Heti Új Szó, 2005. július-szeptember (10. évfolyam, 26-39. szám)
2005-09-23 / 38. szám
HETI ÚJ SZÓ__________ kezett rájuk alálétetni...” mire a férj kénytelen volt elvonulni a vár alól. Ilyen harcias volt már Déván is a későbbi Murányi Vénusz. 1640-ben rosályi Kún Istvánnal kötött második házasságának felbontása után, Széchy Mária 6.000 tallér fejében eladta a dévai uradalmat I. Rákóczy György fejedelemnek, és visszatért szülőföldjére, ahol később Murány várának ostromlott úrnőjeként a várostromló Wesselényi Ferenc nádornak nyújtotta kezét. A Murányi Vénuszként ismert elbűvölő fiatal úrnő kalandos szerelméről Gyöngyösi István, Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály is írt epikus költeményt, de Jósika Miklós, Kemény Zsigmond és Mikszáth Kálmán is foglalkozott nem mindennapi alakjával. Hogy milyen volt a ' Magna Curia Széchy Már idejében, arról az 1640-beli leltár ad részletes felvilágosítást: “Az olasz fokra kőfallal kerített kúria kapuján belépve s a darabant-házacska mellett elhaladva az udvarházhoz érünk, melynek földszintjén, vagyis az Alsórendházban öt szobát és a kulcsárházat, vagyis lakását találjuk, nem számítván a két pincét s benne a tömlöcöt. Egész másként nézett ki az emeleti rész, azaz a Felsőrendházak sora, hová a pince fölötti orsós, karfás fagrádicson felmenve egy mennyezetes tornácról a nagy ebédlőpalotába lépünk, melynek festett mennyezete, olasz lábú asztalai, festett bútorai, üveges ablakai, bécsi záros ajtói, mázas kemencéje és sok oldalszobája nemcsak a tulajdonos jómódjáról, de ízléséről, költséget nem kímélő élni tudásáról is tanúskodik. Széchy Mária e lakosztályán kívül találjuk még a Keringőházat a lugaskert szélén, odább a Lábasházakat és istállókat, a konyha- és sütőházat, lisztraktárt és egyéb gazdasági épületeket, telre-rakva gabonával és abrakkal, télire elrakott élelemmel, zöldséggel meg gyümölccsel, jó aszúalmával, borral és ecettel, vajjal és színmézzel úgy, amint a ház úrnője fölszerelte, s most mindenestől eladta. A két istálló között nyílt egy kis pántos ajtó a veteményes és virágos kertre, benne negyven kosárnyi méhessel, s a vetemények számára épült kőbástyával, mellette pedig a szénáskert, két kazalban hatvankét öl szénával, nemszámítva a csűröskert gazdagságát, ezernél több kalangya búzájával vagy a juhok aklát, ami e gazdagságot még kiegészíté. Az Egregy (Cérna) vizén három kőre járó malom volt, melynek vámja szombat vecsernyétől fogva vasárnap vecsernyéig, ősi szokás szerint a prédikátoré. Jó állapotban volt a haltartó s a vizen túl elterülő majorház, kevés aprómarháival, meg a csűr gazdasági szerszámaival.” Mind I. Rákóczy György mind II. Rákóczy György fejedelem hasonló előszeretettel viseltettek a dévai uradalom iránt, akárcsak később a két Apaffy. Apaffy Mihályné, Bornemissza Anna fejedelemasszony számos rendelkezése őrzi a dévai uradalom nevét. Apaffy Mihály alatt, különösen nagy virágzásnak örvendett az uradalom, és nem érdektelen megtudnunk akkori állapotát: “Különösen nagy virágzásnak örvendett a szőlőművelés s az uradalom pincéiben százával raktározták el a termetes boros hordókat. 1680-89. között, Markus Péter számtartó, évente 2000- 3000 forint készpénzt szolgáltatott a fejedelmi udvarba korcsmapénzből. Szőlőhegy kettő volt: az ún. Váralattinál és Csikónál. Az Egregy vizén, a mai Horgos alatt, a vashámor évente 8000 patkót, 50.000 patkószeget, sok ásót, kapát, szántóvasneműt készített s a fejedelmi méneket a dévai kovácsok patkolták. Ecsedy László uradalmi provisor összeírása szerint, 1673- ban, az uradalomhoz 54 falu, 229 jobbágy tartozott, s bujdosásban vala 92 jobbágy család. Gazdasági állat volt: 99 ló, 826 ökör, 219 tulok, 691 tehén, 881 juh, 798 disznó, 32 bárány. A kapuadó 189 frt., a földadó 49 frt., s 149 tyúkot, 94 és fél veder vajat, 13 veder veresbort szolgáltattak be. A dévai 21 jobbágy családból Csorba Ferenc bíró alatt Szőcs, Balogh, Seres, Katona, Vámos, Serfőző, Csáki stb. nevüek valának. Volt 1 vincellér, 1 pallér, 1 darabont, 1 csizmadia. Vámot szedtek a provisor házánál um. 1 igásszekértől 12, 1 ökörtől 2, 1 taligától 6, 1 juhtól és 2 báránytól 1 1, 2 disznótól 3 dénárt. A Maros révén 6 ökrös szekértől 8 dénár, 2 ökrös szekértől 4 pénz, a gyalog embertől 1 dénár, lovastól 2 dénár, minden sóshajótól 1 kősó járt. Az Egregyen két malom működött. A vár alatt 23 cigány család lakott. A vasnemüek vajdája Hanca János, a réznemüeké Vitány András vala.” A XVIII. század elejére az uradalom kincstári birtok lett. 1731-ben azonban III. Károly az aranygyapjasrend lovagjának, Visconti Gyula hercegnek adományozta. A herceg hamarosan éles ellentétbe került a várossal és 1733. augusztus 19- én, 60 ezer forintért eladta. így jutott Haller János von Hallerstein gróf császári kormányzó és neje Dániel Zsófia birtokába a Magna Curia. A birtok új ura az épület korszerűsítésével és átalakításával Conrad Hammer építőmestert bízta meg. A régi bástyás udvarház képét jelentős mértékben átformáló építkezések során, felépültek a mai főhomlokzatot körbefogó sarokpavilonok, kialakították az emelet reprezentatív helyiségeit, amelyekhez belső és külső díszlépcső vezetett, a főhomlokzatot a földszinten rokokó ajtókeretekkel, az emeleten pedig maszkos gyámú erkéllyel díszítették. A kődíszítések Friedrich Wachenberger munkái. Felhasználták és az új kompozícióba illesztették a régi udvarház oromzatos reneszánsz ablakkereteit, ahogyan a felújított ajtókereteket és a gyámköveket is a helyükön hagyták. Az emeleti helyiség boltozatát és mennyezetét barokk stukkókompozíciókkal díszítették, és elkészült a nagy palota Haller Dániel címeres, szerecsenfejes kandallója. Az eredetileg reneszánsz stílű palota épületére így jelentős arányban barokk építészeti elemek kerültek. Minden átalakítás ellenére azonban, a XVI. századbeli épület magán viseli még napjainkban is, az 1621-ben befejezett átalakítási munkálatok bélyegét, amikor is gyökeres változtatásokat eszközöltek rajta. A kastély 1756-os leltára részletesen leírja a nagyjából mai alakjában megújult épületet. Négyszögletes előudvarának kerítéséhez gazdasági épületek támaszkodtak, a Bethlen Gábor címerével és feliratával díszített főkaput a Boldogasszony és a tűzvésztől védő Szent Flórián szobra ékesítette. Az udvar közepén szökőkút állott, vize puttó által emelt kagylóban fészkelő, átlőtt nyakú hattyút ábrázoló szobor csőréből szökött a magasba. Míg az előbbi a kastély úrnőjének, Dániel Zsófiának a címerére utalt, a külső díszlépcső feljárata fölött kialakított új franciakertet a Haberek címeroroszlánjával ékes szökőkút díszítette. Az akkori Erdély bizonyára legdivatosabb kertjénél a büszkesége azonban a narancs- és citromfákat, babért növelő franciaablakos melegháza lehetett, amelynek mediterrán növényeivel nyaranta a kertet ékesítették. A XIX. század elején, a kincstár az egész uradalmat visszaváltotta. Az 1887-es hadgyakorlatok alkalmával a Magna Curiában lakott Ferenc József császár és Rudolf trónörökös is. 1890-ben, a fiskalitás megszüntetésével a földbirtokot csángótelepítésre fordították. A régi fejedelmi palota pedig, melyet a megye eredetileg székháznak bérelt ki, a megyeháza felépítése után a pénzügyigazgatóság helyisége lett. 1896-ban, a kastély udvarházait lebontották, s helyükbe a törvényszéki palotát építették. A Magna Curiában ma a Megyei Történelmi Múzeumot helyezték el. Összefoglaló: Benedek A. Domokos, Demény Lajos, Floca Octavian, Kiss Gábor, Kovács András, Kőváry László, Szabó Imre, Szamosközi István, Szinte Gábor, dr. Téglás Gábor, dr. Veress Endre, dr. Wertner Mór közleményeinek információs anyaga alapján. Schreiber István 2005. szeptember 23. péntek (17.)