Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-28 / 70. szám

70.­­száll­t. 1923 m­árci­us ,88. ban áll, amit a leghatá­rozottabban el kell ítélni. •N­ástor m­inisztter kijelenti, hogy a legnagyobb könnyed­séggal. Miét bi-­zonyiiiltékoktut is felb­ialni az egyházi alap vagyonának példás kezelése mellett. J­orga kijeljesült ar még, hogy olyan emberek, akik még nemrégiben szegény ördögök voltak, ma az egyházi alap pénzének felhasználásával adl­omo­­sok. Erre az ügyre egyébként még visz­­sssatér és bizoniyitékokat­­ di» fog «zol­­gailfeitha. ■* A 18k—337. szakaszokat módkxátás nélkül (v'il’ugdd­ ják. C'hir.eulescu felolvassa a 7. sza­kaszhoz iuiásai!Jatit.f­üggelléket,_ amely szé­nre a. honMMst a végrehajtó hutlalom^ hatáskörébe utalják, A szakaszt elfogad­ják. Ezután Molvasseák a zsidók hono­sításáról szóló 133. szakaiszt. Sstern ár. szólókra emelkedik és megala^ttja, hogy­ a szakaszból hiány­zik a csatolt területek zsidó lakosságára vonatkozó rész. Az i­gazségü­gyminiszter a komrány nevében kijelenti, hogy a békeszerző­déseknek a honosításokról szóló ren­delkezéseit tisztelni fogják, azoknak az alkotmányba való beiktatása nélkül is. Stern dir­­i a választ tudomásul ve­szi, mire a szakaszt elfogadják. Az elnök megátfilapítja­, hogy az útez­­íszes szakasszoknit­­elfogadták és iár ttet­ve­­netret névszerinti szavazás állá bocsátj®. A szavazás megkezdésekor átható szag terjeng szét az ülésteremben. Megálla­pítják, hogy az újságíró páholyban bűz­­bom­bákat helyeztek el. B­i­n­d­e­r Vilmos dir., akit a" betűrendffl saavazás következtében elsőnek szól­­ít­atnak fel, a következő kisdimtért teszi: __ Miután a gyulafehérvári határo­zatok az alkotmánytervezetből hiány­zanak és a népi kisebbségek jogainak, a­lkotmányszerű­ biztosítása a német par­lamenti tagoknak az alkotmányos bi­zottságban és az általános, és részletes vitában tett javaslatai ellenére meg nem történt, és­ ezáltal az állampolgárok­nak népi tartozandóság, nyelv és vallási kü­lönbség nélküli tényleges egyenjogú­sítása végre nem hajtatott, a német par­lamenti párt nevében kijelentem, hogy mi az alkotmánytervezetet elutasítjuk azon jognak f­entar­tásta mellett, hogy annak revíziójára fogunk törekedni. A szavazást tovább folytat­juk. A­­ ré­gi alkotmány 128. szakasza értelmében az alko­tmány­ módosításánál a képvise­lők összessége­ kétharmad részének, te­hát :'kétszáznegyvenhat képviselőnek kell jelen lennie, továbbá megköveteli a sza­kasz, hogy a kétszáznegyvenhat képve ékkövek eredeti fény­ét. És észrevette, hogy annak az éj­félutáni időre már szinte csak az ékköveik maradtak meg a számlára, már napközben is várta titkon est­i trz idő­t és az egyéb dolgai lassan, ésésrevét­lenül. Miaiitenies túlesésekk savanyodtak, amiket csak az tett elvi­­sektet­őkké, hogy közelebib fóliák­ra muta­tót­ta tizes ikrikírben. És akkor még min­dig úgy volt, hogy éjfél után élt, gon­­dolkozott, barátkozott az id­őve­l, ano napközben most m­ár lomhán lötyögött el mellette, akár az elutasított kötegelő, várva, hogy talán visszahívják,— de a romlás, már a dolgok szivébe, az­ éjfélbe is belesfurcollott. Merít már várta az éj­­­félt­­ és ezért az már a várakozás idején odaadta­­nek­i a lelkéit anélkül, hogy ő tudott volna erről. Ezen­ az éjszakám szúrós eső esett. — Hazaj,övét átázott a lába, m­iért a ruházatával soh­a is nem törődött. Mindjárt ahogy a lak­ásába ért, ledobálta magáról a­ nedve­s­ ruhákat, ide ez már a kedvét szegte. Elgondolta, hogy most majd­ e­l jön, megint a nyafogó vénasszorny, az rísz, jön ,a sár meg a nátha és mindez oly gyűlöletesen unalmas, lesz.. El is kon­dlt az átöltözéssel, amikor odaült az íróasztalához, már ideges, iz­gatott volt- e közte is, remegett, amikor az ékszereket­­szétszórta a­ sötétkék posz­ton,­ de azután­ széttárta a karjait és­­mosolygott, hogy voltaképpen miér­t is siet, holott nem vár senki als ékszerekre. Bágyadt lett, vissza akarta kényszerí­teni lelkére a nyugalmat, ide nem űzhette felének legkevesebb kiét­­harmada,­ vagy­is szádhatvannény képviselő tártazzon az elfogadás. .mellett. Az ülésen kétszáz­­hetvenkét képviselő volt jelen, amelyek közül az alkotmány mellett két­százhat­­ve­nketten, ellene Binder dr., B rarrds eh Rudolf dir.,­­ Conner t­h Frigyes dr., Q o u n a r L h Artúr, H.r dri ch, SCräu­ter Ferenc dr., ■Bei tier Imre d­r. és­ Rot­er Ottó Hamn dr., összesen nyolcan, szavaztak. J o r­g a­tti egyik partitive tartózkodott a­ szava­zástól. A zsidó képviselők, Stern dr., S­tr­a­ueher és Zierlsohn az alkot­mányi mellett szavaztak, hasonlóképpen B­u­g­nak­ a nemzeti szocialista.. Fel­tűnt., hogy.. .az. Averescu-párt. .tagjai m­egj­jelentek a kamarában, a névsorba, fele­vétették magukat. ,de az ülésen .nem­­vet­tek részt. Kremrvenhét képviselő, közüü­­­lük huszonküéno. nemzeti párti, suk­mille­­jkat paraszt­pá­rti, három magyar, P­i­sz­t­i­n­e­r d­r. szoenddemokrata, I­s­t­ra­t­e Nitzescu liberális, Áverésen tábor­­nok, a betegség miatt távolranakadásra kényszeritett K­a­u­s­o, h dr. és .Ni­­u­t &­o­hi­­ler nem .-szavaztak.. A­ szavazás egydivé­­nyét a kamara állva, és nagy lelkesedés­­sel vette tudomásuk . V­a­t­á­a­u­u minisztereln­ök szólásává emelkedik ,és megállapítja, hogy március 21 bika ünnnepnapot jelent és méltatja, a szavazás jelentőségét. dorgáld jelenti azután­, hogy sír­ al­kotmányt csak akkor fogja tiszteletben tartani, ha arra rákerü­l az uralkodó alá­­írása. Ezzel az ülés este háromnegy­ed nyolc óraikor véget­ ér. TEMESVÁRI HÍRLAP A mcapysr ssdirsteprmstef sorssi. Sas*»!*» Puti nyStafk­ozaStau — A sssisiesasi&le állás* poli-tfo. — (Saját ru­dió&it­ónk­tól.) Meg­írtuk, hogy G­eorgovics Dud­án d­r. főpolgám­ester miniszteri­ rendelet foly­tán betiltotta a temesvári magyar­ szín­társulat előadásait úgy, hogy az hét­­főn már nem tarthatott előadást. A fő­­pol­gár­me­ster szerint Szabó Pál igazi igazó elmulasztotta közölni a tannács­­csal, hogy a­­ minisztérium csak már­cius­­'15-ig adott neki engedélyt, mely dátum után Bona Dezső érvényesít­­hette volna a temesvári ,színházra ka­pott koncesszióját,­­ városi tanára amúgy is tíz nappal­ meghosszabbította a játszód­ó koncessziót, de­­a miniszteri rendelet ellenére cselekedni, joga nincs, tehát a további előírásokat beszün­tette.­Szabó Pál színigazgató megjelent szerkesztő­ségiekem, hol a­i cikkünkkel, kapcsolatban nyilatkozatoso­ tett: -Szabó Pál kimutatni igyekszik, hogy jóhisze­műen járt el, a történtekért nem ter­heli őt fellősség és­ reméli, hogy­ a­ te­mesvári .. magyar színészet ügye beed-. vető megoldást fog­ nyerni. Szabó Pál . nyilatkozata egyébként a következő: - -' —• A mult.. év novemberében terj­eszt­­ettem be. kérvényemet a városi., ta­nárához a •• szinielőadások megkezdése végett, ugyanakkor a városi tanácsnál volt már Róna Dezső igazgató kérvé­nye ék U­ngv­ár­i Miklós kérvénye* ki még Goga Oktáviántól . -ért öt hó­napi • játszásra koncessziót. November végén Biraescu b­iltártanácsos érte­sített, hogy­ a mi­ni­sztéri­umtól­ távirat érkezett, mely szerint a három igaz­el magától az érzést, hogy, valami üldözi, sürgeti, ösztönzi;­­*íz­eső, suhogva sza­kadt, cseppjei ugrálva táncotok, az ablak­­pár*,kányán, csend volt mindenütt’,­­ de egyszer az álmos suhogást, távoli sírás hangja ,szar Rolttai­ meg. Eltütterökötti,­­hogy ki sírhat­­az éjszakáiban, de azután hír­­teren felugrott, a h­om­lokára ütött és a­kkor mei­ tudta, hogy­ ő is valami csuk­ló sírás, búgó zokogás elől bujkál, ínér tíz éve, amióta a felesége meghalt. Visszárudé­kozott k­i, hogy álmában az ü­l­löző néha már m­ást is kapta a torkát, d­e ő mindig kisiklott a félelmes ölelésből, ami elől azonban most már nincs menek­vés- Nyugtalanul járt­ fel-alá és remegve, gondolt­­rá, hogy mi lesz,­­ha a anagános,­­csendes, éj­szakán elfogja a sinás, meg­próbált a­­másnapi iteenidő­nbre gondlokni, de akármerre nézett, akárhová kapdic­­isott, mindenütt csak szürke hamuraka­­t­okra lelt. Tudta,,Ahogy most, éb­üdte­­nül most kell megtörténnie a nagy ese­­ménynek, mert ez így már nemi lehet tovább. Tudta, hogy­­mindaz, amit szert­­­vetít a tíz­ esztendő alatt, csak ideiglenes huata-vona volt, mert így nem lehet­­elin­tézni egy elárvul­t élet bonyol­ult problé­máját. Az eső hirtelen elillít és az égen meg­­j­e­lent­­ a­ telihold-Akkor odalépett az­ ablakhoz, kihajolt, karjaival integetni kezdett a messzöség felé és, repeső örömmel, halkan azt mondta: — Megyek már . . - jm'írt'dk.már­! Azután idesietett a­ másik szobáiba, ahol a revolverét őrizgette. . ..... . __ gáté* közül nekem adták meg a játszási engedélyt. —• 1922 december elsején megkezdtem az előadásokat. December­ 12-én I­sa­o Emil­­színészeti­ főfelügyelő táviratilag Kolozsvárra rendelt, itt­­ utaztam rá ott egy ,Bukarestből ki­küldött "miniszteri meghatalmazo­tton kívül Isac­ Emil f­őfel­ügyelővel, J­a­n­o­v­i­c­s Jenő, a szánészegyesület elnökével­, valamint R­ó­n­a Dezső igazgatóval megkezdtük a tárgyalásokat, melyeknek célja volt, hogy Róna Dezső között és köztem egyezség jöjjön létre. Megjegyezni kid­o­nom, h­ogy akkor már engedélyem­ volt, hogy Bukinvestben egy hónapig játszhassak. A kolozsvári tárgyalások eredménye az­ volt, hogy Róma Dezső há­rom és fél hónnapra lem­ondott temes­vári jogáról és neketer engedte át erre ,az időre a temesvári színházat, pedsig hát, nekem is engedélyem volt a műkö­désire. — Méltán tudejte­ni, hogy társulato­mat az,, előadások, megtartásában semmi­­sem fogja­ zavarni. Nem gondoltam arra, h­ogy Róna Dezső március 15-én a mi­nisztériumtól jogainak érvényesítését kéri. Nem­ gondoltam­­azért sem, mert ebben a­ kis usam­házban én valamennyi újdonságot előadattam, így hát Róna újabbal nem tudott volna a közönség elé lépni. Azonban én nem hibáztatom­ Róna Dezsőt, hogy­­Iba» Emilnél kefet­bonjáért jogának érvényesítéséért, mert egyezségünkh­öz képest m­ár ekiu­s 15-én Bukarestben kellett volna­­játszanom. Egyrészt a helyiség hiánya, másrészt a horribilis, költségek ebben megakadá­lyoztak, habár a bukaresti szezon migy anyagi sikerekkel kecsegtetett. — A hertyezet ma az, hogy­ nekem, mint szigazgatónak, egy­ évre szóló koncesszióm van. Március 20-án jártam Bukarestben és ott nekem kijelentették hogy ha Rónával újból megegyezem, temesvári további működésemet semmi sem hátráltatja. Min­din azonban a­ te­mesvári városi­ színházban a meleg idény miatt úgy sem folytathattam volna­ a játékomat, másfél hónapra Bu­karestbe sz­imlékoztam menni. — A­ hirtelen jött­ betiltás annyira megakasztott, társulatommal, hogy m­a­ a legnagyobb zavarban vagyok. Jano­­vics kijelentette, hogy van­ egy pár na­gy­obb erdélyi város, amelyekben a szín­igazgatók nem igen hajlandók játszani és ezért is feltétlenül elintézi, hogy Brassóba mehessek játszani, amennyi­ben Parlagi igazgatónak err­e néz­ve nem k­sz kifogása és nekem a szilás-, házat átengedi. Róna Dezsővel­ szintén folyszak a tárgyalások és igen bízom benne, hogy, eredményre vezetnek, mert, jól ismerem Róna Dezső konciliáns és­ mindenre kész kollegialitását. Ha a megegyezés Rónával­ sikerül, akkor ta­lán a nyári idény alatt zavartalanul játsz­ha­tom Ten­­es­várát­­. Kijelentette­■■ ezután­­Szabó,­­hogy a színészek a vasárnap esti előadáson a legnyuszodtabban telj­esítették köte­lességüket. Szerinte,, a színészek vpja* mennyien megkapták márciusi idgjáró fizetésüket rá nsik a hátralékasmiletttté­­nyek fognak vsjsélyben forogni, már­mint akkor, ha a társulat nem folytat­hatja működését. Bízik azonban a fő­­polgámester mélányosítógébül, hogy meg fogja engedni a társulatnak a lús­­vét­i ünnepek alatt előadások tartását. Ha­vét után a társulat a Róna Dezső­vel megkötendő egyezség alapjái való-­ bán akig Lugosral, a tárgyalások meg­tek­p­­nlása esetén Brassóba fog menni. Kijelentette­­még Szabó, hogy az a hír, JIUI: ha a pénzügyigazgatóság alkalmai­­itól,tiert vasárnap lefoglalták volna a pen­­­tart, téves információn aletul mert va­n pénzügyigazgató.Jági alkalmazottak csal­ a két, utolsó napi adót hajtották be. Ő a m­aga részéről mindig a legjobbat kívánta nyújtani, és eddig, mindig fig­­zette is szülészeit, hogy nehézségei vol­tak néha és, kölcsönökhöz, volt kényte­len folyamodni, ennek magyarázatát abban kell­ keresni, hogy a színház­­kis be*fo­gadóképes­sége még zsúfolt íiázak mellett sem hozott annyi anyagi haw­­got, hogy ezt a nagy .és* erdélyi viszony­latban kitűnő társulatot, eltarthassa.' , * ^ A társulat tagjai, körében­ is informá­­lódtunk és tőlük a következő inform­á­­ciók. c -kaptuk: A primkzek körében általános, az el­keseredés egyrészt a bizonytalanság miatt, mert Szabó Pál igazgató egy­általán semmiről sem informálja őket, főleg. petd azért, mert pénz nélkül­­ál­lanak csaknem valamennyien s a direk­ciótól fizetésképpen ígéreteknél egye­bet nem kapnak. Jellemző a. .szmssjvek bizaamatlanságára Szabó Pállal szem­ben, hogy a színészek sejtéselket tettek, hogy igazgatójuk észrevétlenül el ne hagyt­assa a várost mindaddig, amíg fi­­zetés­jü­ket ki nem adta. A SZÍTJ (ezek most már­ egészen nyil­­tat« tárgyalják és» megála­pi­t­ják, de így kizár­ólag Sza­bó • Pál • hozzánemértése­ az okít annak, hogy­ a színház állandóan telt házak­ mellett" is, súlyos anyagi za- Mu-okkal küzdi Szabó Pál a szerény­ ke­ret­eket­" igénylő • mai" helyz­et közepette is nyolcvan emberid dolg­­zik, a pará­nyi kis színpad becsezi résére tizenkét diszl­őt­ tart, nem­­ létező ruhatárának­­két ruhatárosa van, a­ belépőjegyeket jegyiroda utján adatja el, számon olyan kzinészt, (tart, akik alig lépnek fel ha­­voiírként kétszer-háromszor" . Szabó Pál általában, olyan allűrökké­ dolgozott, hogy­ az fc­.nemcsak, hogy. egy­ kis társu­lat, . de még egy ■ nagyobb, állam­i. smb­­.gencióv­al biró színház sem bírja ki. Szabó a szinértvekkel csató­s vasárn­ap délután lust órakor tudatta, hogy­ a va­­­sárnap -esti-v előadás­ lesz az utolsó elő­dadás a. .szenzonban, jóléteit ő azt már legalább két héttel azelőtt tudta. Fel­kérte egyúttal az akkor már türelmet­len­ színészeket, hogy, az esti utollsó­­ elő­állás­t nyugodtan játszák le, mert ettől függ az, hogy a társulat továbbjátszá­sát ki tudja-e eszközölni, vagy sem, et­től viszont az­ függ, hogy a színészek fizetését ki tudja-e fizetni, vagy sem.. A­­vasárnap esti, sőt­ már a délutáni elő­adások is akadályokba ütköztek, mert a napidíjazs díszítők csak abban az eset­ben voltak hajlandók tovább dolgozni, ha a három nap óta elmaradt stapi­­díjukat megkapják. A színésziknek az a- véletes-Tlüü­k, hogy az igazgatónak médiában állott­ volna kifizetni a tár­sulatot, m­ert a színház bevétele csupán az utóbbi napokban bemutatott Baja­dér című­ operett előadásából meghalad­ja a sz­íztízs­zer­­eit. Hogy Szabó Pál igazgató mindamellett­ valósággal éhez­ni hagyja sitnészei­t,­ annak oka, isme­­­retten. Ez ,a színház tagjainak vélemé­­­hye és megállapítása.. A színészek különben délutánra ér-s­­ekezdetet­ hívtak össze, melyen a társu­lat, arról döntött volna, hogy­ milyen magatartást tan­usí­tson - és milyen­­ állás­pontot­ foglaljon el azzal az igazgatóval szembett, aki még legebegráld) kötetezett­­ségeit sem teljesíti. A társulati­­érte­kezletet azonban a színház tagjai közl be jött akadályok miatt­ a mai napra harlasztották , s • Így ma fog eldőlni, hogy kul­turbó iránnyá fog-e indulni a temes­­vár­­ magy­ar színház­ ügye, vagy pedig a Szabó Pál fogye kivezető utat találni? ^ * tr : áh a dolog eddig. Mi jesa* m% előle,­ nem tudjuk. Fen­tebb olvartartja a közönség Szálló direktor és a színé-

Next