Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)
1923-03-24 / 67. szám
ok kl. XXI. évfolyam, 6. szám. 1920 március 24. Mg- wal||j^*áso^:. A Poígcís’I ejmAfg&ii'atot €&«i©Sf ©pfc &, föpoig^rnieflifeffnei*. — ^(Saját tudósítónktól) Mg dél -lelőtti' a Polgári 'Szervezett '&gy küldöttesége a nyugdíjazás előtt álló tisztviselők' ügyében a következő memorandumot adta át Ibeorgeviei Lucián dr. I^polgármesternek. A város közönsége körében megdöbbenést váltott ki a hír, hogy a város tisztviselői körében nagymérvű nygudijjaztartásokat vetítek tervbe- A megdöbbenést nemcsak azért nagy és indokolt, mert szarpoe régi és kipróbált becgipetje.ségű és tehetségű tisztív viselőt veszítene így egyszerre a város, s hanem azért is, "mert a nyugdíjazandók legnagyobb része még íiásul, munkabiró és szolgálatkér kis ember, akiknek munkásságát a város a közönsége érdekeinek is polgárrdaltan még igénybe vehetné. "Ennek két irányban van kiíratása aváros polgárságára .Elsősorban olyan tisztviselők kerülnek a városnyugdíjalapjának tenhére a nyugdíjasok neméppen irigylésreméltó státusába, akik még szolgálatait teljesíthetnének és akik így —bármily csekély legyen is ez a nyugdíj — idő előtt terhelik meg a nyuglombipol. Ez tehát a város polgárságának anyagi érdekeit érinti. A másik oldalai a kérdésnek a közigazgatás menetével van összefüggésben- A jó közigazgatás főkövetelmény©, hogy gyors, pontreos és megbiznató legyen. Erkölcvsi kötelességet vélünk teljesíteni, amikor ama Aggályunknak adtunk kifejezést, hogy egyszerre mintegy negyven tisztviselőelbocsátása olyan megrázkódtatásokat okozhat a közigazgatás zavartalan menetében, amelyek a jó közigazgatás eme követelményeinek rovására mennének.Nemi akarjuk vitatni, hogy ezek a tömeges nyugdíjazások mennyiben vannak összhamgzáatban a városi nyugdíj szabállor rendelkezéseivel, nem is az a célunk,hogy a város belügyeibe avatkozzdnk, ha tek. Városi Tanács bionyára alapos, a közérdeket szem előtt rortó megfontolás után fog végleg döntetni - Cisajji kötelességszerűen kifejezést adunk aggályunknak a tervezett nyugdíjazásokkal kapcsolatban-’ Van azonban ennek az ügynek egy szociális részeis és ezzel kapcsolatos kérelmünk. AmennyibenPolgármester Tírsa a tok. Városi Tanács szükségesnek ttaláltja a túlzott nyugdíjazásokat, úgy aazt kérjük, hogy az érdekelt tisztviselők ne április elsejével helyeztessenek nyugállományba, hanem megfelelő idő biztosíttassék részükre, hogy másutt edhelyezkedessenek. Ezen kérelmünk indokai kézenfekvők. A nyugdíjazandók legnagyobb része mégfiatal ember, aki-.dolgozni tud, akar, de kény téten is, hogy megérid.Piáét biztositsa. A köztisztviveliek hivatala nemaz a pálya, amely vac-- onisgéraústteljárhat. A legtöbbnek még oly kevés a szolgálati éve, hogy törzsifiz .kepének alig harminc százalákát kapja nyugdíj címén. Ebből i csekély összegből még akkor sem tudna megélni, ha csak önmagát kellene eltartania és aői családját se. A hivatalból való nyugdíjazás olyan váratlanul és meglepetésszerűen éri őket- hogymire futóc sildünk ebből a meglepetésből, már fel is bocsájtották őket a város szolgálatából, ami helyett a nyomornak szegődhetnek Önhibájukon kívül — szolgálatába. Tehát a jérkics, a szolgálati érdek festő emberiesség követeli, hogy azoknak, akik hasssabb-röh’tessele ideig önzetlenín állottak a kik szolgálatában —ha már is tóra átitatásuk parancsoló követelmény — olyan idő biztosit tessék nyugdíjaztatásukig, mely elegendő arra, hogy, más pályán helyezi fedhessenek el és így ir megmeneküljenek a biztos nyomortól. Abban, a reményben hogy Polgármester Ur és a tok. Városi Tanács szó cigis helyi ágtól vezéreltetve, elég,1.1S2 ememzést sályos kérelmünknek, vagyunk teljes tisztelettel: Nemes Józssef elnök, Vuchetieh Endre dr. főtitkár. A küldöttségnek Greorge vdei Lucián "dr. főpolgármíviler kijelentette hogy egy régebbi miniszteri rendeletre" van" szó. Most újabb intézkedés jött, a fenela kifejezetten nyugdíjazási . Rendel el. Nem negyven tisztviselőt nyugdíjaznak, hanem csupán tizenkettőt, akiknek megvan a nyugdíjigényük, a többiek, akik még nem szolgálnak tiz évet a városnál, tehát nyugdíjigényük sincs, végkielégítést kapnak. A közszolgáért érdekeit i igyekezett és'i kiegyezteteni" a tisztviselők egyéni érdekeivel, mert a nyugdíjba küldött timátét tisztviselő közül is a legtöbbnekvárosi vállaldokioil biztosított megélhetési lehetőséget.- Halasztád, főpolgármes-ter nem tud nhdl, mert a remtelet áprilsi 4-ét határozza meg, de a meinopaudimiot felt ijeszti a fétiig vnlini szteiler.* A Magyar Párttól vesszük a következő l-r-résdfet-: ,1'' ' -*• . Tenn-svárott a vágya vezetőségének . javaglytaxa számos tisztvis.el£f. nyugdíj azoak. A lúr hagy nyagta lanságot idézett élő városszerte, mivel szimos csuhád kenyér nélkül lesz- ha a csa'lán.i'éáiuá'ártó- idő előtt uliií.s nétkid marad. A városi tisztviv'iők nyugdijaztatás? előtt 'tudvalevőire előbb a vármegjárioi, ma id a pénzügyigazgató márfiujl és a pubín-nál történtek itegyobb számú nyugdíjimigtás.ok. A prostánái mostyipális ' i ével' ötvennégy tisztviselő kénytelen ayxiguleiba vonult. Az iskola év végével — ‘lír szerint — a tanítókötes tanárokra is rákerül a sor. A nyugdijazások nemcsak nélkülöznek minden méllárimosságot, amelyek s,pod,i kket előírják, hogy csak olyan tisztviselők nyugdijazhatók, akik negyven évig szólgorúak, vagy 66-ik ékszevüket elérték. A város most harmincnyosp tisztvisselőt javasolt nyggdijazitatni,te akik közül alig néhányra, alkalmazható a nyugdíjszabályzat erre vonatkozó rendeltetése. A Kapgálfetivás egyébkém, alkalmmas tisztviselők így illóokolatlanul ,mintegy évi nagyiodasítió letelte terhelik meg a városi smngdíjalap éviföldstgvetését és bizonyára a kezdő és gyakorlottaésztviselők számát is szaporítják, akiknek hamarosan nem igen vehetik hasznát, a városnál. A Szerencsétleün tárólholnapra kenyér nélkül maradt tisztviselők érdekében a iMagszar Párt siemesvári vezetőségének közdexbárátjárá tevest Fülöpp Béla dr. szenátor, • a Magyar Párt elnöke jár el, aki Bukarestben a belügyminiszternek sürgős mamokindnmót fog átnyújtani, -kérve a miniszt-fit, hogy úgy a városi, minit a temesvári tisztviselők nyugetiaztata-,hát ,függi viszse fel, illetve a fiatalabb tisztviselőkre hagyja meg továbbra is állásukban. postás nem is kért engedélyt a súlyonáláárult A tömeg figyelembe sem. "véve-n wyőrfifg -fejerablását, egyífe hőn go-? Síik!» leit, a rendőrséget gigalázta. Neuisokára* kiadták a'teümegből a jelszót a Népszavához! Megindult a tömeg a Koriti-itten fél--’1, de a Svépszava. ■■ időit nagy rendőri készültség várta, amely csak nehezen tudta ■■megakadályozni ■ tüntetést.- A tüntetők erre: Éljen Az Est- kiáiltással, a Nagykörút félé indult, de itt is rendőri készültség várta, azonban itt sem sikerült szétoszlatni őket. - Az Andrássy-úton amenet elhatározta, hogy a vétségének helyiségeibe megy és tüntetni fog 4 gulyosolt pilet. A rendőrök kicst újból szétosztásra szólították fel a tüntetőket s mikor ezekben simmi hajlandóság sem muta-ikiaott a töntetések bekijezgy'J'c.g Szondi-utoljba,n a rendőri készültség parancsnoka rohanót vezényelt az tüntetők ellen. A lovasrendőrök a tömeg közé vágtattak, a gyalogos rendőrök pedig kardijukat használva. Így végre nagy nehezen szétoszlatták a tüntetőket. Hogy közben történt-e sebesülés, vagy Nem, arról nem emlékszik meg a tudósítás, amely különben azt is megemlíti, hogy atutürdők a forradalma! és a srohatárdiktaltúrát is éltették TEMESVÁRT HÍRLAP yasmunkásokIÜRt®téSa pisáig. (Budapesti tudósítónk tőle Az egyetemi hallgatók budapesti tüntetéseit követte a vas- és félmmunkások felvonulása és tüntetése. A kizárt vaseminisok délelőt gyűlést, tartottak Cseperen Kőbányán, Úijpesten, Svispesten élt a Thököli-úti munkásotthonban. A munkások előtt Kabók Lajos képviselő ismertette a helyzetet , és elmondta, hogy a munkaadók képviselői feltételekhez kötötték a békés tegegyezést. Eszerint akik azokat vesték vissza- akik teljesen megbízhatók, azoknak, akiket visszavesznek, tizenöt százalékos bérespetést adnak, ha ikonnal megkezdik a munkást. Aunkásság viselői nem fogadták el a feltételeket. A munkásotthonban lefolyt gyűlés után, melyen mintegy hatezren vettek részt, a tömeg a Marseilest énekelve a Thököli-utan végig a Rarss-tér felé vonult, útközben pedig ilyen kiáltások hallatszottak a tömegből: Éljen a forradalom! Éljenjurámé! Éljen Bokányi egy társ! A Tibiö közőút és az Aréna út sarkán a rendőrség oszlásra szólította fel a tömeget, de a munkások nem engedelmeskedtek a Mszótásnak, hanem tovább haladtsll. A Baross-téren a rendőrség újtól felszólította a tömeget, hogy hogjp jon fel a tinitpf^aSeh melynek ■. következményei lehetnek, mivel a vases rémmimkások szövetségi nem . ka-. WAPSIilREli j|ări^wv iraslejia (A Temesvári Hírlap párisi tudósítójá 1. 61.) -V Revue Contemporam-ban a lausannei tárgyalási egyik résztvevője részleteket közöl szókról amegbeszélésekről, amelyek a svájci városban azántáni és a törökök között folytak. Az író elmondja, hogy" v:r z 0 n terel, az angol kitingyminiaízer, magántársasságokban mint hunaansta és wdeöies" ember ihaiszotes: ' ő tudja Anglában a legjobb vicceket,' tőle azárihajonak a legjobb bómnot-k ,és ess képessége nagyszerűsen érvényesült Iginis.'umeba.ii is. Curzon lord volt mindig a magáytársalgás központja, mint ahogy Ő volt a' konfferenseiá' igftfci'' imnyítója is. 'nmikor a 'tanácskozás ellentétei már legjobban kiéleződtek és áládkor a megegyezést a ' mossuli kérdés tette lebé fe tlenné,' akkor' Czírzon tífeszédet mondott és megemlékezett a. petróleumhaverrxlá- Elmondotta, hogy az angol kormányt az egész tárgyalás során sotyx egy’ pillanatig 'nem foglalkoztatta az a gondolat, hogy van-e petróleum Mossidibain, vagy nincs, ha nem csak földrajzi, néprajzi és katonai "okok folytán tartja szükségesnek, hogy Möösül' Irak tartomáimyal együtt' a jövőben te angol mandátum alatt komá ’nyozniásszék,' azután hozzátette: — Egyetlen ország van, amely Mossült a petróletmért akarja és ez Törökország. Curzon lor-dug-k, a hmufetistának és a szatirikusnak ezzel a seszédével teljes sikere volt .Laussa,játékok és ehönjavaslatok körüldipoomáciai tárgyalások folytak, a kérdés lényege nem a' nemzetközi biráskodás, nem a török szuverenitás sérthetetlenségének • problémái ,hanem, egyedül és kizárólag a' petróiéian melynek' szerepe sokkal jelentősebb az angol • diplomnáciáktól, mint bármely más kérdés. A shardhanellák biztosítására, kereste Anglia mindenkor a görögök védelmét és az angol politikának leghatalmasabb ügynöke a,ismmpton Basil Zaharov egy levanta görög vállalkozó volt, aki a' Vickers Co. angol 'hadiszállító részvénytársaság tulajdonosa és "aki nagy szerepet játszik a londoni és párisi tőz-Sédán. Zgharov alapította a világháború során a nimeia regényírók számi,rá, itef^'e-nájai, Z gh%rov tette kürtővé egász sereg modem ftssidhék % mürdaanek az érvényesülést te 9 kenyérgandloktól való szabadulást, de Zgilumyv Idizvértett Nenizelosz és a i1 angol kormány között és " alapította " meg az Anglo Persian Oiltampagnio-t, amelynek láthatólag ő legfőbb révavényese, de amely alapjában vavé"az angtol admiraltás vállalkozása. A nollaiuli Bhell csoport, amely, Itóelddelilérékkel szemben az első nagyobb petroleun'nxill alkokfcsa a világnaki Zaharov ügyessége révén'vesztette el holvan'd seregét és Zaharov közvetitette ennek fzieteit az angol ko.-hiány' szajnára. Aihikör a románok még ingadoztak, hogy az ' áh táná;a áiljanaik-e, akkor-fdb-ban Zaharovnak, mint a Royal Dutch részvény társaság látszólagos főérdekeltjén.Ők igen nagy szerepe volt a román politikusokkal folytatott tárgyalásokban " ódteranfiteetes, hogy Zaharov’ bócsájta túi Venizteiostenik is rendelkezésére agörög forradalmakhoz szükséges pénzeket. bbduauiv szerepe na angol vi hígpolitika, érdekében nem sikerült teljesen,, nyert .i törökök megverték a görögöket ék IVöUStaidipápoly'' ellenőrzése bLmiy-.ia.Uin kiadott leírni.. Zaharov ekkor kezdte el az uj jutbkot és a Revue Contemporaine diplomatája szer’int olyan arányokban, amely szinte példát Um 4 világficilifilm történetében. Mossul érdekében a legnagyobb sakkdgszás agógtugi konferencia lett volna, amelyet Apgl'bi azért hívott össze, hogy Bír Basil Zarupov nyugodtan tárgyalhasson Krastepnal és Csicserinvel ,a törökök háta mögött a kaukázusi ■pehróteumyól és Mossukah nyilvánosaix siterezáül hívogató, skolasatikus tárgy'glások folytak Déniában a tixlgjldpiljpg ■ prqbliémumjából, a termpsxotbm való jóvátétel kerüléséről és m anyagkárpótlásról, azalatt a háttérben komoly, tdbgyalapok a Shell-csoport képviselője köttett ,és az .gropz. tae^^ottak között ív petréfeiímrá i .gzatottak.’Zaharov meg akarta, valósitani L l o y d fi e o r g p vélját, vagy talán a saját ötletét, meg akarta. szerezni' az «nosz petróleum- kivitelét a Shell-csoport számára, mert' ekkor 'fölösleges lett volna; aDardanellák ellenőrzése, felesleges lett volna is .hiszen Angliának múzja lett volna a Ka..iteátustól Utat nyitni ,a maga számára le a perzsa Öbölig. . A terv nagyszerű volt, ám ide a gé- Iriai konferencia nemcsak nyíltan végződött eredménytelenül, de a tikos tárgya Ms Hik ' vim -pepiitek, mert Rockefellerék s.v.. voltak ügyetlenebtek és az r..lmeiákm'megfigyelő, aki ivju vett teszi a .konferencián, és aki psak képviselte a Egyesült Államok érdekeit, szintén Mtállögötti .tárgyalásokat kezdett az orcpírokhíd és a licitálás meghiaisitotta Basil Ztemrov szimitámiit Az amerikaiak a belgákat hrasmiálták fel a tervük tök'élviezetésér'e, megídahották érdekeik védelmére Chevilly, a volt pétervári frantia követ vezetésével a Syndycati Fimier-Belge de Pétroles-t és Kio.ok.Utókierék, vagyis a Standard Oil már ezen. nlnéven jelentkeztek az angolokkal szemben. Az oroszoknakegyszerire három-ajáulatuk Volt, nem döntöttek, még máig !«■ függőben tartjáik apetróleumok kivitelének sorsát, de ekként Anglia számára nem maradt más hátra, mint a feltétlen küzdelem Mossulért. Ez, a harc tart ma is és irányítja a török tőkeszerződés üigyeit, minden más medékkérdés prellőzésével, mert az angol diplomácia csak kifelé folytat elméleti tárgyalásokat de mindenkor a világbirodalon nagyon egyetemes érdekeiért küzd. ■ :Az angol tervvel szei^x-n az amerikaiak -sum tétlenek, text egy moszkvai jelentés sgepdnt .uj a|^ólixoz kezdettek.