Heti Új Szó, 2019. július-szeptember (25. évfolyam, 27-39. szám)

2019-07-05 / 27. szám

HETI ÚJ SZÓ____________________________________ Tartalmas könyv az elődökről Majláthfalva telepítésének két­­századik esztendejében, sok a szülő­falu iránt elkötelezett személy össze­fogásával született meg a település egykori lakóiról szóló és a jövendő nemzedékeknek ajánlott tartalmas családfakönyv, az Alfred Szélpál többéves kutatómunkájából született Majláthfalva és Monostor család­könyve. Az aradi bemutatót követő­en, a Herczeg Alapítvány támogatá­sával és a Temesvári Nyugati Tudo­­mányegetem gondozásában megje­lent, három kötetes kiadványt Te­mesváron a Küttel klubban Jankó András közíró, a Pro Majláth Egye­sület alelnöke moderálásával, nagy öröklődés mellett bocsájtották útjá­­r­a rendezvény megnyitójában Tamás Péter, Magyarország tisztelet­beli temesvári konzulja köszönötte a nagyszámú résztvevőt, kifejezve örömét, hogy a majlátfalvi család­fakönyv megjelentetése kapaszko­dóul szolgál magyar megmaradásuk­ban úgy a jelenleg is a szülőfaluban élők mint az elszámazottak, de a kis faluhoz mindig is ragaszkodók szá­mára. A könyvkiadást támogató, majláthfalvi születésű Herczeg András, Temesváron élő vállalkozó beszédében a könyv megszületésé­nek történetét, saját helytörténeti ku­tatásainak eredményeit ismertette, majd köszönetet mondva a nagy munkában segítséget nyújtóknak, hangsúlyozta, hogy mindazok a maj­­láthfalviak, elszármazottak, vagy mely érdeklődő beleolvasva a ecetbe, megtudhatják a majláthfalvi családok történetét, honnan és mikor kerültek a kis magyar faluba, ki, mi­kor született és mi volt a foglalko­zása. Herczeg András hangsúlyozta, hogy a családfakönyv a majláthfalvi kötődésű Alfred Szélpál legalább két esztendei kutatómunkáját tartalmaz­za, ezt a munkát teljesítette ki Madár Réka festőművész, aki az 1400 ol­dalas kötet technikai szerkesztését végezte el. A rendezvény keretében Madár Réka a teljességre törekedő könyv felépítését és használatát is­mertette. Ft. Miklós Csaba, majláth­falvi plébános, aki elsőként a nagy többségükben Majk­ófalváról elszár­mazott résztvevőt a szülőfalu római katolikus templomának augusztus 15-én sorra kerülő 140. jubileumi ünnepségére emlékeztette, majd nosztalgiázásra ösztönző beszédében hangsúlyozta a közösség családfa­könyvének fontosságát: „Ha valaki kezébe veszi, fellapozza a családon­ként elrendezett neveket, ellát egé­szen addig az időszakig, amikor az 1848-as forradalom alig ért véget, amikor Arany János alig 33 éves fiatalember volt, Jókai Mór 25 éves délceg ifjú és sorolhatnám.... A nevek valakit jelölnek, a neveket valaki viselte. Annak a névnek a hordozója az ősöm, az ő vére folyik ereimben, az ő munkássága és élete is, hogy én itt és most élhetek, ezen a földön, Majláthfalván.......A családfa egy személyes történelem. Ahogyan meg­van a világ történelme, amely távol­álló tőlünk, ahogyan nemzetünk tör­ténete közelebb van szívünkhöz, mert egy összekötő fontos kapocs nekünk magyaroknak, hasonlóan a család­nak is van történelme... Érdekes módon élővé válik tőle a közösség. Emlékeinkben feltámadnak az ősök, újra itt vannak az utcán, nevetnek, gyászolnak, kapálgatnak, aratnak, borozgatnak, szívják az általuk ter­melt dohányból származó szivarat. Szinte halljuk amint egy-egy mókás adomával fűszerezik a hétköznapok szürke egymás­­utánját. A házak újra lakottak lesznek midőn feleszmélünk egy-egy nevet olvasva: „Jaj, igen, ott lakott, abban a házban A ház előtti padokra ismét kiülnek és figyelik a járókelőket, majd megjegyzéseket fűznek hozzá... E könyv megíródott, hogy merítsük belőle, amikor azt mondják rólunk, hogy nincs múltunk. Megíródott, hogy rádöbbentsen fele­lősségünkre: amit mi kaptunk, mivel mi sem élünk örökké a földön, azt to­vább kell adnunk, hogy az elkövet­kező nemzedékek is tudják honnan származnak, kik voltak az ősei, kik­nek a nyomába lépnek ” - fogalmazta meg a plébános úr a könyv jelen­tőségét. Hasonló gondolatokat osz­tott meg a résztvevőkkel, Andrási György nyugalmazott tanár, iskola­igazgató, Majk­álfalva művelődési életének éltetője, aki tollából szár­mazik a családfakönyvet bevezető harminc oldalas monografikus jelle­gű tanulmány, amely összefoglalja a falu jelentős eseményeit a telepítés­től, napjainkig. Andrási György is­mertette, hogy idén ünnepük­ Maj­láthfalva megalapításának a 200. év­fordulóját, és arra való tekintettel, hogy az alapítók dohánykertészek voltak, elhatározták, hogy a helybeli római katolikus templom előtt felál­lítanak egy három méter magas, acélból készült, dohánytőt jelképező emlékművet, amelyhez 91 levelet il­lesztenek és ezeken a falu megalapí­tóinak neveit örökítik meg az utókor­nak. Ugyanakkor az iskola bejárata előtt tervezik egy másik emlékmű felállítását a II. világháborúban ele­sett majláthfalvi hősök emlékére. Az évfordulóra tervezik a falu mono­gráfiájának bővített, sok fényképpel illusztrált kiadását is, valamint a falu szülöttének, Jankó András író két könyvének a bemutatására is sor ke­rül. Tekintve, hogy a térségünkben a most kiadott Majláthfalva és Monos­tor család könyve című kötet az e­­gyetlen, amely egy magyar közösség családainak részletes adatait tartal­mazza, méltán lehetnek büszkék a majláthfalviak erre a megvalósításra. Makkai Zoltán ____ 2019. július 5., péntek (31)

Next