nemzetben. Aki csak levegőt vett az elmúlt négy évtizedben, arra rásü­tik: te rántottad el. Annus Józsefből az író szólt amikor így fogalma­zott: „Elborzaszt a kultúra mélyrepülése." Kulturális la­pok mennek tönkre, válság­­ban van a könyvkiadás, agyrém, hogy hiába mond­ják, írják, senki nem figyel oda erre. Ugyanakkor a köz­­igazgatásra két és félszer annyit költenek, mint ko­­rábban. A honatyák újabb hivatalok születéséhez teszt­nek kénytelenek asszisztálni. A képviselőik bővebben beszéltek saját pártjuk sze­repéről is. Elismerték, talán a szocialisták előnyére válna néhány személycsere az or­szágházi padsorokban, azon­ban a pártok a mértékadó személyiségek szavára fi­gyelnek. Pozsgay Imre távo­­zását a frakció nagy veszte­ségének tartják. A Tisztelt Házban működik valamiféle rossz automatizmus, ha X. frakcióból mondja valaki a magáét akkor rá­­se hederí­­tenek. A szocialista párt egyébként erősen átalakult az utóbbi időben, közel sem azonos a frakcióval, amely­ben ,,fel­világosodott elit” maradt benn. Azok, akik a diktatúra tartóoszlopait egy­koron kirángatták, csak most ezek az oszlopok az ő fe­jükre potyognak vissza. V. FEKETE SÁNDOR Géczi: kifújtak a szocdemek — Annus: elborzaszt a kultúra mélyrepülése Elszajháskodjuk m mm , re m m mrik jövőnket? ----------------------------------------­ Kiskereskedők, figyelem! PEZ uborka a régi áron megvásárolható a METEFOR KFT.-nél. Szentes, Kiss Bálint u. 16. SZOMBAT, mi. Április­­. ■LÉPCSŐK 3 ■ Az első gyújtózsinórt ma­ga Vladiszavlyev András, a munkaügyi központ vezető­je gyújtotta meg, egy önma­ga számára is friss és érthe­tetlen információval. Ugyan­is tegnapelőtt, a munkavál­lalói kerekasztal tanácsko­zásán jutott olyan dokumen­tumok birtokába, mely alap­jaiban döntheti meg a me­gyei foglalkoztatási alap he­lyi felhasználására kidolgo­zott előzetes koncepciót Ugyanis ekkor derült ki, hogy az országos foglalkoz­tatási alap szabadon fel­használható részének 40 százalékát, azaz 2,5 milliárd forintot úgymond tartalék­­alapra — az Országos Ér­dekegyeztető Tanács hozzá­járulásával — elkülönített. Ennek felosztására készített tervkoncepciót ugyan nem fogadta el az OÉT, arányai­ban, szempontjaiban, prog­ramjaiban, valószínű, ké­sőbb sem lesz változás, leg­feljebb a tervszámok módo­sulnak majd. A programok azonban — melyek mögött jelentős pénzeszközök áll­nak — igenis beszédesek, s adott esetben ezek megpá­lyázása tényleg módosíthat­ja a helyi források felhasz­nálását. Ilyen programok például: a legrosszabb hely­zetben levő térségek foglal­koztatási helyzetének javí­tása (mely a pillanatnyi helyzetet véve csak figye­lembe, kihagyja Csongrád megyét); a fiatalok foglal­koztatásának megsegítése; a munkanélküliek vállalkozó­vá válásának ösztönzése; a tartósan munka nélkül ma­radók munkaerő-piaci hely­zetének javítása; a megvál­tozott munkaképességűek foglalkoztatására; a mene­kültek munkaerő-piaci beil­leszkedésére; foglalkoztatási célú alapítványok támogatá­sára; a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari foglalkozta­tási lehetőségek bővítésére (ha valahol, itt aztán iga­zán lenne keresnivalója me­gyénknek); a kohászat, illet­ve a szénbányászat szerke­zetátalakításával kapcsolatos foglalkoztatási problémák enyhítésére, valamint köz­ponti képzésre. Nos, kérem, e nagy hord­erejű foglalkoztatáspolitikai tervezet nem jutott el Csong­rád megyébe. Pontosabban, eljutott, de csak a szakszer­vezetek szemfülességéből. A Munkaügyi Minisztérium in­formációs lánca, úgy látszik, hagyományőrző, csak fölfelé működik! Ilyen hangulat­alapozó információk után többen kétségbe vonták azt is, hogy a decentralizált fog­lalkoztatási alap összege va­lóban 125 millió 700 ezer fo­rint-e? Ugyanis erről is csak szóban értesítették a munkaügyi központ vezető­jét. Parázs vita zajlott akörül is, hogy ezen alap felosztási arányait érdemes-e százalé­kosan meghatározni, hiszen az élet úgyis bármelyik pil­lanatban felrúghatja e szá­mokat. Éppen ezért abban maradtak, hogy a most ki­alakított arányokat negyed­évenként, avagy, ha a szük­ség úgy hozza, soron kívül megváltoztatják. Mindezek előrebocsátása mellett, a pil­lanatnyi állapotok szerint a következőképpen kívánják felosztani a decentralizált foglalkoztatási alapot: köz­hasznú munkavégzés 12 szá­zalék, foglalkoztatásbővítést szolgáló támogatások 10 szá­zalék, részmunkaidős fog­lalkoztatás 24 százalék, kor­engedményes nyugdíjazta­tás 2 százalék, átképzés 19 százalék, munkanélküliek vállalkozóvá válásának se­­gítése 0,8 százalék, s mun­kahelyteremtő beruházások­ra 32,2 százalék. Végezetül, a kamara kép­viselőinek javaslatát elfo­gadva, felhatalmazták Vla­diszavlyev Andrást arra, hogy a munkaügyi tanács nevében levélben forduljon a Munkaügyi Minisztérium­hoz, s kérdezze, illetve je­lezze a következőket — per­sze, diplomatikusabban fo­galmazva —: Mikor ponto­sítják végre a decentralizált foglalkoztatási alap mérté­két? Mire föl központosított a szakminisztérium 2,5 mil­­liárdot, amikor a problémá­kat úgyis helyileg kell meg­oldani? Ha már így történt, mikor tudhatják meg végre vidéken is azt, hogy e köz­ponti programokra milyen feltételek mellett lehet pá­lyázni? Mit ellenőriz a mi­nisztérium ellenőrzési főosz­tálya, amikor létezik a leg­főbb őr, a nyilvánosság, avagy a bíróság? A kor­mányzat már megint köz­pontosít, s a munkaügyi ta­nácsokra már csak a végre­hajtás, vagy éppen a gitt­rágás marad? (orfi) •■■: ;• . :: ;. . ■ ; ;:’ '• :■■ ■•' Foglalkoztatási alap, az élethez igazítva A vidéknek csak gittrágás marad? Ha fémből készült volna a megyei munkaügyi tanács négyszögletű kerekasztala, biztos vagyok benne, hogy tegnap áttüzesedik. Ugyanis a munka­adók, a munkavállalók, illetve az önkormányzatok képviselői, kiegészülve a negyedik oldalon magával a hivatallal, a megyei munkaügyi központ vezetői­vel, a decentralizált foglalkoztatási alap felhaszná­lásának arányait próbálták meghatározni. Friss videófelvétellel fű­szerezett sajtótájékoztatóra invitáltak a Csongrád Me­gyei Rendőrkapitányságra, ahol dr. Szőke Péter ezredes, rendőrkapitány beszélt az idegenforgalomra való fel­készülésről, a jelen bűn­ügyeiről. Sajnálatosan szo­morú a kép. Tavaly az első negyedév­ben 29 büntetőeljárást in­dítottak külföldiek ellen, s az idén eddig már 65-öt. Kü­lön gondot jelentenek a kül­földiek által okozott közle­kedési balesetek vétsége. 1990-ben 611 balesetben volt külföldi. A rendőrök leg­nagyobb gondja az illegális pénzforgalom. A jogtalan pénzvásárlás meggátolásában a pénzügyőrséggel együtt dolgoznak a rend őrei. Ez utóbbiak a bűncselekmény feltárásában segédkeznek. Azokat az idegeneket, akik valutáznak és tetten érik őket, megvonják tőlük a tar­tózkodási engedélyt. Minden­kivel azonos módon járnak el, akár magyar, akár kül­földi az illető. Az elmúlt évben 238 alka­lommal vonták meg az ide­genek tartózkodási engedé­lyét, s az idei három hónap­ban már 157-nek. A rendőr­ségen akciótervet készítenek az idegenforgalmi szezonra. Megtudtuk azt is, hogy a legdörzsöltebbek a bolgárok. A videón a Szegedi Nagy­áruháznál és a Röszke felé vezető nemzetközi út mel­lett zajló valutacseréket, vá­sárlásokat láttunk. Az ope­ratőr nem rejtett kamerával dolgozott, ennek ellenére döbbenetes csencselésnek le­hettünk szemtanúi. Milliók váltanak gazdát, dollárok, márkák, forintok. Jugoszláviából a határtól néhány száz méterre mutat­ta a felvétel az úgynevezett alkoholplatzot. Eddig 1100 li­ter tiszta szeszt koboztak el, foglaltak le. Hiába sikerül a rendőrök­nek és a pénzügyőröknek sok-sok csalót elfogni, tetten érni, a bűncselekmények szá­ma emelkedik. Sajnos jól szervezett az alvilág, s azok ellen szervezkedik a rendőr­ség és ezért csinálnak külön akciótervet. A. S. Bolgár, a dörzsölt vagány fg.T---—s ■■ --------^-----------­ORION MÁRKABOLTBAN acélszekezet#^ továbbra is legolcsóbban kaphatók színes televíziók, ITT­• 20 éve *10 év garancia képcsővel, teletexttel, 56—70 cm képernyőig. Garanciás és Iff Exkluzivsfu­ferenciák garancián túli javítás. Kaphatók 84 programos műholdas IparmálNŐSÉG beltéri egységek, videorekorderek és JVC-kazetták. Ir­REÁLIS ÁRM ORION Márkaszerviz és-bolt, Majsai Mihály, Makó, Gárdonyi u. 7. SÜRVEZÉS, ÉTVÍZÉPEZÉS Telefon: 65/12-878. M­musMi­AiSm Nyitva: mindennap 8-20 óráig, vasárnap 8-12 óráig Tehenek , útlevél nélkül Csalafinta afrikaiak Tájékoztatót kaptunk az orosházi határkerülettől, hogy az általuk felügyelt szakaszon az elmúlt hónap­ban, összesen 337-en pró­bálkoztak meg tiltott határ­­átlépéssel. Továbbra is jel­lemző, hogy inkább hoz­zánk jönnek, csupán öten választották az ellenkező irányt. A határőrök jó munkáját dicséri, hogy 321 határsér­tőt közvetlenül az átszökés helyszínén csíptek fülön, a többieket az ország belsejé­ben fogták .. A három szomszédos keleti megye kö­zül változatlanul a békési szakasz a­­legnépszerűbb” a zavarodban halászók fele itt próbálkozott, Csongrád megye területén 94-en, Haj­­dú-Biharban pedig 6­8-an választották a határátlépés csalafinta formáját. A ha­társértőik közel fele a zöld­határon, nagyobb része pe­dig­­belépésre alkalmatlan útlevéllel szeretett volna Magyarországra j­utni. A román állampolgárok mellett változatlanul ked­velt a keleti határsza­kasz, az afroázsiaik és az afri­kaiak számára. A törökök mellett nagyon sok pakisz­tánival, angolaival, ghánai­­val gyűlt meg a határőrök baja A románok közül né­gyen kaptak ideiglenes tar­tózkodási engedélyt, a töb­bieket pedig visszafordítot­ták. Márciusban 602 ezren lép­ték át a határt, ebből 164 ezren Nagylakon, a jármű­veik száma 170 ezer volt. So­kan a közút helyett a vas­utat választották, 211 ezren utaztak vonattal. Az államhatár rendjére vonatkozó kétoldalú egyez­ményt az érintett területen élő lakosság betartotta. Ilyen módon magyar rész­­ről határ­sértés nem történt Romániából hárman téved­tek át. Előfordult az is, hogy román gazda háziálla­tai átkóboroltak magyar te­rületbre. Autó­kereskedés Makón, a 43-as úton, Nagylak irányában­­ díjtalanul tároljuk autóját,­­részletre is vásárolhat,­­ a közvetítési díj csak 2%. Telefon: 65/12-337.

Next