Temesvári Hirlap, 1923. február (21. évfolyam, 39-45. szám)

1923-02-20 / 39. szám

.1553feSrnär 5Ö. TEMESVÁRI' HIEEXP hanem azokat hathatósan támogat­ni ra kell, Georgevics Lucán dr. fílpol­­gármester, mint a város feje, meg­­ü­zöm Gavaneseul tábornoknak a 'retes kezdeményezést, ő' már­mék óta küzd ezekért az esz­­'ig örül, hogy­­ azok most. 'fák' valósulni, vicí .műegyetemi rektor megoldásra váró legsúlyo­­­sek között szerepel a­­ kérdés, is. Minden olyan kezdeményezést, mely a kölcsönös megértésre vezet, üdvözölni kell. Olyan állapotot kell tere­mteni, Mi örömben én , fájdalomban , tértvérie­­sen osztozkodunk. Ebből a r­eg­­ismerésből kiindulva rektori műkö­dését a liberaUzanus ' rzeulezne. ve­zeti és az ifjúságnak' az öser.éi ál­lampolgárok megbecsün­tjét hirdeti. _• Az. értekezlet ezután, kim­ontdtai az Infrateria bizotts­ág­raeg.alakuláslit és. szű­kebb,.bizottságot .küldött ld­­az elömunkállatok elvégzésére. ník­«vidéki stip. a.i* n­enuvi igazgató V\ v­e^etemi B i­r. heretic an./ nonek. 8 /. f^ilárd dr. iH'fVéd Vet t- \ télf dr Ve­t­e­r S :G­y Viktor dr. Ma­r­a­s­u Titusz dr.. Gr­esc­ovics erre dr.s Oy6’r bíró Je nő dr., Kun Riskár­d, S­chilf­er Ervin, Beller Hans' és K­a­s­t­r­i­e­n­e­r Samu szerkesztő. Oh­v.akescul tábornok azzal kezdte hoggy már az első pillanat­­ben amikor a terecván hadosz­tály parancsnok­­ásával megbízták, ,a polgárság lelki bejesülésére tö­rekedett a­bból az elvből indulván ki hog­y csak olyan államok virá­gozhatnak, am­elyekben a polgárok nemzetségi és felekezeti különbség nélkül egyenlítek és közösen dol­goznak a haza javán. Eme törek­vését Károly trónörökös is messze­­menőleg támogatta, aki őt Temes­vár összes kulturális ügyeiben kép­viseletével bízta meg. Kijelenti­ a tábornok hogy volt alkalma a te­mesváriakat megismerni és meg­tanulta őket becsülni és" ezért egy lépéssel tovább megy a testvérie­, sütésnek megfelelő formát­ kíván adni. Több helybéli személyiség­gel történt,megbeszélés alapján in­dítványozza, hogy úgynevezett Infratirea (Testvériesütés) bizott-­ságot­ alakítsanak, melynek fel­adata, lesz a polgárok telki egyesü­­­lete - nemzetiségi és felekezeti tekin­tet nélkül. A kultúra legyen m­esszekötő híd, ennek révén tüntes­sük el a fennálló félreértéseket. Amikor a trónörökös értesült a tervről, nagy lelkesedéssel karolta fel az eszmét és megígérte, hogy annak­­megvalósítására személyesen fog Temesvárra­, jönni. Kast­riencz. Bamu szerkeszti­­itfétá­it és története­sn megismeri eszméjét és szükségedet,ét füzetek, ok" .«dárom g­'ü’é­,ok révén kell propagálni. A bizottság azonkívül az egyes nem­zetek közt felmerülő vitás kérdé­­sekben interveniálni fog,,kiküszö­bölvén a­ súrlódási' fém l­ötök­ét A tanfolyamok és könyvek költségét nyilvános gyűjtés útján fogják fedezni. Bl­as­ko­vics Ferenc apátkano­nok az akciót a németek nevében üdvözli. Át vagyunk íratva annak szükségességétől. — mondotta — hogy a románokkal közösen dol­gozzunk hazánk felvirágoztatásán. A németek ezért csupán azt kérik, hogy félre ne értsék őket. Minden polgári értéke és tehetsége, nem pedig nemzetisége alapján ítélje­nek meg. Reméli, hogy a külön­böző nemzetiségi polgárok szoro­sabb érintkezése jó gyümölc­söket fog eredményezni és örömmel fo­­j-­toja el a feléje nyújtott béke­­jobbot. S­z­­­u­ra Szilárd dr. a magyarok­ revében hasonló szellemben beszél. A magyarok már régen belátták, hogy a­z elszigeteltség tarthatatlan állapot. A testvériesülés fenségép eszméjének és a közös munka gon­’ (1 óla fának lelkesítőleg kell hatni Kijelenti, hogy az eszmét szívesen terjeszti a magyarok között. ■ Vértes Adolft, dr. bejelenti a zsidók csatlakozását. Tudja, hogy nagy­ nehézségeket kell áthidalni, de jóakarattal a tél mégis elérhető. A kisebbségek az államnak a legér­tékesebb szórovatokat fogják ten­ni, ha tehetségük kifejlődését bizto­sítják. Nem elég csupán elismerni a kisebbségek kulturális érdekeit, lát­­ tudósítónktól.)­.»Már elhiszem, hogy a magya­­rtor emberek,— szólt maso­­a hágai Lind­mann utazó/ Da halkszavu 'hivatalnoka —­­‘g leplezett respektusáal nyuj-­A át a' Hága.—­Eiteh*— Köm— ittgart—•Mün.'áben vonalra szóló', metjegyfüzetet. A jegyek read­­vaannak .— folytatta — sisak ■■aaés is rendben legyűrt kérdő rtenxre hoszátsszi: — Kém ‘.aalmam van, hogy baj néh •i Münchent, a Kurr­ia jmeg­.♦rromon azTg -lézongei.f né­­i,vakmerő“ utas s a Köln— «jú gyorsvonat, melyijtek el- 1 máskor onty mozgalmas, ngoa esemény Hágában, d é.3 nvpgr&om köze­li az üvegtetők alól. pompás kényelem • ■! /$%). .illetve. semite­­'-rt. te­nder-tg fü­lké­­tV'A’árnák 'között •sz indienre el­­inyzanak a ,ixl. ***«& argo a ^te­lt mari ^polgárok,; iflw­'ni.m ‘a. rovásárá itt hagy/j*TM KilífiSeiká'í'aji.fe^ feédííY íoiáa,- f/fe«01 '*°tí ^áránmi»*# XteiB rök­ jő fejlőit A sorsa. a füg cipel tizdizenik « - a nyolc hatalmas Patiarjal ‘'n-kocsi. mo°t ásít az ün^észtőu' s a Ti feerroez­­szabbra is elkészült utnpokna fe nem i&t.l • m­eger­ől t­­­tn i • fen Iává. ’"«ka t. hogyan fogják nrtugedjen. kén fe!­­mrően átaludni az éjszakát.. A • i 'fe~ helyes...piros-pozsgás hollandus k. v lanz pym­pásan szabott elegáns knyna uniformis iáb­an ugy fest, mint egy, békebeli osztrák cenórá­ba szemlélt állmtó reg­ynmvo] lapozgatja att jegyfü­zeteilels tá­vozóban né v -részvéttel ízól, mint aki saját .n­aga sóm. lm, arfei mond: . Szetemfes utat.' Elten' a femet hertárdomá­. A máskor oly- hosszed/rtm-v­ég: gyöt­­relmes vám--. • és' u'tyé-’viz­sgálat, alig tart néhány perc': A pontos-' eágakról és ságotfes^/refe ^k­ifefe német várh­ ereiket 'é^Akatateóko kát, mintha nem -fe|e­ to volna az, ami körtitétisek ^^ik. Állni-' ha valam­i jcimondfek^n li-dépe­­n vonítás ül­t volttá - i. ■ ^ ken..' sötét felhőt vont' az srefe és némára parancsolta, m­aj fai - fezerefe isten — íte-n dől.tap’do­ .7nég leg­alább ötven MW^nnr! . van­íliák a .franciák s Sti-s. oly kétség­­beesett a hangulpA -r^-dgyászok alatt szuszogó hí* vité.yosi.totf f 1 .a szörnyű okáról Most érkezett matalos értesítés BerUnből, hogy wifeial­ va^az-zl * niiteg ezt a hat kmrá Tre még­­szzán­lják: Osnailé TM Hannoverig akarják gl­reígn megszálló kor­dont, hogy Ná^^ágot elválják az összeg- mnht/-rt,h­a ti kisjára­tok­tól. Megszólít^21,.és g bécsavargáS' • ítagy bajuszn­ácktrögjert. — Mit fogr'ítu^n'- ka- a frat­­•c­ák- idg is — Mit —íaszo®‘ dü’iöy'gess-‘ • tikulálással — azt, m­it az .cssiéni vasutasok, felvasézük a kafaUth­­kidt és hazamegy/dnk. Sze­ré'tzsém­\ Ljtui, hogy a szenegáli négerek hogy boldogulnak 'eze-.kf» :: széma­­lórakka'l és, tavfevi-'hxkkel itt. — L>,3 hl/z-n fed/or :r.;:feh .a forr. g&lom, megázimik fa: •cksze köttétSÁ ‘ Hollandia- f­ó&é isi . . — HVZ áll jegy »b álljon; A.' forgálom pi forduljgtva'k'A’H­Vz::' :iazienzij i­.m. a./ ahogy ezeken a p/nVken­ itt egygtléi p. .francia^ rze­­ricwívggon ír. kor^adai'^amíjóhh A vonat, már mozog, n cáktor leug­rik a léptékükröl'.’ A viifierre havas' földön elcsúszik, s. a feydröl három­­­kodva, lel­­­apaszkod­va is utánam' Idalbáil: ...... e­l-mondj­a meg az olmák olt, ha találkozik velük a’ Rajna, xm/liett, . hogy ide is bátran j­öhetnek, a. bá­juk--száki sem fog meg­ görbülni,. ne­­künk nincs ágyunk, sem g­ípfegyv­­erünk, még csak konyfeaSó^oj^r­. ; sem és' mérgében úgy tedohaszik. hosszú karjaival,' mint' egy, szél­­i malom. . ...... Egy órai ut & havas-éjszakéban, ki'fenegeri kilométer sebességgel­ ; Minél jobban közeledüt­k, a kri.tir­í kuk zóna felé, annál , jobban cat'így. : da-sodák a mozgás, , dermed az .élet, f .umhdhh érdékek .kfxn. [hrö^f. kpr­: $*** &Uta» a­ndSC-' !,- ţ®«TM.. .. vilatkozást. b£$ᣠ»vaglu/bol jövő német utaá agoní-,,­­ töpreng, hogy átm­együink-e a meg-:­sztelt vidéken, vagy megk­írülj;n­kv­­azt. A kalauzt is inciinterpel­­lálják. — Ja, ja — válaszol tipikus po- • rósz oké, ritussal— én még azt se szeretném tud­ni, hogy elérjükfe a ■i következő áldomást? ’ ' . Elembe jut.. Miegy II. József csá. ,zar betezél Szomom drámájá­ban: „Szép kilátásaink vajmak . Pedig r h követkirító, állomást elérjük,' ›‡_anner volt. .jól megje­gyeztem. /Hrtajmr.rf n­v gesurnok fer,' húsz sirfe Páros.y. ínijö már kolosszi­s,: mintha m­e­gbüvölték volna ra: még-' állt. lecsino­l­t­áz k­étet. .Sehol ember, m­ég a forgah­­i tiszt sem (várta a hólínhíl! ckssp. "Kszvoltátöt A'pj&' teg pónton­okon/. m­egvékép m-Askor., éjjel és" nappá!­i és ezer. evab^'1^ nyüzsög," zsong. T Vrbál. üresek.v kiml­ak. ,a­­leszálte' kateuzQk.'.lé^é'­­sei úgy konganak, unt az prante-j s«k‘ a m­ozdulatlan éjszakába^',/' Végre elékfirüit -/. vt-fe íhöanek egjjfcx pirfeKypkás • hivatglrd-' k. Le^i-;­­lok, érdék’ö'dörn' a ..kilát, ások“rfifet,’." Érzi szavaimon: az vid.ígc‘‘m kiejtést,.' bizalmasan, tel:-.te nr/gör-'' na/ vam;ily. n .csak eg/y'-pörevtez ujijV foymteog khet. Beviidbmn, hogy .' m­agytvc . yaryok,'. 1’fedes.ill a'z .aj/tyfe' megindul yteyfeve ■- líteglxt­ávv 1/*,/­­hogy ■ a fövetlsfelo' a’doié'tej fr-dböé E megszállás alatt vasi n h­ilyfil'-'a franciák/hóm voltak hbjtendök'.' as , á:teomá'érüteses hbhhjig­ui. -:i 'vasutfe.' \ «ok; a i­orga­lmi igazgatótól kc$;v/“,'. xz ufelső­ váltóőrig otthagyják. jfe?-,./ Iveiket. Tífi Tnés­z&fefien '. n fegfestj, nind'eh' a go­tiálóa ' s.. .nuiva 'maga: a haláosztá^^allah^ a Rúh^vftdlék­en át* — Kihttis kották, saox­rfjcél vonatok, Bémá'álleínásöfc­ — a me$­ssäSicrat Essanben. ■—ö ■' - N

Next