Heti Új Szó, 1997. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)
1997-07-04 / 27. szám
Temesváron négynyelvű helységnévtáblát kell kitenni A Helyhatósági Törvény legújabb módosításai lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek számára, hogy önkormányzati szinten éljenek az anyanyelv használatának jogával. A lehetőségekről Bodó Barna Temes megyei RMDSZ- tanácsos nyilatkozott lapunknak. A májusi 22-es kormányrendelet, a 69-es Helyhatósági Törvénynek a kiigazítása a szubszidiaritás elvének majdnem teljes érvényesítését jelenti: azokat a feladatokat, amelyek települési szinten megoldhatóak, azokat ott kell megoldani és csak olyanokba kíván beleavatkozni a magasabb szintű hatóság, amely kérdésekben ezek nem tudnak teljes jogkörrel eljárni. Ugyanennek az elvnek más megnyilvánulása az, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi közösségek az ön,lakosságból bizonyos küszöbértéket veselnek, ott a anyanyelvhasználat területén jogaik vannak. Ezen a területen három típusú jogosítványt vezet be az új rendelkezés: a. Az anyanyelv használata a helyi közigazgatás és a lakosság közötti kapcsolatban - ez azt jelenti, hogy azokban a községekben, ahol valamelyik kisebbségi közösség számaránya eléri a 20%ot, ők anyanyelvükön fordulhatnak az önkormányzati testülethez és anyanyelvükön kell választ is kapjanak. b. Az anyanyelv használata az önkormányzati üléseken - ezt az illető nemzeti közösséghez tartozó tanácsosok számához köti a rendelkezés, ami el kell hogy érje a tanácsosok számának egyharmadát. Ilyen helyzet Temes megyében tudomásom szerint csak Újszentesen és Végváron van. Erről azonban az RMDSZ véleménye az, hogy ezen paragrafus gyakorlatba ültetésénél az irányadó az illető településen leginkább használt közösségi nyelv kell legyen. - A helyi román sajtó úgy értelmezte az RMDSZ álláspontját, hogy nem akarvisszatérni az anyanyelvhasználat jogával az önkormányzati üléseken. - A Bánságban nincsen olyan önkormányzati képviselő, aki ne beszélné az állam nyelvét, sőt, a tapasztalat azt mutatja, hogy a hivatalos nyelvet tanácsosaink jobban tudják románul, mint magyarul. Pillanatnyilag tehát szimbolikus dimenziója van ennek a rendelkezésnek: kezdeti lépésként szerintünk jelentős eseményekkor, ünnepi alkalmakkor kell megszólalni az önkormányzati üléseken magyarul is. Hogy a rendes ülést két nyelven folytassák le, arról nyilván a helyi képviselő testületek fognak dönteni. Szerintem a Bánságban erre a legritkább esetben fog sor kerülni. Az üzenet típusú gesztusokra nagy szükség van, de a közszférában a román nyelv dominanciáját nem azért nem tudjuk megbontani, mert erre nincs igény, hanem azért, mert mindenki annyira megszokta és megtanulta a román nyelv használatát, hogy számára nehézkes lesz az anyanyelvét használni. c. A harmadik vonulata az anyanyelvhasználat kérdésének a kétnyelvű feliratozás, ami jelzi mindenki számára, hogy itt milyen típusú közösségről van szó. Ezt szintén a 20%-os küszöbhöz kötötte a törvényrendelet. Azok a számok, amelyeket ezzel kapcsolatban a sajtó forgalmazott - szerencsére nem voltak pontosak, mert az 1992-es népszámlálás adatai szerint nyolc olyan község van a megyében, ahol a magyar jelenlét meghaladja a 20%-os küszöböt: Bálinc (30,17%), Óbéb (39,4%), Igazfalva (21,97%), Újszentes (53,54%), Fény (22,51), Győr (24,67%), Végvár (45,01%) és Újvár (33,25%). Ezzel a kérdés szerintünk nincs lezárva. A kétnyelvű feliratozás - kétnyelvű helységnévtáblák, közhivatalok, iskola, orvosi rendelő, stb. megjelölése - nem vonatkozhat csak azokra a településekre, ahol községi szinten éri el a nemzetiségi lakosság a 20%-ot. A rendelkezés ezt nem bontja le alacsonyabb szintekre, de az RMDSZ szerint egy közösségben való jelenlét nem községi jelenlét! A kétnyelvű feliratozás lehetőségét meg kell adni az illető település lakóinak, mert ez hozzátartozik ahhoz a lelki komforthoz, amit ez a törvény fog biztosítani a kisebbségek számára. - Hány olyan település van, ahol községi szinten nem, de helyi szinten a magyarság eléri a 20%-ot? - Temes megyében 27 ilyen település van (beleértve a fenti nyolcat is): Detta városban 21,64% a magyarság jelenléte, de az egész településen 19,9%. A dettai tanács megtehetné azt a gesztust, hogy biztosítaná a feliratok kétnyelvűségét... - Lesz-e többnyelvű helységnévtábla Temesváron? - Mi fenntartjuk Oberst László RMDSZ városi tanácsos javaslatát, aki egy korábbi tanácsülésen javasolta, hogy Temesváron négynyelvű feliratot kell kitenni, függetlenül a magyarok, szerbek, németek lélekszámától. Temesvár tartozik ennyivel történelmének és a hagyománynak! Lejegyezte: Pataki Zoltán TI M I SOAR A I TEMESVÁR TEMESVAR TEMISVAR I 27. Pini 30,68 1. Detta 21,19% 2. Bodófalva 89,44 3. Partos 22,92 4. Pusztakeresztúr 83,70 5. Porgány 76,92 6. Temesfalva (Dragsina) 40,99 7. Szapáryfalva 74,60 8. Nagyomor 49,25 9. Keglevicsháza 30,50 10. Bolgártelep 43,69 11. Igazfalva 64,40 12. Újszentes 53,42 13. Torontálkeresztes 76,51 14. Gátalja 25,32 15. Győr 37,76 16. Csávos 20,55 17. Józsefszállás 43,46 18. Újmosnica 39,44 19. Ötvösd 77,06 20. Végvár 79,03 21. Temesszécsény 22,12 22. Ótelek 91,74 23. Öregfalu (Pustinis) 23,88 24. Aurélháza 40,96 25. Magyarszentmárton 79,62 26. Kisszentpéter 34,43