Heti Új Szó, 2002. július-szeptember (8. évfolyam, 27-39. szám)

2002-08-02 / 31. szám

CmD HETI ÚJ szó_______________________________ Egy Árpád-házi magyar királylány dicsőségére, a lengyel-magyar barátságra, az erkölcs diadalára Őszentsége II. János Pál pápa, 1999. jú­nius 16-án Lenngyelországban, Oszandecen szentté avatta Árpád-h­ázi Kingát, IV. Béla magyar király lányát, Árpád-házi Szent Margit testvérét. A Magyarok Világszövetsége ebből az alkalomból egy monumentális székelykaput állított a Kinga által alapított ószandeci Kla­­rissza kolostor közelében. Kingát, aki ötéves korában, a tatárjárás idején került Lengyelor­szágba és haláláig ott élte életét, nagy tisz­telet övezi. A lengyelek "A nép anyja"-ként, "Matka narodu" tisztelik. A közel egymillió zarándokot vonzó szentté avatás nagyszerűsége arra késztette a Magyarok Világszövetsége Er­délyi Társaságának vezetőit, hogy kezdemé­nyezzék egy olyan programmű megalkotását, amely alkalmas a tiszta keresztény értékeknek, Kinga életének bemutatására és a lengyel-ma­gyar barátság elmélyítésére. Török Viola mu­­zikológus, a Magyarok Világszövetségének küldötte állította össze és rendezte azt a misz­tériumjátékot - címe Szent Kinga gyűrűje - amellyel a kereszténység második évezredét és a keresztény magyar állam ezredik évfordu­lóját köszöntötte a Magyarok Világszövetsége. A Szent Kinga gyűrűje című misztérium­játék a közismert Kinga legendára épülve mu­tatja be a magyar királylány életét. A legenda szerint, Lengyelországba való távozása előtt Kinga édesapjával bejárta Magyarországot. Er­délyijén, az aknaszlatinai sóbányában egy tár­nába dobta gyűrűjét, hazája iránti hűségének örök zálogát. Lengyelországban Kinga honosí­totta meg a sóbányászatot. Az első bánya fel­tárásakor Wieliczkában, a vájárok megtalálták Kinga gyűrűjét, amelyet varázslatos módon, búvópatakok sodortak Aknaszlatinából oda. A wieliczkai sóbányában a Kinga gyűrűjének megtalálását megörökítő, sóból faragott szo­borcsoport ma is a turistákat egyik leginkább vonzó különlegesség. Török Viola misztériumjátéka magyar és lengyel egyházi és népi zenére épülve négy színben mutatja be Kinga életét. Az előadást Orbán György Szent Kinga himnusza zárja. A Szent Kinga gyűrűje című misztériumjátékot a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum tanárai és diákjai vitték színre. Ősbemutatójára 2000. június 11-én Erdély­ben, a legnagyobb magyar zarándoklat, a csíksomlyói búcsú keretében került sor. Au­gusztus 20-án, a Szent István király alapította keresztény magyar állam ezredik évfordulóján a Duna televízió fő műsoridőben, felvételről közvetítette az ősbemutatót. Két év után, július végén valóra vált egy álom: végre sor került az előadás lengyel­­országi bemutatására. Július 27-én Oszandecen a Szent Kinga búcsú keretében, majd ezt kö­vetően Tamow-ban és Krakkóban mutatták be a Magyarok Világszövetségének programmű­vét. A vendégjátékra a lengyel katolikus egy­ház meghívása nyomán kerül sor, Dr. Jaku­­binyi György erdélyi római katolikus érsek támogató ajánlásával. A Magyarok Világszövetsége a három elő­adás teljes bevételét a Magyarországon tra­gikus körülmények között elhunyt tizenkilenc lengyel zarándok hozzátartozóinak ajánlja fel. A vendégszereplés költségeit a lengyel katoli­kus egyház, Magyarország lengyelországi nagykövetsége és a Magyarok Világszövetsége fedezik. "Hisszük, hogy­­ a Szent Kinga gyűrűje című misztériumjáték lengyelországi bemu­tatása, miként az Oszandecen felállított szé­kelykapu is, szolgálja azt amire született: a lengyel-magyar barátság elmélyítésére, egy magyar királylány dicsőségére és az erkölcs diadalára" - mondotta Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki Szent Kinga magyarországi kultuszának egyik kezdeményező támogatója. MVSZ Sajtószolgálat 3**........................................................................ OTTÓ (1305-1307) IV. Béla unokája, Henrik bajor herceg és Árpádházi Erzsébet fia. Már 1301-től kö­vetelte a magyar trónt. Vencel 1305- ben lemondott a javára és a Szent Koronát is átadta. Ottó ezután Ausztrián keresztül Magyarországra indul Koronát egy lenyereg zött hordóban hozta magával. Siettek, éjszaka is utaztak, reggel észrevették, hogy a hor­dót tartó zsineg elszakadt és a korona elveszett. Gyorsan visz­­szanyargaltak és csodával ha­táros módon megtalálták. Ma­gyarországra érve hívei Fehér­várra vitték, ahol a veszprémi és a Csanádi püspök koronázta meg. Ottó a szertartás után Budára ment, de a köznemesség és a báróok többsége nem fogadta el uralkodónak. Már csak Kán László erdélyi vajda támoga­tását remélhette, aki eddig várakozó álláspontra helyezkedett a trónért vívott küzdelemben. Most azonban feleségül ajánlotta lányát Ottó­nak. A király reményekkel telve utazott a vajdához, de az idő­közben meggondolta magát és Ottót a menyasszony helyett börtön várta. A Szent Korona pedig a vajda kezébe került. Ottónak csak az év végére si­került kiszaba­dulnia és nagy­­nehezen vissza­vergődni Bajoror­szágba. A magyar király címet élete vé­géig (1312) viselte. Egy dollár az MVSZ-nek A Magyarok Világszö­vetsége az alábbi felhívással fordult a világ magyarjai­hoz: a szervezet működését biztosítani lehet, amennyiben van egymillió olyan magyar, aki az MVSz értékeit, cse­lekvését, törekvéseit, szép megvalósításait hajlandó tá­mogatni, és ezt a támogatást 1-1 dollárnak megfelelő pénzösszeggel kifejezésre is juttatja. Mint ismeretes, a magyar kormány, az MVSZ- en belüli ellentétek tisztázá­sáig, felfüggesztette a szer­vezet költségvetési támoga­tását. Petőfi emlékünnepség Fehéregyházán Július 28-án, vasárnap Fehéregyházán került sor az immár hagyományossá vált Petőfi-emlékünnepségre. Petőfi Sándor halálának 153. évfordulója alkalmából a fehéregyházi múzeumkert­ben megrendezett emlékün­nepségen beszédet mondott Markó Béla szövetségi el­nök, majd a jelenlevők részt vettek a helyi Magyar Ház felavatásán.

Next