Heti Új Szó, 2003. október-december (9. évfolyam, 40-52. szám)
2003-11-07 / 45. szám
Csurgói élmények Két bánsági magyar telepes község templomának százados újraszentelése között (Igazfalva, október 12. és Újszentes: október 26.) vendégségben voltam “Somogyországban”, Dél-Dunántúl Csurgó nevű városában. Kertvárosnak nevezném ezt a hatezer lelkes, festői vidéken levő kisvárost, de iskolaidőben még kétezer diák is második otthonaként tekintheti Csurgót. A Duna- Dráva Nemzeti Park részeként nevét valószínűleg a vár környéki lösz dombok aljából kifakadó friss ivóvizet adó “csörgőiről“, forrásairól kapta. A második világháború kezdetéig a sárgáti patak keleti oldalán, hat ilyen kutat helyettesítő gondozott forrásból hordták ivóvizüket a mezőn dolgozó csurgói földművesek. A legbővizűbb és leghíresebb a régi vár falánál a lösz dombhátból kibuggyanó, jóvízű forrás az ún. “Máriás kút“. Ez a nem ásott ivóvíz forrás látta el a csurgói vár és a szerzetesmonostor lakóit ivóvízzel. (Ma is megvan ez a forrás, de vizét ipari célokra használják.) 1019-ből való az első okleveles említése. Kezdetben királyi birtok volt, majd III. Béla korában a johannitáké lett, akik rendházat és templomot is építettek. E kor építészeti emléke a római katolikus Szentlélek templom nyolcszögletű tornya, a legenda szerint a forrás melletti fák hűvösében pihent meg a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete az ország elhagyása előtt. A korábbi vár gátrendszerét tápláló nagyobbik patakot, ahova a Máriás-forrás vize is beomlik, ma is Máriás pataknak hívják. A másik elhíresült forrás az előbbitől kb. 500 méterre buggyan ki a domboldalból, a városkát megszálló török pasa és kísérete ivóvizét szolgáltatta. Innét van a neve is “Paskut“, vagyis Pasa kútja. Városi kiváltságot ,Zsigmond király adott 1405-ben. Az 1500-as években a Török Bálint és a Zrínyi család közötti birtokviszály színtere. A Héttoronyban raboskodó Török Bálint felesége - Pemplinger Kata - kertjét kortársai Magyarország legszebb virágoskertjének tartották (a csurgónagymartoni református templom mellett emlékmű is hirdeti ezt a füvészkertet). Csurgó, igazi fejlődését a Tolnai grófoknak, Festetics Kristófnak és fiának Györgynek köszönheti, akik uradalmuk egyik gazdasági, kulturális és kereskedelmi központjává tették. Bekapcsolták az ország szellemi vérkeringésébe, hiszen a megyében itt alapították az első gimnáziumot 1792-ben. A csurgói református gimnáziumot egy katolikus főúr építette. Az első “somogyi oskola“ épülete, ma a városi múzeum. Itt tanított 1799 májusa - 1800 februárja között Csokonai Vitéz Mihály. 2000-ben jelent meg Csurgói Panteon címen dr. Horváth József - az intézet volt tanára tollából egy képekkel illusztrált füzet, amelyből vázlatosan közlök néhány adatot. 1926-ban vette fel a csurgói református gimnázium Csokonai Vitéz Mihály nevét. Tíz évvel később 1936. szeptember 4-én történt a Csokonai-emlékpad felavatása, azon a helyen - az iskola kertjében - ahol a költő tanítványai társaságában szívesen időzött. Az emlékmű egy 30 méter mázsa súlyú dunaharaszti márványkőből készült pad, amelynek támlájára van illesztve a tanárt és tanítványt ábrázoló bronz relief. Gády Lajos kaposvári szobrászművész-tanár alkotása alatt kőbe vésve olvasható dr. Ecsy O. István négysoros kis verse: “Itt ahol most zöld gyep felett. Vén fák alatt e kis pad áll. Itt tanított s verselgetett Csokonai Vitéz Mihály.“ A fenti füzet részletesen szól az emlékparkban felállított Nagyváthy-ház, Kozma Andor mellszobra, Berzsenyi Dániel emlékpad, Baksay Sándor emlékoszlop, Pálóczy Horváthy Ádám - szökőkút, Petőfi Sándor és József Attila terrakotta domborműve, Juhász Gyula portréja, a 13 vértanút ábrázoló dombormű és a Festetics-kapu jelentős alkotásokról, melyek részben szegélyezik a Gimnázium főbejáratához vezető sétányt. Október 17. és 31. be tartották az Országos Kotestáns Napokat egész Magyarországon. E sorok írójának két hét alatt 10 szolgálata volt (evangelizáció, TV- rádió vasárnapi prédikációk, előadás). Október 22-én d.e. a Dunántúli Ref. Egyházkerület püspöke dr. Márkus Mihály tartotta az istentiszteletet az új csurgói templomban (a régit a háború alatt a németek felrobbantották). Utána az ünneplő gyülekezet átvonult a Gimnázium bejárat elé, ahol felavatták Kálvin János mellszobrát (Kutas László budapesti szobrászművész alkotását). Október 23-án tartották a pápai Sportcsarnokban a Dunántúli Ifjúsági Találkozót, melyen mintegy ezer fj vett részt. Engedtessék ..Meg itt egy személyes kitétel: hálásan köszönöm Szabó Sándor csurgói igazgató úrnak, hogy volt szíves elvinni engem is erre az alkalomra. Aminthogy köszönöm kollégáimnak (Szászfalvi László) az Ágnes-laki vadászkastélyban és a Zákány-Látóhegyi pincészetben, - (Balogh László esperes) a Kis- Balaton, Hévíz és Keszthely, - (Jakab László Tibor) Iharosberény, Nagykanizsa, Körmend, Kőszeg, Zalaegerszeg, Szombathely, Kaposvár meglátogatását. Dr. Higyed István nyugalmazott református lelkipásztor