Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)
1923-03-23 / 66. szám
3. oldal XXI. évfolyam, 66. szám. A cukor ’• ...... ■ •' :r; • telárossm meg az áml. **:4(IS a 5' á t t u t ó s i t ó P k 16 1.) Azt sem álmodta volna életében , s .mna senfci sem, hogy eljön majd az az idő, amikor már jó cukornak is nézni fogják a nemzetiségét és aszerint szabják meg az árát, hogy román-e a cukor, vagy cseh, nemzeti-e. Vagy pedig idegen. Ma már szóhoz sem engedik jutni az embert- habemegy egy üzletbe, míg meg nem magyarázzák, hogy 28 és 40 lejes román cukor nincs, 39 lejes és 40 lejes külföldi cukorral azonban szolgálhatnak. Bár világos és könnyenmeg is magyarázható, mégis tragikusan komikus helyzet az, hogy manapság az embereknek már a cukor nacionáléjával it kell törődniük. A dolog magyarázata a következő:"A cukor' ára az utóbbi két hónap alatt hetven-nyolcvan százalékkal emelkedett, de míg az emberek zúgolódva bár, kényszerűségből vásárolták a drága cukrot, és mintegy két héttel ezelőtt a 40 lejes cukor mellett itt-ott felbukkant, egy-egy kevés 30 lejes cukor is. A városi tanács értesülve arról, hogy néhánykereskedő 30 lejért méri a cukrot, az általános ármakszimiálásokkal kapcsolatban 28 és 30 lejre makszimálta a cukor árát, hogy mindenfelé egyformák legyenek az árak.A kereskedők azonban megdöbbenve értesültek erről, a Temesvári KereskedőkEgyesülete küldiövétségileg felkereste a főpolgármestert, és a prefektust s előadta, hogy valószínűleg tévedés történt a cukor árának megállapításánál és lézámlákkal igazolták, hogy a kereskedők a külföldi cukrot sokkal magasabb áron szerzik be, mint amennyire az makszimálva van. Hogy a kereskedők nemrégen 30 lejért is tudtak cukrot kimérni, azt azzal magyarázták, hogy egy kisebb belföldi eukórszálluitány érkezett jóval olcsóbb beszerzési áron, mint a külföldi cukor s így azt természetesen olcsóbban is árusították ők. Ez a cukor azonban néhány nap alatt kifogyott. Előadták, hogyha a belföldi cukorgyárak a szükségletet ki tudnák elégetni, akkor be tudnák tartani a makszimális árakat, de a külföldről, idegen valutával beszerzett cukrot a nagy valutáké löntezet miatt csak nagyráfizetéssel tudnák makszimuális áron árusítatt. Coste Gyurin dr. prefektus a küldöttséget meghallgatta, felkérte, hogy, a cukor makszimális árának megváltoztatására vonatkozó kiérésülvet írásban ismételjék meg- Megígérte a prefektus,"hogy a kereskedők kérését alaposan tanulmányozni fogja s ha a kereskedők kérését alaposan tanulmányozni fogja s ha a kérést -indokoltnak látja, intézkedni fog :a cukor unikszimális árának megválttotatása iránt. A prefektus vázolta is a szereskedők előtt, hogy miképpen szeretné ezt a kérdést megokítani Eszerint: a belföldről beszerzett cukorra továbbra is élményben maradna a jelenlegi mütszimáks ár, míg ajd olyan cukorra, amely eredeti öt kilósfSomagorárdran kerül forgalomba s amelyről igy kétségtelenül megállapítható, hogy külföldi gyártmány, újabb makíszimális árakat fog megállapítani. A kereskedők megnyugvással vették tudomásul a prefektus válaszát s a Temesvári Kereeskedők Egyesületel már készüli a memorandumot, melyet valószínűleg már holnap átada. preflektusnak. Addig pedig, amíg a. prefektus, a kérdésiben nem dönt, a Caeresskediók — bár önkényesen — 39 és 40 leiért árusítják a cukrot a megállapitotti 28—30 lei helyén, azzal érvelve, hogy a cukor nem belföldi, hanem külföldi. aiiricchei valustâ!«. HrsKéj érlfl, ©sscimoma Eraépal cíevfakálá'sszörencsés és feaiFi'Ses'l®.!. — - ■ !..(Aemesvári Hirlap zürichi levelezőjétől.) A neiMetfc&zi 'devizák züritíhi grafikonját vizsgálva, amely így szeizmográf érzékenységével tükrözteti vissza az árfolyamoknak Európa, politikai és gazdasági válságával párhuzamosan haladó hullámzásait, arra a megállapításra jutunk, hogy a dolláron kívül, amely már meg is haladta a békebeli paritás színvonalát, a font sterling an. a valuta, amely a mai zavaros helyzet dacára már egészen közel jár az 1014-iki átlagos jegyzéséhez. A dollár, amelynek érmepakriitása 5.18 (vágyj® egy dollár :5.18 frank), míg átlagos zürichi paritása1914-ben 5.16 volt, a zürichi tőzsdén azUtóbbi napokben 5.35-ig emelkedett, a mi egyébként — tekintlye, hogy Amerikai a mi földrészünknek hitelesőjévé váltás a világ aranykészletének felét birja — nem is szorul magyarázatra. Igen érdekes ellenben a font sterling karrierje. Ez a dievizia Zürichben az 1914. év átlagában 25.26-tal volt jegyezve és 1918-ban lecsúszott egészen 18.65- ig; az utóbbi időben újból 25,16-ig emelkedett, tehát egészen közelébe jutott a békebeli paritásnak és már erősen veszélyezteti azt a hegemóniát, amelyet eddig az amerikai dollár képviselt a nemzetközi pénzpiacon. Ezt a két devizát rangban a hollandi forint követi, amely a háború kilötti, átlag 2112-szeres zürichi jegyzésével ez orrfben ma 211 körül áll; valamint a svéd korona, amelynek 141-es zürichi jegyzése szintén erősen megközelítő abékebeli paritást. Aháborúban résztvett többi állam jelenlegi ■ zürichi, detonajegyzéssei a háború előttiektől tátongó ir választja, el, amint ea a következő kimutatásból ,1® kitűnik: A nemzetközi devizapiac legkimagaslóbb eseménye az utolsó hetekben a'német márka emelkedése' volt. A márka zürichi árfolyamát, amely a Ruhr-vidék megszállását követő négy hét alatt 0,03-ról 0,125-re esett, a míg ügyanak■ kora a. dollár árfolyama Bergalom 7360 márkáról csaknem 50.000 márkára emelkedett -- a, ’ Steidhsbank intervenciója utján sikerült 150 százalékkal feljavitali. Bár Havonstein, a Bertílusbank elnöke, . elvi okokból sokáig szabadikozott az ellen, hogy a márka árfolyamának feljavítása érdekében a jegybank devizatartalékait feláldozza, végül mégis győzött az az álláspont, hogy a békebeli értékének egy tizenkétezred része alá esett márkát zuhanásában mindenáron fel kell tartóztatni, mivel különben a drágaság Németországban oly arányokat ölt, hogy a birodalomnak nyersanyag- és élelmiszerszükségletét lehetetlen befedezni. Tényleg sikerült is: a Mendel,s£ohnrbanklmz közbenjárá zsávai Amerikában, Londonban és Amsterdamban több milliárd márka megvásárlása útján, a márkát estéiben megállítani, illetve 0,0237-ig felvinni, ami természetesen nagy áldozatokba került éscsak azáltal vált lehetségessé, hogy egyrészt a reparációs fizetések beszüntetése révén nagy devizamentiségek szabadultak fel és használtattak fel intervenciósmárkavásárlások céljaira, másrészt a francia kormány is kénytelen volna aBubi-vidéki akció alátámasztására márkákat vásárolni. A márka javulásával kapcsolatban az árak a gabona-, pamut- és fémpiacon jelentékenyen estek ugyan, de csak a jövő fogja megmutatni, hogy a javulás maradandó jellegű-e, ami a Ruchr-vidéki helyzetnek változatlanul kritikus' voltát' tekintve nagyon kérdéses. A német márka betegsége a francia frankot, is affieiálta, amely .. Zürichben február eleje óta 31.65-ről 32,67-re javult; ugyan, de a Ruhr-vidéki akció előtti 139120) árfolyammal szemben jelentős visszaesést mutat. Az egész világ tisztában van azzal, hogy a Ruhr & 1914-i átlag 1923 március Báris 100.40 32.70 •Berlin 120.30 0.0237 Milánó 98.80 25.65 1Bécs 100.10 0.0074 Budapest. 100.10 17.25 1923 márcuusa 23. TEMEHVART HIB HAH vidéki kaland Franciaországra óriási áldozatokat ró. De Lasteyrie csak kevésselezelőtt ,kénytelen volt a kamarának ,a 4 milliárdnyiköltségvetési deficit fedezése céljából az adóknak 20százalékos emelését hozni javaslatba. Igaz, hogy Franciaor-szág külkereskedelmi mérlege sávfilében van és már el isévid 'a''háború előtti nívót. Mz még mindig passzív: a tehosista, 1922-jen 23.9. a kivitel 20.6 mlliárd frankra, rúgott. Tekintetben veendő azonban, hogy akülföldi forgalmiszámok emréikedéseken, része van a frankosécének is. A francia frank árfolyamának további alakulása szoros összefüggésben áll a' Ruhr-vidéki helyzet peripetiáival. A cseh korona egylélére 1589 körül stabilizáltnak látszik, és Beck, a pénzügyi infisider, aki többszöri kijelentése szerint Basi a pénzügyi politikájának elvi alapján áll. a mai árfolyam állandósítását :ugy az ipar, mint az államháztartás szempontjából kívánatosnak kartus, mivel újabb árfolyamom elszedése a folknikii.id ipart, újra visszavenné előbbi televetésé. Ami a dmárt illeti, ■ Soj avl iučovc pénzügyminiszter is a nabilizálásra törekszik. A dinár árfolyama. . jdentékeny .jaivulást mutet, ■amenuyibnn Zürichben február eleje óta 4.65-ről 5.95-ig. emelkedett, ami Stejadínovic deflutórius ■'"'rendszabályainak . tudandó be. A defiláció nyomán azonban a. penziszüke az iparban a kérésiedése. 2.w u ^ m »hrdaiegyébb mérveket. ölt , es a lángok a hitelekéit minden vonalon •ffiogsthatják. A dínár továbbn • javulsának dőréstétele... a kivitel ílőinowaídsa •és a közlekedési...viszonyok uiegpuviti■ga* -‘-1 • árfolyamának' alakulására tudvalevőleg a Párizi tőzsde van döntő bc-fi h ,i..-sal, ahol nemrég a sertéskivitel meg...-viseléséről szóló hírek, a lei .árfolyamát. ifeszorií-oják. A lek' árfolyama az utóbbi 'holt.-.kben azonban Párásban. T.00-ról 7.75-re, Zürichben. 2-rol 2-55-re javult és állandóan emelkedő irányzatot., mutat, bár az r. devizarenden' hatásai■' egyelőre kedvezőtlenek, vek. Játszanak. Az osztrák kormánynak ■ i korona . .stabil’izitására irányuló tör.-kvé' A egyelőre sikerrel járnak; a .külföld -kölcsönök nyujtotta esélyek’sek (•' az infláció nmgszüntenek.'hatása alatt az osztrák korbaia Zürichten O.O.ui imm'n megállott. leír mis®dSk fiymj kellett warca Kerens' Fardínissössak. (Saját tudósítónktól.) Köztudomású dolog volt végig egész Európán, hogy Habsburg Ferenc Ferdinand, aki Szerajdvóban merényletnek lett áldozata és akinek halála okozta a világháborút, • megátalkodott ellensége volt a magyar nemzetnek. Tudta ezt mindenki és a, magyar államférfiak valósággal remegtek, ha arra gondoltak, hogy Ferenc József halála után mi történhetik. Czernin gróf e‘ lek’Utet'ben már közölt leleplezéseket' emlétdrateiban, azonban most jelentkezik egy még nála it" hivatottabb tanú, Heps Gyula dr. bécsi szerkesztő, néhai :Szepe Móric 'béfet borítóvea ’ujááglfóhkik' fia, aki apja emlékirataival és írásaival rendelkezve sorozatos leleplezéseket közöl Habsburg FerencJózsef írralkodása idejéből. Ajahál inkább módjába áll ez, mert elhunyt édesapját Hateburg Rudolfhoz, a mayerángi tragédia áldozatához igen szoros: baráti kötelékek fűzték és Szeps Móric hagyatékában sok,» Budaörstól»szájánaizó levél is van. Szeps Gyula dr. legújabb cikkében azt írja meg, hogy Ferenc Ferdinánd ellensége volt a dualizmusnak és Magyarországot meg akarta fosztani önállóságától, amihez kész volt az akkori osztrák-magyar hadsereget Magyarország ellen küldeni. Hogy Ausztriában igen mélyreható voltaz a’felfogás, mely Ferenc Ferdinánddal egyezőleg Magyarország függetlenségének megszüntetését helyeselte, arra Szeps felerulut, hogy Wolsersheim b gróf osztrák Sandwer-miniszter, aki több mint húsz évig töltötte be ezt a policiót, minden osztrák minisztertanács utáni megtette a maga következő sztereotip megjegyzését: — És mégsem marad más hátra, mint bemasírozni Magyarországba. Habsburg Ferenc József nem helyeselte ezt a'magatartást- és mikor 1906- ban G'outchowszkis klügyminiszter bukás után Aehrenthalt ne veste ki külügyyminiszterré és Schönaich tábornokot hadügyminiszterré.'Vrenc Ferdinand azt hitte, hogy a két férfiú az ő célzatait fogja szolgálni. Csalódott, mert mindketten hűségesen Ferenc József politikája mellé álltak. Ekkor azután gyűlölködő ellenségükké lett. 1907-ben történt, hogy Schönaich katonai ügyekről előadást tartott Ferenc Ferdinándnak és elmondotta terveit, hogy miként lehetne a magyar parlamentet a katonai javaslatok megszavazására rabilni. Ferenc Ferdimánd félbeszakította és igy kiáltott fel: — Az én programom Magyarország részére rövid és egy mondatból áll: nekem egy második Haynau kell, 'Schenaieh'íteg dörbhefíve felelt: — Kénytelen vagyok császári fenségednek a következőket kijelenteni': ha valóban "bekövetkezne az- a szerennséttemég, hogy a hadseregnek^,be'-kell- mas közilia Magyarországba, úgy 'bizonyára teljesíteni « fogja • -kötelességét. Ide épp» oly bizonyos, hogy császári, fenséged ■,egyetlen tiszta sem fog találni,'aki hajlandó lesz a hóhér szerepét betölteni. Valósággal' tombolt dühében e szavak ' hallátán Ferenc Ferdinand és azóta, folyton , azon dolgozoit, hogy:' &t&onatehot megbuktassa! Ez úgy sikerült neki,, hogy anélkül, hogy erre bárminémi intee Shafatrna ésáfeá lett volna,. 1911-ben Triesztben egy, csatahajó vizaebocsátásakor odalépett Ahffenberg tábornokhoz, akihez ser szólt: — Közlöm önnel, hogy ön van hadügyminiszternek kiszemelve. Bécsbe visszatérve Ferenc ■ Ferdinand megjelent Ferenc Józsefnek és jelentést tett arról, mit mondott Ruttenbergnek. Ferenc József vonakodott Schomatchot elbocsátani, egy második audienciám, aztán már Ferenc Ferdinand igy fenyegette meg Ferenc Józsefet: — Felség választhat köztem és Schönaich között. Ha Schönaich a helyén marad, én holnap cilinderrel megyek sétálni a Ringstrassen. Ferenc József félt a botránytól és elejtette Schönaichet.Hogy, mennyirenehezére esetthet az elhatározás, aztmutatja,hogy Mi tanácsadójától zokogva búcsúzott el. Ferenc József ás Schöxi.Vircai nem látták többé egymást viszont, ha Ferenc József mégis hívta egyszer Schönaichot magához, Ihl. január 28-án miként Schönaich özvegye meséli,amikor is azt üzente Ferenc József neki, hogy osztrák miniszterelnökké akarja kinevezni. Schönaich, aki éppp akkor súlyos betegségből épült fel, feldzgulva jelentette ki, hogy ennek a súlyos feladatnak képtelen megfelelni. Épp aznap volt meghiva Wetzler Bernáthoz, az. Angioholuk igazgatójához ebédre,, de amikor Wetzler lakásába belépett, szívszélhirdés érte és meghalt. Az ellenzék nem vesz részt a parlamenti tárgyalásban. Bukaresti tudósítónk jelenti: Az ellenzéki pártok komünkét tesznek közé, melyben kijelentik, hogy a parlamenti üléseken többé nem vesznek részt mindaddig, amíg az alkotmánytetvezet szakaszonkénti tárgyalásának paródiája) tart. A ellenzék kijelenti, hogy a parlamentben csak az interpellációs napokon jelenik meg. A parlamenten kvüli harcot az egész' országban ls megállapított' program szerint" folytatnl ".