Temesvári Új Szó, 1992. október-december (4. évfolyam, 706-764. szám)

1992-10-22 / 721. szám

T­em­esvári IV/721. CSÜTÖRTÖK, 1992. október 22. 4 oldal, óra: 10 lej. ALAPÍTVA: 1944-ben. BÁNSÁGI DEMOKRATIKUS NAPILAP Csendélet a parkban (Rácz F. Kornél felvétele) UFO Világ­­kongresszus Budapesten 1992. október 24 és 26 között UFO Világkongresszus lesz Bu­dapesten. A legfontosabb előa­dók alfabetikus sorrendben: E­­rich von Daruken (Svájc), a tör­ténelmi UFO kontaktusok vi­lághírű kutatója, Egely György fizikus, (Magyarország), a gömb­­villámok, a szabadenergiás mo­torok világhírű kutatója; Far­kas Bertalan, űrhajós (Magyar­­ország); Hargitai Károly, UFO- kutató (Magyarország); Michael Heseman, UFO kutató (Németor­ág); Colman von Reviczky, az ... JUFON szervezet vezetője, az­­ UFO kérdés politikai elismeré­s­éért folytatott harc apostola, (E­­gyesült Államok); Mandics György, UFO kutató, író, (Ro­mánia); Jean-Pierre Petit, fizi­kus, a világhírű CNRS munka­­tá­rsa, az első működő magneto­­hidrodinamikus UFO modell megalkotója, (Franciaország); M­irina Popova, űrhajós, (Orosz­ország), Dr. L. Valenesh, UFO kutató, (Szlovákia) és sokan má­sok. A találkozón számos aktuá­lis kérdést vitatnak meg az űr­hajózás perspektíváitól a „tisz­­ta“­energiaforrások kérdéséig, a földet meglátogató „csillag-is­tenektől“ az elrablások kérdésé­ig De szó lesz a gabona­körök­ről, az illuziogramokról, a feke­te dobozokról és más különös témákról is. A kongresszuson UFO témájd kiállítás lesz, valamint video és diavetítések az adott témakör­ben. A kongresszus újdonsága lesz egy UFO-bál is, cigánymuzsiká­val és UFO-meglepetésekkel. A helyszín MOM Művelődési Ház Budapest XII. ker., Csörsz u. 18. Megközelíthető a 8, 12-es busszal vagy a 61-es villamos­sal. Belépődíj 1000 forint szemé­lyenként, az UFO bálra 3000 ft, vacsorával. M. Gy. A DIÁKNEGYEDBEN NEM LEHET RENDET TEREMTENI! Ismét éles szópárbaj alakult ki a városi ta­nács tegnapelőtti ülésén, annak kapcsán, hogy az egyik napirendi pontként szereplő, törvény­telenül épített bódék lebontása került terítékre. Az érintettek ezúttal a Diáknegyedet bazárrá átalakító arab egyetemisták voltak, akik fog­gal­ és körömmel ragaszkodnak a szanaszét é­­pített fatákolmányaikhoz, amelyeket a legna­gyobb jóindulattal sem lehet üzleteknek, de még butikoknak sem nevezni Az 50/1991-es Törvény alapján, a Városhá­za négy bódé, pontosabban a Sheridan, Lilly, Mobil Bar és Clary-Bury (?!) ellen adott ki le­bontási parancsot A felszólítottak természete­sen a fülük botját sem mozdították, s amikor hétfőn (október 19-én) Mihai Olariu polgármes­ter-helyettes a helyszínre érkezett egy kb. har­minc fős munkacsoporttal, a tulajdonosok „na­gyon megharagudtak“, s beperelték a Városhá­zát Mert nálunk ilyen törvények vannak! Min­denki úgy értelmezi, ahogy neki tetszik. Az arab „üzletemberek“ a két évvel ezelőtti jóváhagyásokat lobogtatták, azok érvényessé­gére hivatkoztak, de nyílt titok, hogy annak i­­dején az engedélyek nem a törvények szabta keretek között láttak napvilágot, hanem egé­szen más kritériumok alapján. S hol vannak már az akkori jóváhagyók?! A bódétulajdono­sok mindenesetre az egyik „legdörzsöltebb“ ügyvédet fogadták meg, s bíznak abban, hogy a Városházával vívott párharcból ők kerülnek ki győztesen. Viorel Oancea polgármester szerint, addig, amíg a helyi vezető tanács határozatait semmi­be veszik, nem lehet rendet teremteni sem a Diáknegyedben, sem máshol. Személyesen kért támogatást a prefektúrától, a megyei rendőrség­től, ám a kérés süket fülekre talált. A megyei rendőrségtől azt a választ kapta, várják meg a bírói határozatot, ők addig nem avatkozhat­nak bele. Marad tehát minden a régiben, s majd a pénz eldönti, hogy kinek van igaza!­­ Miklós László Mondd, hogy e téglák változzanak templommá! (APOKRIFUS EVANGÉLIUM A XX. SZÁZADBÓL) Jön az Úr szava Egriben, a Csúry Bálint szülőfalujában a gyülekezet pásztorához, mondván: ez az egri nép szeret és tisztel engem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és Kálvinnak Istenét, s mivel felette igen megszaporo­dott, hogy nem fér már be a, tiszteletemre épített többévszáza­dos hajlékba, építtess neki új templomot, hogy az egész gyüle­kezet beleférjen kicsinytől fogva nagyig. És a gyülekezet pásztora szer­­ze vályogvető cigányokat, és kö­tést ten velük a vályog kivetésé­re és annak kiégettettésére, hogy templomot építene Isten dicsősé­gére, amelynek árnya is legyen, hogy megláttassék még Szakmár­­nak várából is, hogy az egriek *) *) Felolvastam Lippán, 1992. október 9-én gyülekezeti és lel­­készi közösségben, közigazgatási lelkészértekezlet alkalmával: istenfélő emberek. És jön este és jön reggel na­gyon sok héten által, mígnem ki­­vetteték és kiégetteték sok-soke­­zer tégla a templom építésére kő gyanánt. Lön aztán, hogy egy méltóságos úrba, aki talán Szirmaynak ne­­vezteték, belebújt a Sátán és monda: Mondd, hogy a kövek változzanak szélmalommá, hogy a szélmalom erne lisztet Egri né­pének és ütne tán olajat is olcsón a szegény zsellérségnek. És az elsinkofált téglákból jön egy közeli magaslaton szélmalom, mely Szélmalomdombnak nevez­tetik mind e mai napig. És járt a szélmalom, amikor az Úr sze­let rendelt és lisztet őrlött az eg­rieknek, akik ciberéseknek is ne­veztetnek mind e mai napig. És az egriek örvendenének a szél­malom miatt. És jón este és tőn reggel sok-sok esztendőkön által. Történt pedig, hogy az Úr — mivel megígérte vala, hogy soha többé nem pusztítja el az egész emberiséget özönvíz által, nagy háborút bocsáta minden népekre, amely neveztetik első világégés­nek És az egriek közül is sokan ottveszének és elpusztulának Do­­berdónál és az szovjetorosz Szi­bériában, só és ólombányák fog­ságában. És mivel az emberek még nem térének, bocsáta az Úristen kom­munizmust a föld kerekségére és újabb háborút, amely nevezteté­­nek második világégésnek, mely­nek utána kiterjesztő az anti­­krisztus az ő hatalmát szociáliz­­mus, demokrácia meg kommu­nizmus elnevezésekkel egész or­szágunkban is. És monda Isten is — csapást bocsátván a föld népeire —, hogy legyen kommunizmus a földnek színén és államosittassanak el a földbirtokok, iskolák, és... szél­malmok. És a szélmalmot a Szél­malomdombon bontsák el, és ad­ják el annak tégláit, hogy annak gazdája, aki sanyargatja vala Is­tennek népét, többé ne sanyar­gathassa azt. És jön este és jön reggel, a­­vagy méginkább jön este és jön igen sötét éjszaka, s bár sötétség borítá el a föld egy részének szí­nét és sok emberszabású agyát, akik nekimenének a szélmalom­nak és tönkretevők azt. És lön, hogy a szomszédos Ba­­tizgombáson, amelynek lakosai cipósoknak is neveztetnek, szál­lá az Úrnak Lelke a batizgom­­básiakra Kerszem Jánosra a ba­­batizgombásiak gondnokára, hogy építenének templomot az Úrnak dicsőségére. Kicsinyke templo­mot, kicsinyke toronnyal, amely­nek teteje ne érjen az égig, de amely méltó legyen egy kicsiny szórvány-gyülekezethez. És a batizgombási cipósok meg­­vevék az egri ciberesektől a rommátett szélmalom tégláit. Makay Botond lelkipásztor, az ötvenes évek szemtanúja (Folytatás a 2. oldalon­ *) Középkori szekerek Este Románia útjait ellepik a középkori szekerek. Középkori­ak, mivel úgy haladnak mint egykoron őseiknek ősei, amikor nem találták még fel a motoros járgányokat, s nem léteztek csak egy vagy kétlóerős szekerek, melyek a pacik jóltápláltsága függvényében ügettek vagy csak vánszorogtak Ma a vánszorgó stílus a kényszerű divat, hiszen az újgaz­dák nem nagyon van mit adjanak a szegény páráknak a szá­raz szénán túl. De ami még veszélyesebb, az újgazdáknak nincs pénzük, vagy nincs lehetőségük arra sem, hogy valami lámpást akasszanak a kocsikra. A legtöbb, amit láttam, az egy improvizált szellemlámpa volt. Egy vödör, valami fáradtolajba, gázolajba — magyarul „motorinálba“ — mártott vászoncsíkkal. Ott lógott, lobogott a kísérteti ampa a kocsi alatt, gondolom kétségbeesésbe kerget­ve a gyengébb szívű külföldieket, akik bízvást hihetik egy i­­lyen jelenés után, hogy most­ most jelenik meg Drakula kiálló szemfogaival, denevérszárnyakon repülve. Ó, bár macskaszem lenne, sóhajtottam, de amikor az üzle­tekben utánanéztem, kiderült, hogy ilyesmit már nem tarta­nak. Nem kifizetődő. Koporsógyár azonban már van. Pontosabban Koporsó ma­nufaktúra. Hiszen , ahogy nézem, szépen bandukolunk visz­sza a középkor felé. Mandics György Elsők között a feketelistán Az idei esztendő eddig eltelt kilenc hónapjában hazánk or­szágútjain 5501 súlyos közleke­dési baleset történt, 1815 halá­los áldozattal és 4835 sebesülttel — tudtuk meg az Országos Rend­őrfelügyelőség Közlekedésren­dészeti Igazgatóságának jelenté­séből. A baleseteket előidéző o­­kok között leggyakrabban a fi­gyelmetlen vezetés, a túlzott sebesség, a szabálytalan előzés és az ittas vezetés szerepel. A legfőbb közúti baleseteket jegyző megyék listáján Konstan­­ca az első. Prahova a második Bákó a harmadik, Temes megye pedig a negyedik helyen szere­pel. Átlagban naponta 20 súlyos közúti baleset történt az ország­ban, 6 halálos áldozattal és 18 sebesülttel. Jó jel azonban, hogy a tavalyi esztendő hasonló idő­viszonyítva, a közúti száma valamelyest szakához balesetek csökkent 0 ÓRA ­ Az Iszlám Konferencia az­zal a kéréssel fordult a Bizton­sági Tanácshoz, hogy szigorítsa a Jugoszlávia elleni embargót, és oldja fel a Boszniát sújtó fegyvervásárlási embargót. □ A macedón védelmi minisz­­ter Szófiában tárgyalt bolgár kollegájával. □ Milan Panics jugoszláv kor­mányfő hivatalos látogatást tett Bécsben;­­a két ország jószom­szédi kapcsolatainak helyreállítá­sán fáradozik a belgrádi politi­kus. □ Az angol királynő hivata­los látogatáson Németországban tartózkodik. □ Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Moszkva vendége; a magyar államfő Jel­cin orosz elnökkel is találkozott. □ Pozsony a bősi erőmű kér­désében Prágára hárítja a végső döntés meghozatalának felelőssé­gét. n Dubrovnik körzetéből ki­vonták a jugoszláv katonai erő­ket; a terület demilitarizát öve­zet lesz. túl Brüsszelben, az Európai Kö­zösség képviselőinek jelenlétében folyik a magyar-szlovák tárgya­lás a bősi erőmű kapcsán kiala­kult helyzetről. □ Bosznia-H­ercegovinában szá­mos frontszakaszon dúlnak a harcok, horvát-muzulmán össze­csapásokról is szólnak a hadi je­lentések.

Next