Heti Új Szó, 1995. október-december (1. évfolyam, 41-53. szám)

1995-10-06 / 41. szám

1995. október - péntek Pénteken és szombaton Temesváron járt Markó Béla az RMDSZ szövetségi el­nöke, hogy részt vegyen a helyi Polgári Fórumon, találkozzon a FUEV vezetőivel a Temesváron rendezendő találkozó előké­szítése céljából, s részt vegyen a TKT rendes havi ülésén, személyes tapasztala­tokat szerezve az itt végzett munkáról. A pénteki Polgári Fórum alkalmából Markó Béla elmondotta, hogy az RMDSZ keretében Temesvárt gyakran emlegetik, neve szimbólum a magyarságtudatunk szá­mára, de ez nem jelenti azt sajnos, hogy ugyanannyi gondot is fordít e szervezet a temesváriak és a Temesvár környékiek, a szórványmagyarság gondjainak orvoslására. Mérlegelve az elmúlt esztendőkben az RMDSZ eredményeit és sikertelenségeit, azt mondotta, hogy általában az RMDSZ- nek azt sikerült megvalósítania, amihez nem volt szükség a többségi akarat meg­nyerésére, amire nem volt szükség a tör­vénykező hatalom jóváhagyására is. Az RMDSZ sikereit a civiltársadalmi építke­zés­­e­­n érte el, ahol ma intézményi bá­zisok okultak ki, alapítványok, amelyek a magyarság különféle kérdéseivel foglal­koznak. Siker az is, hogy kialakult a füg­getlen magyar sajtó, hiszen a mai magyar nyelvű sajtó több mint 90% nem központi támogatásból él meg. Az RMDSZ nem módosította alapvető­en sem álláspontját sem stratégiáját az el­múlt négy év alatt, ennek ellenére helyze­te a hazai politikai életben megváltozott azáltal, hogy a négypártos nyílt kormány­­koalíció kialakulásával a Hatatalom nyíltan nacionalista és magyarellenes színezetű lett. Az országban a TV irányításával tu­datos lejáratási kampány indult az RMDSZ ellen. Az ellenzék sorait sikerült széttörni. Persze mindez a helyhatósági és a parla­mentáris választási kampány előjátéka már, s a jelenlegi éles politikai helyzetben nem is számíthatunk a közhangulat változására. Minket azonban ez nem tántorít el cél­jainktól, mi következetesek maradunk. Az RMDSZ felvállalt egy­­ feladatot s ennek megoldásáról nem mondhatunk le, bármi­lyen is a környező politikai légkör. Mi a mag­a útját járjuk, s ebben kérjük ki az Ön v­éleményé­t, hogy együtt gondolkod­va tisztázzuk a feladatainkat, világosabban lássuk a megoldandó problémákat. Néhány kérdés és válasz Magocsi Béla: Az RMDSZ-en belül platformok alakultak ki. Nem veszélyezteti ez a platformosodás az RMDSZ-t a vá­lasztásokon, hiszen azt is mondhatják, hogy az RMDSZ egy pártszövetség s akkor 10%-ra emelhetik a bejutási határt. Markó Béla: A platformok nem jogi személyiségek, nem különálló pártként be­jegyzett alakulatok. A kisgazdák s a ke­reszténydemokraták párt, de ők nem indul­nak önállóan a választáson. Nem valószí­nű, hogy az RMDSZ-t megtámadhatják jo­gilag, hogy pártszövetség lenne. Ez a jo­gászok véleménye. Graur János: - Több hete folyik a hu­zavona a Duna tv műsorának visszaállítá­sáról a helyi kábeltársaságok és a Audio­vizuális Tanács között. Értesüléseink sze­rint ez utóbbi egyelőre megtiltotta a Duna Tv műsorának sugárzását. Markó Béla: - Tudomásomra jutott, hogy az ország más vidékén is megpró­bálkoztak a Duna Tv műsorának kiiktatá­sával. Ez azt jelentheti, hogy embargó alá helyeznek bizonyos műsorokat, azaz kor­látozzák a szólásszabadságot. E kérdést a megfelelő fórumok elé fogjuk vinni. Mandics Gy.: Az RMDSZ láthatóan keveset tudott termni úgy, hogy az ellenzék soraiból politizált. Van-e más alternatíva? Van-e más stratégia a jövendőre nézve? Markó Béla: Az RMDSZ felkészült ar­ra is, hogy ha más a helyzet, akkor részt vegyen a kormányzópárt oldalán is a hat­alomban, ha így céljait elérheti. Persze kérdés az, hogy létrejön majd ilyen hely­­zet? Szász Enikő: A román és a magyar hadsereg között kirakatszerűen jó a vi­szony. Ugyanakkor a Székelyföldön milita­­rizálnak, masszív betelepítést végeznek most katonai eszközökkel. Mit tesz az RMDSZ a kisajátításos betelepítések ellen? Markó Béla: a lehetőség a helyhatósá­gok kezében van­, ugyanis a legtöbbször az ő területeiken épülnek a lőterek, ka­szárnyák. A véleményünk az, hogy ezek nem mindig tettek meg mindent, hogy el­lenálljanak a régi betelepítési politika foly­tatásának. . Magocsi Béla: a Magyar Ház ügyében látható, hogy a hatalom annak az oldalára áll, ahol pénz van. Itt Drágán úrra gondo­lok. Miért nem tudjuk mi a magyar milli­árdosokat megnyerni támogatónak? Mond­juk egy Soros Györgyöt? Markó Béla: Jó lenne, ha lenne ilyen támogatónk. Soros György azonban, mint tudjuk, elvből nem támogat pártokat, poli­tikai szervezeteket. Sőt, mint tudjuk az általa pénzelt alapítványok kínosan ügyel­nek a támogatottak nemzetiségi arányára. Jó lenne néhány magyar milliárdos tá­mogató, de kénytelenek vagyunk nélkülük boldogulni, ahogy tudunk. "Egy szülő" Ez évben megengedték, hogy magyarul felvételizzenek a gyerme­kek, a törvény ellenére. Vajon mi lesz jö­vőre? Markó Béla: A román törvénykezésben mindig is az volt a lényeg, hogy volt egy csomó bizonytalansági tényező. A magyar­ság elleni pressziókat is ezekkel oldják meg. Végrehajtási utasításokkal, meg ilyen engedményekkel, amelyek bármikor vissza­­vonhatók. A céljuk pont ez, hogy a szülő­ket bizonytalanságban tartsák, s ez vigye őket a román iskola felé, lehetőleg "ön­ként". "Egy bizonytalan": Megkaptuk a kupo­nokat, de mi lesz velük? Gondolt az RMDSZ valamilyen megoldásra? Dr. Bárányi Ferenc: Az RMDSZ létre­hozott egy "kuponbizottságot". Ez kidolgo­zott egy tervet. Ma történt a döntés, ezért elmondom a lehetőségeket: 1. Minden megyének lesz egy toplis­tája. A szakértők kidolgozzák, s javasolni fogják, hogy hova fektessünk be. Ezért ne siessünk a beváltással. November 1. után váltsuk be lehetőleg. 2. A FPP-kbe való befektetést március 31-ig lehet megtenni, ezért mindenki várjon egy keveset, nem fog semmiről lemaradni. Tisztább lesz a helyzet, ha több az információ. 3. Azok akik lemondanak a kuponról, illetve a részvényekről az RMDSZ javára, mivel nem remélik hogy haszonélvezői lehetnek ennek a vagyonnak, azok számára kidol­gozzák a megfelelő jogi keretet. Erre is még kell egy keveset várni. Pataki Zoltán: Valóban létezik félelem a románságban, hogy a magyarok federali­­zálni akarják Romániát, vagy ez csak a hatalom politikai fogása? Markó Béla: Aki attól fél, hogy a ma­gyarok Erdély elszakítását akarják, azok­nak meg kell ismerni a tényeket. Erdély­ben van 5 millió román és 2 millió ma­gyar. Ebből is következik, hogy együtt kell éljünk a románokkal. A kérdés csak az: Hogyan együttélni? Amíg az együtt­élésről van szó az utcán, a lépcsőházban nincsenek bajok. Ezek csak akkor kezdőd­nek, ha az előmenetelben való egyenlő esélyekről, vagy privilégiumokról kerül szó. Azok akik Erdélyben a legharcosab­ban magyarellenesek, azok a privilegizál­tak, akik jogtalanul ülnek magas polcokon, ők félnek, félnek az esélyegyenlőségtől, a nyílt versenytől, s keltik a hisztériát. A FUEV tanácskozás Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának, a FUEV-nek az RMDSZ 1993 óta teljes jogú tagja. Még ebben az évben a FUEV vezetősége körutat tett Erdélyben, s már akkor elhangzott a javaslat, hogy az RMDSZ szívesen szervezne Romániá­ban egy FUEV-kongresszust. A javaslatot 1994-ben hivatalosan is benyújtotta az RMDSZ, s ezt 1995-ben el is fogadták a Saint Moritz-i Kongreszszuson. Most a FUEV vezetősége Ármin Nickolson úrral az élen szept. 27. és okt. 1. között Te­mesvárra látogatott, hogy megismerkedjen a FUEV kongresszus színhelyével, s felve­gye a kapcsolatot a helyi hatóságok kép­viselőivel, megismertesse őket a FUEV céljaival, s a kongresszus tervével. Markó Béla szövetségi elnök, Bodó Barna az SZKT országos alelnöke, s a helyi RMDSZ vezetőség Ferencz Csaba elnök és Balaton Zoltán ügyvezető elnök képviseletében pénteken este találkozott a FUEV képvi­selőivel, akikkel megegyeztek arról hogy a Kongresszus helyi szervezői, előkészítői és kivitelezői az RMDSZ és Német Fórum lesz. A tanácskozáson tisztázódott, hogy a jövő májusában megtartandó rendezvényen a küldöttek találkozóin túl a kulturális program keretében részt vehet minden olyan más bánsági népközösség is, amely az adott időpontig egy nívós, önnön kul­túráját bemutatni képes programmal áll elő. A választási kampány jegyében Vasárnap reggel a TKT, a Területi Képviselők Testülete ülésére volt hivatalos Markó Béla szövetségi elnök. A Dr. Bárányi Ferenc által elnökölt ülésen a választási kampány előkészülteiről hangzott el tájékoztató. Marossy Zoltán el­mondotta, hogy a terv 77 képviselő bejut­tatásáról beszél 40 helyhatósági szervezet­be. A tervek szerint el kellett volna jutni e pillanatban mind a 40 településen a kezdeményező bizottságok felállításához, akik elkészítik a listákat. 7 helyen alakult meg a bizottság, ezek csak 3 listát végle­gesítettek. Mivel az előzetes ütemterv sze­rint október végén már a jelölő ülések meg kellene történjenek, alapos a lemara­dás. Hiába készült tehát idejében előzetes kampányterv, a végrehajtás akadozik. Ma az országos RMDSZ terv határidői közelí­tenek. A szórványvidék tapasztalatai sze­rint ezért kezdeményezte a helyi vezetőség a hosszabb szervezési időszakot. Sajnos a 96 településen betervezett szervezési kon­taktusember megkeresése nagyon rosszul halad. Később kiderült, hogy nem készült el a betervezett kampányterv sem. Az egyik fizetett szervezési alelnök lemondott. A TKT hosszú vitában foglalt állást a felelősségek kérdésében. Markó Béla a kialakult helyzetet ele­mezve bölcsességre s önkritikára szólította fel a TKT-tagságot. A bajokra és a hibák­ra mi kell megkeressük a megoldást. Sen­ki felülről a kérdéseket meg nem oldhatja. Azzal kell sáfárkodni, ami van. S azzal a tudattal, hogy az elveszített lehetőségekért mi vagyunk az erkölcsi felelősök.

Next