Heti Új Szó, 2003. április-június (9. évfolyam, 14-26. szám)

2003-04-04 / 14. szám

Várostörténeti napok Temesvár valódi szellemiségével ismerkedett a Geml József Társaskör A temesvári magyarság egyetlen kerületi alapon szerveződött egyesülete, a város utol­só osztrák-magyar monarchia korabeli pol­gármestere nevét viselő Geml József Tár­sask­'^'' Várostörténeti napokat szervezett az eh hét végén. A szervezők célja: a gyökerek felkutatásával egészséges lokál­patriotizmust gerjeszteni a közösség soraiban, erősíteni az összetartozás érzését, egy múlt századeleji soknemzetiségű, de magyar érzelmű virágzó város pozitív példáját felmutatni a temesvári magyarság­nak. A többnapos rendezvénysorozat józsef­városi sétával kezdődött, amelynek mintegy 25 résztvevője, Salló Ervin ny. vegyészpro­fesszor vezetésével bebarangolta a mai Bartók Béla Líceum - jelenleg inkább csata­teret felidéző - várostörténeti szempontból rendkívül izgalmas környékét. Salló tanár úr nemcsak az épületek, a terek történetét, a XIX.-XX. századforduló gazdaságilag, de a városrendezés szempont­jából is látványosan fejlődő várost mutatta be, de megvilágította Temesvár szellemisé­gének lényegét is. Ennek a sokat emlegetett, de többnyire félreértelmezett fogalomnak a legfontosabb összetevői: érzékenység az új, a k­orszerű, a modern iránt (pl. Európában t­­ént utcai villanyvilágítás); tolerancia mindenféle nemzetiség, vallás és társadalmi osztály tagjai iránt (a „szedett-vedett" bánsá­giak közül sokan Nyugat-Európából, de főleg az osztrák fővárosból „nem kívánatos személyként" érkeztek száműzetésbe a mo­csaras vidéken épült, egészségtelennek tar­tott városba); a temesváriak - talán éppen gyökértelenségük következtében - vala­mennyien magukénak érezték a várost, már 100 évvel ezelőtt is erősen lokálpatrióták voltak, szerették, tisztán tartották, gondozták lakóhelyük környékét. A Geml Társaskör tagjai a séta során meg­látogatták a „vadászterületükön" működő és oltalmukba vett magyar óvodát, ahol Molnár Kármen óvónő oktatja anyanyelvükön a csemetéket, felkészítve őket a - reményeink szerint - magyar tannyelvű iskolára. A láto­gatást a józsefvárosi magyar közösség jövendő tagjait ígérő csöppségek a Bartók Béla Líceum színpadán, a Várostörténeti napok keretében bemutatott verses műsorral köszönték meg. Szombaton délelőtt a Bartók Béla Líce­um dísztermében összegyűlt „szomszédok" - így becézik egymást a társaskör tagjai - valóságos időgépben találták magukat, amely visszaröpítette őket 1903-ba, a méltat­lanul­ elfeledett Geml József korába. Milyen volt Temesvár száz évvel ezelőtt? Mi történt 1903-ban a Bánság fővárosában? Hol született és mit tett Temesvárért Geml József? Melyek a sokat emlegetett temesvári szellemiségnek a gyökerei? Ezekre az izgal­mas kérdésekre keresték a jelenben is hasz­nosítható válaszokat az interaktív találkozó résztvevői. Miután Marossy Zoltán megyei tanácsos, a civil szervezet elnöke megin­dokolta, hogy miért éppen városunk utolsó magyar polgármesterét választották név­adóul a kezdeményezők, Szekernyés János helytörténész méltatta Geml Józsefnek a város szolgálatában jegyzőként, majd pol­gármesterként kifejtett mintegy fél évszáza­dos tevékenységét, hangsúlyozva, hogy 1903 meghatározó év volt a temesvári magyarság „nemzeti felbuzdulása" szempontjából. Száz évvel ezelőtt alakult meg az Arany János iro­dalmi társaság, a Magyar Dalárda, a szín­házban neves magyar társulatok játszottak. 1903 fontosabb temesvári eseményeit Jánosi Lóránd foglalta össze, az erről szóló nyomtatott anyagot a Várostörténeti napok valamennyi résztvevője kézhez kapta. Szombaton délután a rendezvénysorozat résztvevői Temesrékasra, Geml József szülő­falujába is elzarándokoltak, ahol Petrea Stefan polgármester és a helyi magyarság képviselői fogadták a vendégeket. A városia­sodás küszöbén álló Temesrékas (vasárnap tartották a népszavazást a városi rang elnye­réséért) első embere megköszönte a temes­váriaknak, hogy felhívták a figyelmet a tele­pülés elfeledett szülöttjére, akinek emlékét ezentúl Rékason is méltó módon fogják ápolni. Geml József szülőházának helyén je­lenleg új épület áll, de a helyi múzeumban, amelyet a temesvári csoport szintén meglá­togatott, helye lesz a vele kapcsolatosan fel­lelhető valamennyi emléknek, dokumentum­nak. A környéken egyedülálló ritkaságokkal (Fekete Madonna, rendhagyó Jézus-szobor, stb.) büszkélkedő helyi katolikus templomot Fodor János kántor, lapunk helytörténeti ismeretekkel rendelkező külső munkatársa mutatta be a temesvári vendégeknek. Befejezésül a szíves házigazdák - Petrea Stefan polgármester, Gergely Ilona tanító­nő, RMDSZ-elnök, Lukács Dezső tanácsos - jó hangulatú beszélgetéssel egybekötött bor­kóstolóra invitálták a társaskör tagjait. Mint az alábbiakból kiderül, a temesvá­riak kezdeményezése Temesrékason pozitív folyamatokat indított el... (folytatás a 11. oldalon) 2003. április 4., péntek (37)

Next