Heti Új Szó, 2010. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)

2010-08-06 / 32. szám

GD2010. augusztus 6., péntek Határmenti GAZDASÁG K A mTI UJ SZÓ HUG melléklete _i Megjelenik a CORVINUS Z­r­t. támogatásával Bizakodás jellemzi az aradi gondolkodást - Beszélgetés Bognár Levente alpolgármesterrel - Arad többszörösen határváros, hiszen­­ ha történelmi régiókban gondolkozunk, akkor nemcsak Magyarországgal, hanem erdélyi városként Romániával és a Bánsággal is határos. Ez a földrajzi fekvés gondoljuk előnyt jelent ma is, akárcsak - a történelem néhány sötét következményét leszámítva - a Romániához csatolás előtti évszázadokban. Bognár Levente alpolgármester főleg a Maros-parti város és Arad megye jelenlegi gazdasági helyzetét tekintette át a lapunknak adott interjúban. Aradnak hagyományosan jó kapcsolata van a magyarországi helységekkel, lévén, hogy törté­nelmileg is szorosan kötődnek egymáshoz ezek a vidékek. Úgy a város mint a megyéhez tartozó más települések és azok közös­ségei, természetszerűen együtt­működnek. Ez jellemző az egész régióra, a Temes, Arad, Bihar, Szatmár vidékére, amit annak idején a PHARE-CBC térségnek neveztünk. A pályázásoknak már akkortól megteremtődött itt a hagyománya, úgy az önkor­mányzatok, mint a gazdasági érdekeltségű cégek esetében. Na­gyon jók a kapcsol­ataink Ma­gyarország határmenti térsé­gével. Például Arad és Békés testvérmegyék, így a két megye önkormányzatai is számos együttműködési egyezséget kö­töttek. Arad a Békés megyei Gyulával és a Csongrád megyei Hódmezővásárhellyel testvérvá­ros, de Békéscsabával is sok területen együttműködünk. Most éppen van egy közös, nyert pá­lyázatunk, amely Gyula és Arad közlekedési tanulmányát tartal­mazza arról, hogy miként lehetne a határmenti forgalmat úgy le­­­bonyolítani, hogy a határ köze­lében lévő városok, mint Arad is, amely nagy tranzit forgalmat kell lebonyolítson, jobban kapcso­lódhassák egymáshoz. Készü­lünk a “Schengenhez”, amikorra ezek a határátkelések le kell rö­vidüljenek, aminek eleve gazda­sági haszna lenne, hiszen köz­tudott, hogy a gazdasági kap­csolatokban a szállításnak na­gyon fontos szerepe van. Modhatjuk, hogy a termé­szetellenesen kialakított ha­tárvonalak az elmúlt években veszítettek jelentőségükből? Erre egyértelműen utal az, hogy vannak olyan községek, amelyek már mezőgazdasági tevékenységükben kötődnek a magyarországi településekhez, onnan is átjönnek dolgozni, meg­jelentek a magyar gazdák mun­kagépei, sőt közös mezőgaz­dasági vállalatok is alakultak. Ezen kívül Aradnak ott van az ipari parkja, ennek a 150 hek­táron létesített ipari zónának ki­emelten nagy a jelentősége: kiállítási központjának csarno­kában gyakoriak bemutatókkal egybekötött találkozók. Ugyan­akkor jelen vannak magyar­­országi cégek az Arad megyei infrastrukturális beruházások­ban, útjavításokban vesznek részt, s például a most folya­matban lévő műemlékhíd felújí­tásában magyar szakemberek is besegítenek. Elmondhatjuk te­hát, hogy Arad megyében a mindennapi életben is érezhető a határon átnyúló kapcsolat. Mindkét irányban működik ez a kapcsolat? Természetesen nagyon fon­tos, hogy ez az út két irányú le­gyen. A mezőgazdaságban élő kétoldali kapcsolatok vannak, így akár a magyarországi terme­lésbe is be tudnak kapcsolódni az Arad megyei magyar gazdák. Van egy olyan közös gondol­kozás, hogy ezt a régiót minél inkább átjárhatóbbá tegyük ilyen szempontból is. Az ipari park csarnokai a város nyugati kijáratánál Az Aradi Expo pavilonjai HETI ÚJ SZÓ

Next