Heti Új Szó, 2007. július-szeptember (11. évfolyam, 27-39. szám)
2007-09-14 / 37. szám
( 4.) 2007. szeptember 14., péntek Két könyv, egy szerző Jó fél évtizeddel ezelőtt Sarusi Mihály barátomtól kaptam egy kéziratot. Hodács pap kálváriája a címe. Érdeklődéssel és élvezettel olvadtam el a Kisiratos egykori íróműfordító plébánosának hányatott sorsáról szóló írást. Terjedelme miatt nem lehetett közölni az aradi kulturális lapban, megcsonkítani meg nem akartam. Most végre kötetbe foglalva vehettem kézbe azokkal az irodalom iránt érdeklődő aradiakkal együtt, akik a múlt szombaton a válogatott futballmecs helyett a belvárosi református templom imatermében megtartott könyvbemutatót választották. Nem tapostuk le egymást, de voltunk elegen. És senki sem bánta meg választását, kellemes két órát töltöttünk együtt! A szerző, Sarusi Mihály, bár Békéscsabán látta meg a napvilágot, mégis Kisiratos elkötelezett krónikásának tartják. Édesapja ugyanis a határmenti faluban született, innen telepedett át a trianoni határ túlsó oldalára. Miska barátom a fél faluval rokon, számon tartja és becsületesen ápolja is a rokonságiromasági kapcsolatokat. Eddig öt könyvet írt Kisiratosról, ha az elsőt, a Magyar Krisztust nem számítjuk ezekhez hozzá, bár éppen erre figyelt fel és ennek példányait kobozta el a román politikai rendőrség még a diktatúra idején. Ehhez járul immár a hatodik, a most bemutatott Fő, hogy megvagyunk című, amelyben az alföldi település öt jeles személyiségéről készített portrét. És milyen szeretettel ír a már említett Hodács Ágostonról, az istentagadó kommunizmus elleni helytállás példájának tekinthető Godó Mihály atyáról, a kisiratosi népdalokat felgyűjtő Kovács Ferenc tanárról, valamint rokonáról, Kurtucz Istvánról, a versfaragó parasztkántorról. Ők négyen immár a túlvilágról követik nyomon utódaik tevékenységét, köztük annak az Almási Béla orvosét, aki a helyi hagyományok lelkes ápolója, tájház s abban falumúzeum létrehozója, a kisiratosi művésztábor szervezője. Ő Sarusi Mihály könyvének ötödik „szereplője". Réhon József, a recenzens a fentebb említetten kívül egy másik Sarusi-könyv bemutatására is vállalkozott: az ugyancsak idén megjelent Kurta Miska levelei Zaránd vármegyéből Az más labancokról címűre! Amint a szerző később elmondta, a könyvet összegyűjtött karcolatokat, Kurta Miska 1995-98 között megírt „leveleit" néhány évvel ezelőtt odaáti lapban is leközölte. És sajtószabadság ide, sajtószabadság oda, bizony erre is felfigyelt az (úgy tűnik) ma is változatlan éberséggel ügyelő titkosrendőrség. Amely ugyanúgy kiszolgálja a hatalmat, mint tette azt évtizedeken keresztül. Csak már nincs az Andrássy út 60.-hoz hasonló székhelye, és nem működtet a recskihez hasonló munkatáborokat. Mert az országot most is vezető politikai elitnek ugyanis terhes minden ami nemzeti, aki a szocialista internacionalizmust felváltó globalizáció ellen szót emel. Mindenki ellenség, akinek szent a nemzeti színű trikolór, aki vigyázzállásban hallgatja a Himnuszt aki fejet hajt koronázási jelvényeink előtt. És aki kiáll határon túli testvéreiért. Mint teszi azt Kurta Miska, alias Sarusi Mihály. Ezért olyan kedvesek számunkra könyvei! Ezért mondotta Réhon József: az ő könyveit ne ebéd előtt kezd olvasni, mert éhen maradsz! Sarusi Mihály és Réhon József (állva) a bemutatón Munkatempó, oh! Itt-ott cserélik a távfűtés vezetékeit Aradon. A régieket még akkor fektették, amikor azt hitték: a szocialista gazdaság minden pazarlást elbír. Ezért olyan rosszul szigetelték a csöveket, hogy azokon az utcákon, ahol közvetlenül a felszín alatt húzódott, még a legkeményebb télen sem kellett havat takarítani. Elolvadt magától, akkora volt a hőveszteség. A most felbontott rész arról is árulkodott, hogy az akkori „szakemberek" nem végzetek valami minőségi munkát, a vezetékre tekert szigetelő üvegvatta, az azt összetartó kátránypapír igencsak hiányos volt. Lehet, spóroltak. Vagy eladták a hozzávalót! Igaz, néhány helyen az azt összetartó drótháló rozsdásodott el az állandó párától, nedvességtől, s a szigetelő vatta belehullt az aknába. Szóval az EU-s standardoknak a legjobb akarattal sem felelt meg. Szóval cserélik a vezetéket. Olyan 8-10 méteres előre szigetelt csöveket helyeznek a régi helyett vagy az fölé. Csak bele kell helyezni az aknába, ott öszszehegeszteni, s a varratoknál habbal körülszigetelni. A véletlen járókelő, meg a környéken lakó csak csodálkozik: így is lehet? Megy minden, mint a karikacsapás. Amíg dolgoznak. Mert a munka igencsak akadozik. Mint a szocialista pokolban: amikor van fa, nincs gyufa vagy szurok, amikor meg minden együtt, akkor pártgyűlést hívnak össze az ördögöknek, így jó négy hét alatt (majdnem) elkészül egy 60 méteres szakasz. Csak számolok: ha ilyen ütemben cserélik ki a teljes hővezetéket, akkor úgy 2100 táján talán be is fejezik. Bevallom: én megvárnám! Már a földben a vezeték, de mikor lesz csatlakoztatva ___________________________HETI ÚJ SZÓ Aradi hírek röviden Borosjenő központjában korszerűsítési munkálatokat végeznek. Járdaszegélyt helyeznek el az utak mentén, járdákat alakítanak ki, valamint zöldövezeteket. A Ioan Slavici utcában, minden háznál kicserélik az elavult vízvezetéket, kiépítik a szenny- és az esővizet elvezető csatornarendszert. Üzeletet avatott a megyeszékhelyen a német Takko Fashion textilipari vállalat, a Kaufland melletti övezetben. Nős, férfi és gyermek divatáruval várják az ügyfeleket. Aradi Kamaraszínház elnevezéssel 10+1 magyar nyelvű előadással lép közönség elé az Aradi Bábszínház. A megnyitóra szeptember 21-én kerül sor, a Madách Színház és Aranytíz Teátrum előadásában a Tolnay Klári, 1930 című produkcióval. Tornyán a határátkelő felé vezető úttól kiindulva elkezdték az utca, majd a településről kiérve a Kisvarjasig húzódó út korszerűsítését. Miután itt befejeződnek a munkálatok következik a Nagyiratos-Kisiratos- Mácsa-Szentmárton-Gyulavarsánd közötti szakaszokon az út aszfaltozása. Világoson 50 férőhelyes, korszerű sportterem épült. A létesítményt a fiatalok, iskolások, sportolni vágyók számára építették. Fotocellás közvilágítást is biztosítottak a településen, 1100 darab világítótesttel. Pécskán épülhet a 2-es számú iskola mellé tervezett sportterem. Az engedélyek és a kormánypénz előteremtésében az RMDSZ és személyesen Király Károly képviselő támogatása sokat jelentett. Festékkel szórták le az aradi 13 vértanú vesztőhelyen lévő obeliszket. A tettesek egyelőre ismeretlenek. Nem az első alkalom, hogy ilyen vandál cselekedetre sor került. írta és összeállította: Ujj JáttOS