Heti Új Szó, 1995. július-szeptember (1. évfolyam, 28-40. szám)

1995-07-07 / 28. szám

N­ KT IÚJ S HETI Független bánsassi újság Megjelenik minden pénteken Temesváron Főszerkesztő: Graur János Rovatvezetők: Dudás József, Madarász Sarolta, Mandics György, Miklós László, Oberten János, Pataki Zoltán Állandó munkatársak: Bálintfi Ida, Joó Imre, Kovách Éva, Kiss Anikó, Molnár Ágnes Mónika, Pataki Géza, Rácz F. Kornél (fotós) Sípos Erzsébet, Sipos János Tördelőszerkesztők: Lázár Ildikó, Nemes Gabriella Kiadja a Reflex Kft. Ügyvezető: Makkai Zoltán Titkár: Mihel Stela Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1900 Temesvár, az 1989-es Forradalom útja 8-as szám telefon/fax: 056/196708 , 198209, 193499. Készült: a ,II.m­ 07 SZD fényszedő műhelyében Nyomtatott: S.C. " HELICON" BANAT S.A., Aradi út 1. sz. alatti offset nyomdájában. Index: 40373. ÚJ NYEREMÉNYE! játékonk 300.000 lej értékű Gall-Print szolgáltatás ! Címlapunkon: Mihai Botescu díjnyertes fotója (Dóm-tér) V or® ed£ <§ (fc ♦ egy 100.000 tej értékű és ♦ négy 50.000 lej értékű szolgáltatás a Bega-áruszárban működő Call-Print cég osztályain ■ c Ipőjavítás ■ kulcsmásolás ■ névjegykártya, meghívó, pecsétnyomt­á.] Mától 12 számozott szelvény + 1 darab 13-as jelzésű Joker-szelvény közlését kezdjük­­ . A 12 darab összegyűjtött szelvényt, egyetlen (a feladó nevével, címével ellátott) borítékban kell eljuttatni szerkesztőségünkbe. A 13-dik pótszelvénnyel bármelyik számú szelvény helyettesíthető. Mint már többször szóltunk róla az új tanügyi törvény a legnagyobb csa­pás, amelyet a nacionalista hatalom a hazai magyarságra mért. Durvább, s kegyetlenebb mint bármi, ami magyar identitásunk ellen törvényileg lehetsé­ges. Az új törvény mindezt a követ­kező szabályozással kívánja elérni. Elsősorban kije­lenti, hogy az or­szágban az oktatás román nyelvű okta­tás, ezért nem lehet egyetlen olyan tele­pülés sem, ahol nincs román okta­tás. Ezzel szemben a nemzeti nyelvű oktatást feltételekhez köti, bizonyos szükséges alapszámokhoz. Ez azt je­lenti, hogy minden olyan színmagyar faluban, ahol eddig csak csökkentett létszámú magyar osztály volt, ezentúl csak román oktatás lesz. A második eszköz a magyarság önmagvalósítása megakadályozására az egyetemi felvételin a magyarul felvé­tel­izés lehetőségének eltörlése. Ez arra kényszeríti mindazokat a jó képességű diákokat, hogy iskoláikat lehetőleg román nyelven végezzék, ha egyenlő esélyekkel akarnak felvételizni. A leg­jobbak román iskolákba kerülése hosz­­szú távon lefejezi a magyarságot, megfosztja értelmiségi rétegétől, hiszen milyen magyar lesz abból, aki román környezetben a román nacionalista ok­tatás emlőin cseperedik fel? A magyar iskolák maradék osztályainak jó diá­kok nélkül maradása, viszont előkészí­ti a magyar iskolák zsákutcákká válá­sát, ahol önmaguk felemelkedéséről le­mondott diákok termelődnek, eleve megkeseredett sorsok, akik a követ­kező generációban csakis a megkötő nemzetiségi identitásuktól való meg­szabadulásban látják gyerekeik jövőjét. A harmadik nagy csapásmérő a "szakoktatás" kizárólagos román nyel­vűsége. Ez nem csupán az inasiskolák román nyelvűségét jelentheti, hanem történelmi tapasztalataink alapján nyil­ván értelmezési lehetőséget teremt a szaklíceumok felszámolására is, végül minden líceum felszámolására, hiszen a "filológia" is szak, de a "matemati­ka-fizika", a "kémia", az "informatika" s a többi. A Ceausescu-korban számos példát láthattunk arra, hogy a hatalom mindig a maga kénye-kedve szerint csavarta az oktatás szabályzatait, ami­kor a magyar iskolák korlátozásáról volt szó. Most ugyanazt akarják: a törvény támogatásával felszámolni ma­gyar identitástudatunk alapjait. Hiszen az a pár magyar, aki mindezek ele­nére ellenáll, már nem kérdés. Azokat ki lehet utasítani, vagy el is lehet tenni láb alól, ha nagyon sokat jár a szájuk. A probléma egyelőre a túl nagy szám. A tanügyi tör­vény a tömbmagyarság ellen intézett legélesebb támadás, annak szétfaragá­­sára, s a szórványmagyarság ellen in­tézett bulldózerakció annak letiprására és teljes megsemmisítésére. Az RMDSZ az utolsó emberjogi akcióhoz, a polgári engedetlenséghez nyúl a jogtiprást törvénnyé avató ál­lammal szemben. Fekete zászlók, ha­rangszó, ülősztrájk, néma tüntetés és hasonló eszközökkel szándékoznak jel­zést küldeni Európa felé, hogy a ma­gyarság élni akar. Mielőtt élve elte­metnék, tiltakozik... Mandics György Gall print NYEREMÉNY­SZELVÉNY IDENTITÁSROMBOLÁS bulldózere

Next