Heti Új Szó, 2010. július-szeptember (16. évfolyam, 27-39. szám)
2010-08-06 / 32. szám
GD2010. augusztus 6., péntek Határmenti GAZDASÁG K A mTI UJ SZÓ HUG melléklete _i Megjelenik a CORVINUS Zrt. támogatásával Bizakodás jellemzi az aradi gondolkodást - Beszélgetés Bognár Levente alpolgármesterrel - Arad többszörösen határváros, hiszen ha történelmi régiókban gondolkozunk, akkor nemcsak Magyarországgal, hanem erdélyi városként Romániával és a Bánsággal is határos. Ez a földrajzi fekvés gondoljuk előnyt jelent ma is, akárcsak - a történelem néhány sötét következményét leszámítva - a Romániához csatolás előtti évszázadokban. Bognár Levente alpolgármester főleg a Maros-parti város és Arad megye jelenlegi gazdasági helyzetét tekintette át a lapunknak adott interjúban. Aradnak hagyományosan jó kapcsolata van a magyarországi helységekkel, lévén, hogy történelmileg is szorosan kötődnek egymáshoz ezek a vidékek. Úgy a város mint a megyéhez tartozó más települések és azok közösségei, természetszerűen együttműködnek. Ez jellemző az egész régióra, a Temes, Arad, Bihar, Szatmár vidékére, amit annak idején a PHARE-CBC térségnek neveztünk. A pályázásoknak már akkortól megteremtődött itt a hagyománya, úgy az önkormányzatok, mint a gazdasági érdekeltségű cégek esetében. Nagyon jók a kapcsolataink Magyarország határmenti térségével. Például Arad és Békés testvérmegyék, így a két megye önkormányzatai is számos együttműködési egyezséget kötöttek. Arad a Békés megyei Gyulával és a Csongrád megyei Hódmezővásárhellyel testvérváros, de Békéscsabával is sok területen együttműködünk. Most éppen van egy közös, nyert pályázatunk, amely Gyula és Arad közlekedési tanulmányát tartalmazza arról, hogy miként lehetne a határmenti forgalmat úgy lebonyolítani, hogy a határ közelében lévő városok, mint Arad is, amely nagy tranzit forgalmat kell lebonyolítson, jobban kapcsolódhassák egymáshoz. Készülünk a “Schengenhez”, amikorra ezek a határátkelések le kell rövidüljenek, aminek eleve gazdasági haszna lenne, hiszen köztudott, hogy a gazdasági kapcsolatokban a szállításnak nagyon fontos szerepe van. Modhatjuk, hogy a természetellenesen kialakított határvonalak az elmúlt években veszítettek jelentőségükből? Erre egyértelműen utal az, hogy vannak olyan községek, amelyek már mezőgazdasági tevékenységükben kötődnek a magyarországi településekhez, onnan is átjönnek dolgozni, megjelentek a magyar gazdák munkagépei, sőt közös mezőgazdasági vállalatok is alakultak. Ezen kívül Aradnak ott van az ipari parkja, ennek a 150 hektáron létesített ipari zónának kiemelten nagy a jelentősége: kiállítási központjának csarnokában gyakoriak bemutatókkal egybekötött találkozók. Ugyanakkor jelen vannak magyarországi cégek az Arad megyei infrastrukturális beruházásokban, útjavításokban vesznek részt, s például a most folyamatban lévő műemlékhíd felújításában magyar szakemberek is besegítenek. Elmondhatjuk tehát, hogy Arad megyében a mindennapi életben is érezhető a határon átnyúló kapcsolat. Mindkét irányban működik ez a kapcsolat? Természetesen nagyon fontos, hogy ez az út két irányú legyen. A mezőgazdaságban élő kétoldali kapcsolatok vannak, így akár a magyarországi termelésbe is be tudnak kapcsolódni az Arad megyei magyar gazdák. Van egy olyan közös gondolkozás, hogy ezt a régiót minél inkább átjárhatóbbá tegyük ilyen szempontból is. Az ipari park csarnokai a város nyugati kijáratánál Az Aradi Expo pavilonjai HETI ÚJ SZÓ