Heti Új Szó, 2002. július-szeptember (8. évfolyam, 27-39. szám)
2002-08-02 / 31. szám
CmD HETI ÚJ szó_______________________________ Egy Árpád-házi magyar királylány dicsőségére, a lengyel-magyar barátságra, az erkölcs diadalára Őszentsége II. János Pál pápa, 1999. június 16-án Lenngyelországban, Oszandecen szentté avatta Árpád-házi Kingát, IV. Béla magyar király lányát, Árpád-házi Szent Margit testvérét. A Magyarok Világszövetsége ebből az alkalomból egy monumentális székelykaput állított a Kinga által alapított ószandeci Klarissza kolostor közelében. Kingát, aki ötéves korában, a tatárjárás idején került Lengyelországba és haláláig ott élte életét, nagy tisztelet övezi. A lengyelek "A nép anyja"-ként, "Matka narodu" tisztelik. A közel egymillió zarándokot vonzó szentté avatás nagyszerűsége arra késztette a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának vezetőit, hogy kezdeményezzék egy olyan programmű megalkotását, amely alkalmas a tiszta keresztény értékeknek, Kinga életének bemutatására és a lengyel-magyar barátság elmélyítésére. Török Viola muzikológus, a Magyarok Világszövetségének küldötte állította össze és rendezte azt a misztériumjátékot - címe Szent Kinga gyűrűje - amellyel a kereszténység második évezredét és a keresztény magyar állam ezredik évfordulóját köszöntötte a Magyarok Világszövetsége. A Szent Kinga gyűrűje című misztériumjáték a közismert Kinga legendára épülve mutatja be a magyar királylány életét. A legenda szerint, Lengyelországba való távozása előtt Kinga édesapjával bejárta Magyarországot. Erdélyijén, az aknaszlatinai sóbányában egy tárnába dobta gyűrűjét, hazája iránti hűségének örök zálogát. Lengyelországban Kinga honosította meg a sóbányászatot. Az első bánya feltárásakor Wieliczkában, a vájárok megtalálták Kinga gyűrűjét, amelyet varázslatos módon, búvópatakok sodortak Aknaszlatinából oda. A wieliczkai sóbányában a Kinga gyűrűjének megtalálását megörökítő, sóból faragott szoborcsoport ma is a turistákat egyik leginkább vonzó különlegesség. Török Viola misztériumjátéka magyar és lengyel egyházi és népi zenére épülve négy színben mutatja be Kinga életét. Az előadást Orbán György Szent Kinga himnusza zárja. A Szent Kinga gyűrűje című misztériumjátékot a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum tanárai és diákjai vitték színre. Ősbemutatójára 2000. június 11-én Erdélyben, a legnagyobb magyar zarándoklat, a csíksomlyói búcsú keretében került sor. Augusztus 20-án, a Szent István király alapította keresztény magyar állam ezredik évfordulóján a Duna televízió fő műsoridőben, felvételről közvetítette az ősbemutatót. Két év után, július végén valóra vált egy álom: végre sor került az előadás lengyelországi bemutatására. Július 27-én Oszandecen a Szent Kinga búcsú keretében, majd ezt követően Tamow-ban és Krakkóban mutatták be a Magyarok Világszövetségének programművét. A vendégjátékra a lengyel katolikus egyház meghívása nyomán kerül sor, Dr. Jakubinyi György erdélyi római katolikus érsek támogató ajánlásával. A Magyarok Világszövetsége a három előadás teljes bevételét a Magyarországon tragikus körülmények között elhunyt tizenkilenc lengyel zarándok hozzátartozóinak ajánlja fel. A vendégszereplés költségeit a lengyel katolikus egyház, Magyarország lengyelországi nagykövetsége és a Magyarok Világszövetsége fedezik. "Hisszük, hogy a Szent Kinga gyűrűje című misztériumjáték lengyelországi bemutatása, miként az Oszandecen felállított székelykapu is, szolgálja azt amire született: a lengyel-magyar barátság elmélyítésére, egy magyar királylány dicsőségére és az erkölcs diadalára" - mondotta Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki Szent Kinga magyarországi kultuszának egyik kezdeményező támogatója. MVSZ Sajtószolgálat 3**........................................................................ OTTÓ (1305-1307) IV. Béla unokája, Henrik bajor herceg és Árpádházi Erzsébet fia. Már 1301-től követelte a magyar trónt. Vencel 1305- ben lemondott a javára és a Szent Koronát is átadta. Ottó ezután Ausztrián keresztül Magyarországra indul Koronát egy lenyereg zött hordóban hozta magával. Siettek, éjszaka is utaztak, reggel észrevették, hogy a hordót tartó zsineg elszakadt és a korona elveszett. Gyorsan viszszanyargaltak és csodával határos módon megtalálták. Magyarországra érve hívei Fehérvárra vitték, ahol a veszprémi és a Csanádi püspök koronázta meg. Ottó a szertartás után Budára ment, de a köznemesség és a báróok többsége nem fogadta el uralkodónak. Már csak Kán László erdélyi vajda támogatását remélhette, aki eddig várakozó álláspontra helyezkedett a trónért vívott küzdelemben. Most azonban feleségül ajánlotta lányát Ottónak. A király reményekkel telve utazott a vajdához, de az időközben meggondolta magát és Ottót a menyasszony helyett börtön várta. A Szent Korona pedig a vajda kezébe került. Ottónak csak az év végére sikerült kiszabadulnia és nagynehezen visszavergődni Bajorországba. A magyar király címet élete végéig (1312) viselte. Egy dollár az MVSZ-nek A Magyarok Világszövetsége az alábbi felhívással fordult a világ magyarjaihoz: a szervezet működését biztosítani lehet, amennyiben van egymillió olyan magyar, aki az MVSz értékeit, cselekvését, törekvéseit, szép megvalósításait hajlandó támogatni, és ezt a támogatást 1-1 dollárnak megfelelő pénzösszeggel kifejezésre is juttatja. Mint ismeretes, a magyar kormány, az MVSZ- en belüli ellentétek tisztázásáig, felfüggesztette a szervezet költségvetési támogatását. Petőfi emlékünnepség Fehéregyházán Július 28-án, vasárnap Fehéregyházán került sor az immár hagyományossá vált Petőfi-emlékünnepségre. Petőfi Sándor halálának 153. évfordulója alkalmából a fehéregyházi múzeumkertben megrendezett emlékünnepségen beszédet mondott Markó Béla szövetségi elnök, majd a jelenlevők részt vettek a helyi Magyar Ház felavatásán.