Heti Új Szó, 1997. július-szeptember (3. évfolyam, 27-39. szám)

1997-07-04 / 27. szám

Temesváron négynyelvű helységnévtáblát kell kitenni A Helyhatósági Törvény legújabb módosításai lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek számára, hogy önkormányzati szinten éljenek az anyanyelv használatának jogával. A lehetőségekről Bodó Barna Temes megyei RMDSZ- tanácsos nyilatkozott lapunknak.­ ­ A májusi 22-es kormányrendelet, a 69-es Helyhatósági Törvénynek a kiiga­zítása a szubszidiar­itás elvének majd­nem teljes érvényesítését jelenti: azokat a feladatokat, amelyek települési szinten megoldhatóak, azokat ott kell megoldani és csak olyanokba kíván beleavatkozni a magasabb szintű hatóság, amely kérdé­sekben ezek nem tudnak teljes jogkörrel eljárni. Ugyanennek az elvnek más megnyil­vánulása az, hogy azokon a települése­ken, ahol a kisebbségi közösségek az ö­n,lakosságból bizonyos küszöbértéket v­eselnek, ott a anyanyelvhasználat te­rületén jogaik vannak. Ezen a területen három típusú jogosítványt vezet be az új rendelkezés: a. Az anyanyelv használata a helyi közigazgatás és a lakosság közötti kap­csolatban - ez azt jelenti, hogy azokban a községekben, ahol valamelyik kisebb­ségi közösség számaránya eléri a 20%­­ot, ők anyanyelvükön fordulhatnak az önkormányzati testülethez és anyanyelvü­kön kell választ is kapjanak. b. Az anyanyelv használata az ön­­kormányzati üléseken - ezt az illető nemzeti közösséghez tartozó tanácsosok számához köti a rendelkezés, ami el kell hogy érje a tanácsosok számának egyharmadát. Ilyen helyzet Temes me­gyében tudomásom szerint csak Újszen­tesen és Végváron van. Erről azonban az RMDSZ véleménye az, hogy ezen paragrafus gyakorlatba ültetésénél az irányadó az illető településen leginkább használt közösségi nyelv kell legyen. - A helyi román sajtó úgy értel­mezte az RMDSZ álláspontját, hogy nem akar­­visszatérni az anyanyelvhasz­nálat jogával az önkormányzati üléseken. - A Bánságban nincsen olyan önkor­mányzati képviselő, aki ne beszélné az állam nyelvét, sőt, a tapasztalat azt mu­tatja, hogy a hivatalos nyelvet tanácso­saink jobban tudják románul, mint ma­gyarul. Pillanatnyilag tehát szimbolikus di­menziója van ennek a rendelkezésnek: kezdeti lépésként szerintünk jelentős ese­ményekkor, ünnepi alkalmakkor kell megszólalni az önkormányzati üléseken magyarul is. Hogy a rendes ülést két nyelven folytassák le, arról nyilván a helyi képviselő testületek fognak dön­teni. Szerintem a Bánságban erre a legritkább esetben fog sor kerülni. Az üzenet típusú gesztusokra nagy szükség van, de a közszférában a román nyelv dominanciáját nem azért nem tudjuk megbontani, mert erre nincs igény, ha­nem azért, mert mindenki annyira meg­szokta és megtanulta a román nyelv használatát, hogy számára nehézkes lesz az anyanyelvét használni. c. A harmadik vonulata az anya­nyelvhasználat kérdésének a kétnyelvű feliratozás, ami jelzi mindenki számára, hogy itt milyen típusú közösségről van szó. Ezt szintén a 20%-os küszöbhöz kötötte a törvényrendelet. Azok a szá­mok, amelyeket ezzel kapcsolatban a sajtó forgalmazott - szerencsére­­ nem voltak pontosak, mert az 1992-es nép­­számlálás adatai szerint nyolc olyan község van a megyében, ahol a magyar jelenlét meghaladja a 20%-os küszöböt: Bálinc (30,17%), Óbéb (39,4%), Igazfal­va (21,97%), Újszentes (53,54%), Fény (22,51), Győr (24,67%), Végvár (45,01%) és Újvár (33,25%). Ezzel a kérdés szerintünk nincs le­zárva. A kétnyelvű feliratozás - kétnyel­vű helységnévtáblák, közhivatalok, isko­la, orvosi rendelő, stb. megjelölése - nem vonatkozhat csak azokra a telepü­lésekre, ahol községi szinten éri el a nemzetiségi lakosság a 20%-ot. A ren­delkezés ezt nem bontja le alacsonyabb szintekre, de az RMDSZ szerint egy kö­zösségben való jelenlét nem községi jelenlét! A kétnyelvű feliratozás lehető­ségét meg kell adni az illető település lakóinak, mert ez hozzátartozik ahhoz a lelki komforthoz, amit ez a törvény fog biztosítani a kisebbségek számára. - Hány olyan település van, ahol községi szinten nem, de helyi szinten a magyarság eléri a 20%-ot? - Temes megyében 27 ilyen tele­pülés van (beleértve a fenti nyolcat is): Detta városban 21,64% a magyarság jelenléte, de az egész településen 19,9%. A dettai tanács megtehetné azt a gesz­tust, hogy biztosítaná a feliratok két­nyelvűségét... - Lesz-e többnyelvű helységnévtábla Temesváron? - Mi fenntartjuk Oberst László RMDSZ városi tanácsos javaslatát,­ aki egy korábbi tanácsülésen javasolta, hogy Temesváron négynyelvű feliratot kell kitenni, függetlenül a magyarok, szerbek, németek lélekszámától. Temesvár tar­tozik ennyivel történelmének és a ha­gyománynak! Lejegyezte: Pataki Zoltán TI M­­ I SOAR A I TEMESVÁR TEMESVAR TEMISVAR I 27. Pini 30,68 1. Detta 21,19% 2. Bodófalva 89,44 3. Partos 22,92 4. Pusztakeresztúr 83,70 5. Porgány 76,92 6. Temesfalva (Dragsina) 40,99 7. Szapáryfalva 74,60 8. Nagyomor 49,25 9. Keglevicsháza 30,50 10. Bolgártelep 43,69 11. Igazfalva 64,40 12. Újszentes 53,42 13. T­orontálkeresztes 76,51 14. Gátalja 25,32 15. Győr 37,76 16. Csávos 20,55 17. József­szállás 43,46 18. Újmosnica 39,44 19. Ötvösd 77,06 20. Végvár 79,03 21. Temesszécsény 22,12 22. Ótelek 91,74 23. Öregfalu (Pustinis) 23,88 24. Aurélháza 40,96 25. Magyarszentmárton 79,62 26. Kisszentpéter 34,43

Next