Heti Új Szó, 2018. január-március (24. évfolyam, 1-13. szám)
2018-02-02 / 5. szám
[ 26.) 2018. február 2., péntek Ferenc pápa útközben összeadott két légiutas-kísérőt Ferenc pápa egy repülőgépen adott össze két légiutas-kísérőt január közepén. Az egyházfő Chilében tartózkodott és Santiagóból utazott az ország északi részén lévő Iquique-be. A 39 éves menyasszony, Paola Podest és a 41 éves vőlegény, Carlos Ciuffardi elmondták a pápának, hogy 2010-ben megtartották polgári esküvőjüket, de az egyházi esküvőre már nem kerülhetett sor a Chilét sújtó földrengés miatt. Ekkor ajánlotta fel a pápa, hogy összeadja őket a gépen. Az esküvői tanú a légitársaság vezetője volt. Ferenc pápa azt mondta a párnak: történelmi esküvőjük van, mert a római katolikus egyház feje még soha nem esketett repülőgépen. (AP/hir24) BARLANGI RÁKOT NEVEZTEK EL A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJÁRÓL (fotó: Németh Tamás) Dr. Korsós Zoltán (akinek mellesleg felmenői Végvárról származnak - a szerk. megjegyzése) a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója - még e tisztség betöltése előtt - három évig az okinavai egyetem meghívására vendégprofesszorként Japán déli szigetein, a Riukiu-szigetvilágban tanulmányozta a talaj lakó ízeltlábúakat. Egyik útján az Okinavától messze keletre, a Csendes-óceánban fekvő Daito-szigetek déli tagján (Minami-Daito) járt, ahol a korallmészkőben kialakult egyik barlangban különleges apró, fehér rákocskákra lett figyelmes... mivel Korsós doktor nem szakértője ennek az állatcsoportnak, a begyűjtött négy példányt (egy hímet és három nőstényt) odaadta az akkor épp a Riukin Egyetemen dolgozó amerikai kollégának, Kristine White-nak, aki össze is állította a részletes publikációt, amelyben az amerikai, ausztrál és japán szerzők az új rákfajt első begyűjtője tiszteletére Minamitalitrus zoltani-nak nevezték el... A Minamitalitrus zoltani egyik paratípuspéldánya a Magyar Természettudományi Múzeumba került, ezzel is növelve Magyarország legnagyobb természettudományi múzeuma mintegy 60 ezres típuspéldány-gyűjteményét! BY: MÚZEUM A Minamitalitrus zoltáni paratípuspéldánya a múzeum Rákgyűjteményéből HETI ÚJ SZÓ Kutyákról mintáznák a robotok reakcióit az ELTE kutatói Az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársai szerint ahhoz, hogy az emberek könnyebben elfogadják a környezetükben található robotokat, tervezésük során az állatok, elsősorban a kutyák viselkedését kell alapul venni. Miklósi Ádám, a tanszék vezetője elmondta, hogy korábban,, a BME-vel együttműködve már fejlesztettek olyan robotot, ami a kutya viselkedését imitáló érzelmi reakciókat adott: csóválta az antennáját, ha örült, és behúzta, amikor félt. A kutya több okból is ideális faj a robotok viselkedésének modellezéséhez. A kutya és az ember jól tud kommunikálni egymással, a kutya élethoszszig tartó kötődést alakít ki az emberekkel, az emberek pedig többnyire családtagként kezelik őt. Egy kérdőíves kutatásban az ELTE munkatársai arról kérdeztek különböző korú embereket, hogy mit szeretnek a kutyájukban, illetve hogy általában véve miket tartanak a kutyák előnyös tulajdonságainak. Ebből kiderült, hogy a kutyák, szemben a robotokkal, hűségesek, ragaszkodóak, feltétel nélkül szeretnek, okosak, egyéniségük van és érzelmeket mutatnak. A kutatók arról is megidézték a kérdőíves válaszadókat, hogy mintük miből látszik egy kutyán, hogy hűséges, okos, ragaszkodó. Kiderült, hogy a legtöbb ember szerint a kutya a ragaszkodását és hűségét farkcsóválással, testi kontaktussal, a gazda közelségének keresésével fejezi ki, valamint azzal, hogy mindig a gazdát részesíti előnyben másokkal szemben. A kutatók ezért úgy vélték, hogy ha ezekkel a tulajdonságokkal ruházzák fel a robotokat, a felhasználók kedvelni fogják őket, és hosszú távú kapcsolatot alakíthatnak ki. (MTI)