Heti Új Szó, 2004. január-március (10. évfolyam, 1-13. szám)

2004-02-06 / 6. szám

Az álarcos bálok fő­szereplője a maszk, a jelmez, amely minél ere­detibb, ötletesebb, annál jobban érezzük magun­kat benne, és természe­tesen annál nagyobb a csodálóink száma is. A vidám bohóckodást a gyermekek élvezik a legjobban, hiszen ilyen­kor mindent szabad­ be­­leturkálni a mama smink­készletébe, kölcsönvenni az ajakrúzst, a púdert meg a szemceruzát, káprázatos fé­orruhában pompázni, mesebeli királykis­asszonynak vagy varázslói­nas Harry Potter-nek öltöz­ni, és a játék egy este ere­jéig valósággá válik. A karneválnak azonban csak az egyik része a jel­mezek felvonulása. Az ál­arcokat kitalálni és elké­szíteni­­ felér egy családi mulatsággal. Az egész la­kás tele van használhatat­lannak tűnő lim­lommal - selyemvirág, üveggyöngyök, bársonykalap, anyag­mara­dékok, kinyúlt póló, színes flitterek - amely némi ügyeskedés után ötletes maskarává alakul át. Átlépni Csodaország kü­szöbét, a kedvenc film­vagy mesehős bőrébe bújni a gyermek számára már önmagában is élmény. Együtt készülni a nagy eseményre, együtt készíteni a jelmezt, próbálni a né­hány perces előadást pedig nemcsak a kicsinek, a szü­lőknek is kellemes pillana­tokat jelent. JJCutétdéző romantika jellemzi az idei tavaszi di­vatot. A nadrágokat és az egyenes szabású szoknyá­kat egyelőre felejtsük el, csakúgy, mint a klasszikus ingblúzokat. Ismét itt van ugyanis - természetesen modernizált változatban - az ötvenes évek fidres-fod­­ros, globnis módija. Virág­mintás ruhák, nőies, test­hez simuló topok és szatén szoknyák fogják öltöztetni a hölgyeket, és ez az irányzat fog hódítani a fe­hérneműk terén is. Az idei tavasz nagy új­donsága a bő szoknya, a­­melyhez csipkés, fodros blúzokat ajánlanak a ter­vezők. S ha már az újítás­nál tartunk, idéntől a sima hajviselet is a múlté: a fodros ruhákhoz ismét a bodorított, göndör haj az igazán divatos. Szerkeszti: S. DÓZSA­ ENIKŐ 2004. február 6., péntek BŰVÉSZKEDÉS NÉHÁNY NÉGYZETMÉTEREN A garzonok vagy az egy szobás lakások tulajdonosainak igazi varázslóknak kell lenniük, ha otthonukat célszerűen és ké­nyelmesen szeretnék berendezni. Minél kisebbek a lakásnak a helyiségei, annál többféle funk­ciót kell betölteniük. Hálószoba, dolgozószoba, gyerekszoba kia­lakítása az alig pár négyzet­­méteren­­ igazi bűvészkedés. Az egyetlen szobából álló lakásban fontos szerep jut a vá­laszfalaknak, amelyek megoszt­ják a teret, és amennyire lehet, elkülönítik a különböző helyi­ségeket. Ehhez nem kell tégla­falat rakni, megteszi egy vékony lemez, vagy tolóajtó is. Sokan a lakás megnagyobbí­­tása érdekében megszüntetik a közfalat, és egyesítik az előszo­bát a lakótérrel. Ez a megoldás nem célszerű, mert felbomlik az egyensúly, nincs, ami elválassza az ágyat a bejárati ajtótól, a lépcsőnárból egyenesen a háló­szobában találjuk magunkat. A kis helyiségek berendezé­séhez lehetőleg ne válasszunk nagy, nehéz bútorokat. A karcsú székek, kecses asztalok, tükrök optikailag növelik a teret. Jól kihasználható az ülőbútorrá ala­kítható ágy és a polcrendszer is. Mátray László Március 10.: Beszélt Tátá Elvis-szel és megtudta, hogy eszem rendesen. Elvis befejezte a szülőládát, amit Tátá elkezdett fabri­kálni, mielőtt elment volna. Ma vagyok nyolc hetes vemhes. Március 12.: Tátá ma megnézett Vásárhelyen egy blue-merle szukát, eléggé elhanyagolt állapotban volt szegény, azt mondták, volt egy tiszta fehér kölyke, de nem vigyáztak rá és elpusztult. Állítólag van egy kék kan is, ha Cliff nem jön helyre, vele hoz­nak össze jövő áprilisban. Március 13.: Lekölykeztem! Tízet! Este 10-től hajnali 4-ig. Könnyen ment, minden komplikáció nélkül. És orvos nélkül. Hat kan és négy szuka. Hat sárga és négy fekete. Március 15. : Hazajött Tata. Nagyon boldog. Én is. Az egyik kan életképtelen, most készül kinyúlni. A többiek viszont életképesek. Március 16.: Feljött Béla bácsi, megnézte a kölykeimet, és nem talált bennük (se köztük) kivetnivalót. Úgyhogy kilencet jegyeznek be a nagykönyvbe. Ez óriási eredmény. Csak bírjam táplálni őket! Március 17.: Jól vagyunk, szép az idő, háromszor sétálunk és eszünk nagyokat. Az éjjel nagyon megkínoztak a kölykök. Akkora karmaik vannak! Tatá "megkeresztelte" őket, csupa Rö betűs neveket adott nekik. A kennelnevük meg McRay lesz, ha igaz. Május 18.: Nagy a kiesés, de Tátá külön (kennel-)naplót veze­tett erről az időszakról, amely az eddigi legzűrösebb volt mindnyá­junk életében. Most úgy nagyjából lecsendesedett a helyzet, kirepül­tek a kölykök a fészekből, még van két sárga iker: Roger és Rocky, dehát velük is annyi gond van, mint amikor kilencen voltak. Egy kicsit le vagyok romolva, a szőröm most kezdett hullni, már ugyan csak az aljszőrzet, de jól kiritkult. Május 28.: Tata megint elment hosszú útra csütörtökön és én most nagyon szomorú vagyok. Biztos ő is, mert megszokta a kölyköket, és most hiányzik neki a vidámságuk, kedvességük. Az­ idő is rossz, állandóan borongós, esős napok jönnek, alig van egy kis napsütés. Június 1.: Tegnap volt Tata 46. születésnapja. Megint "távol" töltötte, akárcsak tavaly. Hétfőn este elvitték Rogert, egy görög vette meg. Már csak Rocky maradt mellettem, de tegnap megje­lent a hirdetés az újságban, lehet, hogy őt is elviszik. (folytatjuk) 'epggr/víMGincoly, a kedv­ence a.Ktf'ff'Q.fi­ter/Kígzete. gatyahászí­­tya élettörtén&te szám ww szmítyb&K * M !

Next