Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-01 / 47. szám

TEMESVÁRI HÍRLAP teáideig tart Ekkor felébredt a ha­lott ,és­ Aunubis e­sziá kiket Osi­ris elé, hogy k­itétezzek róla. Tá­­tankhaim­en­ háromezer esztend­eje körülbel­ül most telt le,és igy Anu­bis épptía idejében jön. Tisztán vél­tem’­ látni’ a szigorú Szemeket, az összevont szemöldököt,, a spartineso- Shó álhit. Szerettem volna megnyug­tatni és arra biztatni,­­hogy ne ihá- Ibobodjék fel, az Isten tovább ural­kodik égen és fiököai .... A • víziók tovasuhanitak, • ímeigkez­­­dődött a tudományos munka. . — 'Sönunihiez,'hozzíl, nani nyulnii — adta ki halkan a szigorú paratit­­osot fiardier archeológus. . '' A finom fényképezőkészülékek Előkerültek, hogy megörökítsék azt a képet, amell­yi­k szemeink elé tárul­tak és amelyet háromezer eszten­­drivel­­l ezelőtt elrendeztek. A kama­rát mind­en­ oldalról lefényképezték. Egyetlen zugolya ■ nem­­ ■ maradt megöröki­tesen. Miajld" annak meg­­álapitá­sa következett, mily káro­kat okoztak a­ rablók. Tutánkha­­men halála után tudvalévő évi két­száz esztendővel rablók hatoltak be a legbelső sirkamrába is és minden valószinüség szerint az­­ értékesebb bábuikat magukkal vitték. Ez hosz­­szaldatlonas munka, az egyik negyed ­óra múlik iti másik után. Kezdünk fáradtak lenni. Az archeológusok t­anácskoztak e négny­i pillanatig s aztutáig egyikük igy szól: —­ Mám eléig volt, a koporsót csak holnapután nyitjuk ki . . Tutankhamen tehát még néhány óráig fog nyugodini azon a helyen, ahova több ezredév előtt letették. Néhány ám! Mi az neki, aki annyi­ óráin keresztül fekszik a hátán moz­­­du­latlanul­ . Vita ©9» regényről. — st ummémiából kitiltett frais» cía íré. --- . (taujjá t . t­u dósító­n k t­ó 1.) Bukaresti irodalmi körökben élétü­­ken tárgyalják Joubert Andre, ai párisi Espéisior egyik­­szerkesztő­jének esetét, akit, mint ismeretes ki utasítottak, Hon souig, törnie töröl. Az eset szenzációját a­dtja az a tény, hogy éppen franteia­ újságíró­kben alkalmazták ezt a szigorú eljárást. Jámbort két évig Bukarestben élt és úgy találta, hogy most már ele­get látott és hallott, hogy tapaszta­latairól regényt­ írjon. .Meg is al­kotta a Femmes sans­­pudeur. Szé­gyen­­ nélküli asszonyok em­ni regé­nyét, melynek ezt i az öleimet adta: Atoeurs rournainnieu,­­Román erkölcs­­resvén­y. A kötetben azt­ újságíró 1’ aUltas lovag Ica lan ,fi­a­i -ra emlé­keztető •­jj elemeteket él­ etleniti meg. A' történések kiszinteye Bukarest. Természetes, ttogy­ 'o® a faxyiv, melyben a francia felületesség or­giáit ülte, nagy­ felháborodást vál­tott­­ ,a bukaresti irói és újságírói körökben. Mert­­ ha Bukarestben vannak is erkölcstelen nőig mint­­al hogy mindenütt vak­nak,­­ebből nemi következik, hogy lanossoes "nő­ket fezek a típussal snémfosytani le­­hetb­e. A­ felháborodás és UKi­g­­'boti’álllkozás oly ‘.nagy volt., hogy Joubertnek el kellett hagyni az or­szág területét. Joubert Parisból’■ most tevését in­tézett! .. a román 'közvéleményhez, melyben Mjelenti," hogy a román nép tiszteletreméltó érzelmeit nem akarta sérteni, hanem estik egy zártabb társaság viselkedését takar­ta­­ megbélyegezni, mely are­masak Bukarestben, d­a ak­adettütt elfel­­hető. Az, hogy a regény a leluxe: roo­­m­án erkölcsök, nem­­jelent mást, minthogy­­ez a regény, oly erkölcs­­d té,velyedést immni­lat fel, mely­ Bér m­ániába­­ megtörtént. Joubert­­hi­­vatkozi­k Balzac, Flaubert, Maupas­sant, Zsolt. .és más nagy írók er­­kölcsregényeire és végül kiijelenti, hogy a regény már kész példányait­ beégeti és a könyvvet neimi ,srringja a nagyközönséggel me­gismm­ertetni. ■ Erre a levélre a Dhaineata a kö­vetkező csípős válasszal szolgál Jolibertnek: ..­­. XXL avífofllyiapí., 47.­­szám. 1923 március­a. — Nem elég: franciá írnak születni és­ a háborúban részt vett Írók Egye­sületének tagja .'lenni, hogy el­­higyjük magunkról, hogy mindaz, amit alkotunk, a­ francia izek­ény bélyegét hordja magán. Jobb volna,' 'ha Joubert úr kevésbé­ azonosítaná a nemes francia­ nemzetet szerény személyével. Azra túlságosan, eze­­kig összehasonlítás, melyet Jou­bert a maga regénye és Balzac, Flaubert, Zola db. művei között­ tesz, kissé nevetséges. Ha Joubert­­ur. regényének hiszünk, ugye való­sággal, a lábai elé kényszeritene a, legmagasabb bukaresti társaságok hölgyeit." Azt ihitsszük­­ azonban, hogy tévedett és a sz­akácsnőket, pesztonkákat és fodrásznőket­ nézte előkelő dámáknak. Néhány elegáns hotelbarlang nem képezi meg az előkelő­­ társaságot,­­ minthogy né­hány , szánalmas irásmű viszont nem azonos a francia irodalommal. Azt ■ fhisszük, hogy Jo­bart’­ur nem kmer­i, még egyetlen hölgyet sem, nemcsak , Román,Vi­au, de másutt sem. ... mii —IMB«­ü MgMiW 1- 3. oldal. verseny. Ma, délelőtt, vészt,jósló du­gással keringett főjünk fölött négy acélszü­rke gépmédiá­r és k­ént. a ha­­lászmadár­ csapott le ';r -,gy­ngén hullámzó tengerre, amelynek fehér bábjait toronymagasságra­­ verte k­i a propeller. A Marseillesből jövő gépek mindenike két-két utast ho­zott magával. Az eszkimóknak­­ öl­tözött hölgyutasok kipirulva száll­tak ki ,a fehér csónakokb­ól és alig­­hám­ozták ki őket a bundáikból, máris élénke­n érdeklődtek a­ reg­geli után. Estére motorcsónak fel­vonulás lesz, újra felszállttak a cin­di­oplániok, Nizzába gyülekezik a szomszédos fürdők közöts'-ége,­ lesz mulatság, lesz szórakozás és gondo­san­ ápolt szarkálas hátsik fognak előadásokat tartaniá’ a sport min­denható voltáról.' Er táfeát kell a francia 'fejt, ment győzni kell a pé­pek tubásában. Hogy kikkel akar­nak újra küzde mi, azt. nem­ mond­ja senki, de mindenki­ tudja. Ma min­den francia itt, és m­inden­ francia gondolat a Ruhrhoz vezet. . A sportoló Riviera. Nizza, február hó. (A T­em­es­vári­­H­­i­rlap a­l­­kalmi tudósítójától.) A francia Riviera a ■ legteljesebb­­ra­gyogással mosolyog a Ligium­-öböl f­elé­ érkező idegen­ek­é. A háború, óta ez az első szezon, amikor­­ismét régi pompájában tündököl a­ ten­gerpart- Az ég kegyelméből eddig majdnem állandóan felhőtlen égén­­ koceiká­­­z­ik a napkirály és a­ hegyek vakító fehér­­szik­lái megköszörűóv­al verik vissza a napsugár melegeit _ ■ Az élet. ■elérte tetőpontját. Franciaorszzág, ■Anglia és Belgium­­minden hadii­­suilliomosa kötelességének­ tartja, hogy néhány héten át lerójn­a. a Sióciát a Riviérának és a­ merev am­erikántu­­sok valóságos rohamot intézte­k Niz­­za, Cannes és Muntopo,a hatarojaz palotái ellen Nos, és az árak!­Ezek pontosan megfelelnek a­ nagy­­pénz­embereit erszényeinek! A hetek óta tartó­­szép idő­k egy­két napja elborult, derűsért a mp kora délelőtt utat­ talál a szürke felhők között és Cavinosban 20 tok. melegben robognak az fautóik a­ nagy lóverseny-meeting bai'gjöző,­­ verse­nyére, a Pini de la­ Côte d'Azur, a nagy, katonai akadályverseny 'v.ceá­­bitja a verseny térre a­­nézőseregét. A remek tiszteletílij­akért . tizenfét katonatiszt száll nyeregbe, a . nap eav -pillanatra a tarka dresszeken, azután' járpsáA kibúvik egy sötétszürke .|^lídő mögé; ^ u _ lié­­gydk felől han­.gos ítéshaijtással os^pő^ szél' ráindul a.tri.bfünö­k közé, az .idő. elazám­oro­dik.é a felhő sűrűn ,ontj­a könnyeit. Mire 4 kilométernél^^.hpsR-. szám’s uz első falét bevágítatják ay?a- Apák, a scAp.t selyemingekjeik­ tapad! a tár, a lovasok haja lobog a szélben­,­­vagy a kopasz fej tetőktől’ Veri arz.­óé­k A kettős sövénynél .három ,®ó m'é^­­■nnja a dicsőséget, a lovas sehogy sem. tud­ja keresztül -tuszkokíi paui­­páját­. ti nehéz akadály^. .Marato­­non eg.k­ép­esen hátat fordít a gát­nál­, viázzafelé fut' a nagy video­­űrok felé/'ott se ugrik, háni^n lacio­­gándl a gizbe, (hideg fürdővel fény­e-' getve'.meg a lovasát, N uzufym. a té^i^wrseuT/ /y dyik. Nap-nap', után­ óriási• közön­ség ’ lesi. a' franciák szem­efényén/ik. Lenglen kisasszonyfiaik ■ csodálatba játékát. ‘ Természetes niak-­tjától rá mindenki,­hogy a hős Juajnokságot igen­.^ynnyen nyeri^'..tó^gnyu^-^ v áasali könyvelik": foLá hős -két hős ban­­k­ón­jságban Mr­. Ryannall -együtt -a rá­­teitt győz­elmét. I Nagy hhrdetések jel­zik a pi’omeniadeon.':a catárlámp 3-án­ 1%-g id­edödő amiattír-, és­ mesterver­­rényeket, amelyeken .'Frane Lyoffe ág • b­okszolóbajnokságait­­ döntik ■' el egy­más közt a legjobbak. Találgat­ják erősen a járókelők,­ hogy­ az'uj Si'ki .m­érkőzésre ■ készülő . Carpen­­­n­er érdem­esnek Jógita-te tartaató. .* a lejövetelt Sok Szóbói Zíóu N: adott al­­kálníit’a francia.ors.lá'gi' bokszszö­­vetség .tanácsának ..­teg­napi ■ határo­zata, amely, 20 éves jubileuma al­kalmából az összes, bünt­etes Eiáet­el­­en.t'éd'te és 'kegyelmes, 'itéretet 'ih'o­­tott a­ nagy ponbon.. A ■Sii.i-Carfpea­­rier-ügy cserepel:-'a- ■SBSŐh.yiegie­n­. A Velő és g l’A­utó nagy tmrpa, axno­­­­lyik azután a .ikan­ 'm­érikő A­­rfel-et: ogj tmáerp, n látotttai és' kölcsönös vá­­diaskoddsm. bírta, eg­jedő né -eldí Vu­­tcftilimül ■ • végződött. A ^pár-lfeiaka­t megdöbbentette Siki. eraani fölénye. Carpentierrel szemlben, naigy ' ölőru­­mel ,fogadták a néger aiaakval'lfil^r lását, nem is törődikt azzaal, Siogy a néger bosszújában den­efpktate alneai­felét­ és megv­esztegetéssel, xneg ösz­­szebeszéléssel vádolta. Hosszas her­­ce-hunyi után a bokszolószövetség végre is engedett. A szemes franciák hívíai­ Mábá mozgatták meg a salces gyarmati ügyi államtitkárt, a néger kegyelmet kapott, a vádakat kölcsö­­n­ösien visszaszivták s most a két nagy ellenfél erősen készül" a re­­vansütlegeknek s a vele­ járó száz­ezreknek bezse­belésére. Ismét Siki­­láz van, a kirakatokban a gorilla­­képű fekete díszeleg, öles plakátsok­­ról vigyorok le képe. A divat­­hölgyek megint Pookszmeccsékra járnak. . Ma reggel megjöttek párisi bará­taik, ■, akik beszámoltak a főváros életéről. Kacagva mesélik a­ Pers­hing Stadion mellett megtartott nagy női mezei futóversenyt: száz­ötven hölgy öltözött változatos drossébe, hogy bájos mosollyal lesse az indítást megelőző mozi­f­el­vételt és a fotograf­ál­ást. Némelyik az in-, ditó-jelet nem hallotta meg,a készü­ Kkiestől. Mindössze­ 2800 Wítear a be­futandó út, de alig indultak­ el az epróteripeta versenyzők, egy pár isms -uréter után már ziháló , mellől, eltorzult arccal tipegtek tovább. Az első kilométer után ötvenen kidől­tek és. szinte csoda, hogy a célhoz njégis-béérkeztek, vagy nyolcvasuam '•Szexpirospj.hogy as a pár, szaca em­­­ber, .aki a^béfu­tókát kapta, jórészt a Kér’^dák/^ők: ■ hozaátartozói'lwiil ' és ' tisztelőiből tolt ki., mert így • talán ' névy vették észre azokat! a. borzal­­mias angfiattofritális-jókat és szenvedő kepeket,"amit a hősnőik vágtak. A. igyífetes 'Né.yeu: kisa­sszony 12 és fjél percig, futott, ínig tarvaly ugyanezt a versenyt 1, perccel jobb idő , alatt ,­ nyerte. Most kedvesen ,mosolyogva szakította el „a vérkaszálagot a bur­­utóbbi­­ versenyen arcát eltorzító grimaszt' szépen jóvátette. Jáporí­­íbarátiamfő' szerint ez a verseny" való­ságos atl­étikai­­karikatúra , volt és­­alkalmas a­ sport (telj­es -di­szkreditá-l­ására.. . ' ' .. . ' A francia" fővárosban megint an­­­gol vendégeket várt­ak. A leicesteri wby csapatot, amellyel ia Racing fog mérkőzni. A­­ franciáknál a rugby az igazi la­pdajáték, mellette .ia : butiban • i­egüieajifetosen efi'tör­­pü'í. Noi­iaeti .becsü­ltet kéridést cssnnáltok- -tehát "ök angol fram­­cin’: i m­érkőzésb­ül, annál , is in+ jmibb, mert alapos reményi van . a ' • • f'rankciák -idiaídlailára,, Egyéb­ként­­angol láz . lepte el . a fran­kok­ földjét­. Egy ' kis '-po­litika van benni­e: Köln kel­­lene a francsálaiák­, onnan sze­retnék kitúrni m angol sógort, ezért, nagyon .kesdtvesek vele min­­denük­it. Kül­önökm is mióta a ten­­niszben, a futibaLiban, rugbyban IV ■lülköTckie­ dtek, va­gy' legalább is egyyairaniguíiak tartják magukat' az angolokkal. és amiót­a. megnyerték az.-'öt ateulinet futóversenyét, azóta a­­ sportban aniglomáj­iába estek. Ljtádják.az angol sportot, mert le­­tudják'-'.áal gjürrpi.. Phefig-.. a híres angol sport erosdób a németnél, ig­y­­tehát a fremíecai mindenekfölött ái!: ■ A ContLnientail , sárhlordába 'nagy viesáégsereg érkezett, a channonixi •Mettők jöttek kipihenni a nagy sportihét fáradalmait. Azaz jobban arsondvai, eljöttek tovább izgatni idegeiket, mert a Riviérán most tartják meg Cannonban a vitorlás­­viestenyt, Nizzában mortorosmeeting ioőz, Mon­te-Carlóbapi pedig repülő­a temesvári postaigaz­gatóságon. (Baját t­u­dósí­tó a­k 16­­) Már régóta kea­ingenek ,-i városban olyan hirek, hogy, a korm­ámy -, a postaiigazgatóság­­előterjesz­ésére az Egyes postaigiazgatóságok terü­­letén, így tehát a temesvári posta­­igazg­attóságinál is is, na­gyobb­­arányú nyugdíjazá­sokra és törveges áthe­­lyezésekre­ készül.. A kormányt s­zárn­­d­ékáról e­ddi­g biztosat tudni nem letetett, most azonban,­ hogy­ a terv már a­ megvalósulás stádium­ába­ jutott, fényt deríth­etünk az egész ügyre. A legautentim­usabb­­­forrás­hoz, C a r n e a, Vazul post&fő­igaz­­gatóhoz fordultunk ebben a kér­désben, aki ,a nyugdíj­azásokról , és e­z áttin­től­aigola áth­elyezé­seikről , az­ alá­bbi felvilágos­itásokat adta:/ — A k­ömegvs nyugidi­j­ázásokról szóló hinek megfélnek a valóság­nak, sőt laxjutyira megsfexfinicik, hogy a temesvári postaigazgatóság' .sjlá tartozó kenyét, huazotn négy ■ f'-Ő- tfeztje, ■ tisztviselője­­ és.j artisaztje már meg is tepta a­ köztek­désügyi kormány renidekítete m­elynek ér­telmeiben a ny'Uigdijjaizási listában felemlitett huszomnégy tisztyi hely egy héten­­belülül .’ köteles­­ beadni nyugdirjiazás iránti kérvényét, hogy la nyuigidijiaziá­s április ■■ ifitekétől n­ezidivre foganatoisitható leg­yem. A nyugdíj­azások részben saját - kérés­re, részben .pocin­g- azért történtek, •miért aa.,illabők: már. betöltötték a rouián -postatörvényben aluirty h­r­­m'mjoöt éves- Szolgálati. id/ot. , vagy oá-ötvenátöt éves. éhikort.... A­­ tör­­vény értelmében ugyanis azok a. -postások, postatiszt viseltek, akik a harniki-cét évi szcsigát et c. időt, vagy az ötvenkét éves életkort be­­töltötték, nyakdijjogosultak. A' te- Hitesvári positia'i igazg­atóság I. kerü­le­­téből tehát 'huszonnégyet n­yugkli­­jstaiak.’­­Ezek‘ közül husz a temes­vári ’postákhoz és a ]­ontei;ga'3gia.tör­­síighoz beosztott, • négy -p'dig vi­déki postáknál működő tu­satviselő. 'Mágiám .szintén nyugdijba megyek, mert már harmincöt éve, szolgálom a 'postait, megérteim a nyugdíjra. te'-jtam kirml innen még a követ­kező főtisztek és fontecábib he­lyiét betöltő tisztviselők I­erülnek nyugdijba: Sg­épe. András igaz­gató, K­­emény " Józsetf " és K­n­edp Jóssef dr.,- a • sízimnély^eti üsuisztíí j- főtkatíjé:, TTiabi tii I* -.’ ■ géme, -a fiögénihái^Tatál 'főnöké és thia­­ilyiettesé, IM cs., Aimu, - ögon ki-.vül K­ó­r­o­d­i Dániel főtb^tviselő, F­o­­­dor Márton a­­pályaudvarin­'' pies­tfi­­h­ivatali főtisztviselője­ és F­é­n­y­e­­s István, lugosi postaközt. A többi nyugdijazottak­ minid tisztviselők, öt pedig altiszt. A­prillis eleejént.va­­la,mennyien át kell adn inun­k ravatá­­lunkat. — Ki lesz ,fon­gasztgató úr utódja? — .Úgy­ értesültem, hogy egy­re­ tömeges drugdíjazás

Next