Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)
1923-03-01 / 47. szám
TEMESVÁRI HÍRLAP teáideig tart Ekkor felébredt a halott ,és Aunubis esziá kiket Osiris elé, hogy kitétezzek róla. Tátankhaimen háromezer esztendeje körülbelül most telt le,és igy Anubis épptía idejében jön. Tisztán véltem’ látni’ a szigorú Szemeket, az összevont szemöldököt,, a spartineso- Shó álhit. Szerettem volna megnyugtatni és arra biztatni,hogy ne ihá- Ibobodjék fel, az Isten tovább uralkodik égen és fiököai .... A • víziók tovasuhanitak, • ímeigkezdődött a tudományos munka. . — 'Sönunihiez,'hozzíl, nani nyulnii — adta ki halkan a szigorú paratitosot fiardier archeológus. . '' A finom fényképezőkészülékek Előkerültek, hogy megörökítsék azt a képet, amellyik szemeink elé tárultak és amelyet háromezer esztendrivell ezelőtt elrendeztek. A kamarát minden oldalról lefényképezték. Egyetlen zugolya ■ nem ■ maradt megörökitesen. Miajld" annak megálapitása következett, mily károkat okoztak a rablók. Tutánkhamen halála után tudvalévő évi kétszáz esztendővel rablók hatoltak be a legbelső sirkamrába is és minden valószinüség szerint az értékesebb bábuikat magukkal vitték. Ez hoszszaldatlonas munka, az egyik negyed óra múlik iti másik után. Kezdünk fáradtak lenni. Az archeológusok tanácskoztak e négnyi pillanatig s aztutáig egyikük igy szól: — Mám eléig volt, a koporsót csak holnapután nyitjuk ki . . Tutankhamen tehát még néhány óráig fog nyugodini azon a helyen, ahova több ezredév előtt letették. Néhány ám! Mi az neki, aki annyi óráin keresztül fekszik a hátán mozdulatlanul . Vita ©9» regényről. — st ummémiából kitiltett frais» cía íré. --- . (taujjá t . tu dósítón k tó 1.) Bukaresti irodalmi körökben élétüken tárgyalják Joubert Andre, ai párisi Espéisior egyikszerkesztőjének esetét, akit, mint ismeretes ki utasítottak, Hon souig, törnie töröl. Az eset szenzációját adtja az a tény, hogy éppen franteia újságírókben alkalmazták ezt a szigorú eljárást. Jámbort két évig Bukarestben élt és úgy találta, hogy most már eleget látott és hallott, hogy tapasztalatairól regényt írjon. .Meg is alkotta a Femmes sanspudeur. Szégyen nélküli asszonyok emni regényét, melynek ezt i az öleimet adta: Atoeurs rournainnieu,Román erkölcsresvény. A kötetben azt újságíró 1’ aUltas lovag Ica lan ,fiai -ra emlékeztető •jj elemeteket él etleniti meg. A' történések kiszinteye Bukarest. Természetes, ttogy 'o® a faxyiv, melyben a francia felületesség orgiáit ülte, nagy felháborodást váltott ,a bukaresti irói és újságírói körökben. Mert ha Bukarestben vannak is erkölcstelen nőig mintal hogy mindenütt vaknak,ebből nemi következik, hogy lanossoes "nőket fezek a típussal snémfosytani lehetbe. A felháborodás és UKig'boti’álllkozás oly ‘.nagy volt., hogy Joubertnek el kellett hagyni az ország területét. Joubert Parisból’■ most tevését intézett! .. a román 'közvéleményhez, melyben Mjelenti," hogy a román nép tiszteletreméltó érzelmeit nem akarta sérteni, hanem estik egy zártabb társaság viselkedését takarta megbélyegezni, mely aremasak Bukarestben, da akadettütt elfelhető. Az, hogy a regény a leluxe: roomán erkölcsök, nemjelent mást, minthogyez a regény, oly erkölcsd té,velyedést immnilat fel, mely Bér mániába megtörtént. Jouberthivatkozik Balzac, Flaubert, Maupassant, Zsolt. .és más nagy írók erkölcsregényeire és végül kiijelenti, hogy a regény már kész példányait beégeti és a könyvvet neimi ,srringja a nagyközönséggel megismmertetni. ■ Erre a levélre a Dhaineata a következő csípős válasszal szolgál Jolibertnek: ... XXL avífofllyiapí., 47.szám. 1923 márciusa. — Nem elég: franciá írnak születni és a háborúban részt vett Írók Egyesületének tagja .'lenni, hogy elhigyjük magunkról, hogy mindaz, amit alkotunk, a francia izekény bélyegét hordja magán. Jobb volna,' 'ha Joubert úr kevésbé azonosítaná a nemes francia nemzetet szerény személyével. Azra túlságosan, ezekig összehasonlítás, melyet Joubert a maga regénye és Balzac, Flaubert, Zola db. művei között tesz, kissé nevetséges. Ha Joubertur. regényének hiszünk, ugye valósággal, a lábai elé kényszeritene a, legmagasabb bukaresti társaságok hölgyeit." Azt ihitsszük azonban, hogy tévedett és a szakácsnőket, pesztonkákat és fodrásznőket nézte előkelő dámáknak. Néhány elegáns hotelbarlang nem képezi meg az előkelő társaságot, minthogy néhány , szánalmas irásmű viszont nem azonos a francia irodalommal. Azt ■ fhisszük, hogy Jobart’ur nem kmeri, még egyetlen hölgyet sem, nemcsak , Román,Viau, de másutt sem. ... mii —IMB«ü MgMiW 1- 3. oldal. verseny. Ma, délelőtt, vészt,jósló dugással keringett főjünk fölött négy acélszürke gépmédiár és ként. a halászmadár csapott le ';r -,gyngén hullámzó tengerre, amelynek fehér bábjait toronymagasságra verte ki a propeller. A Marseillesből jövő gépek mindenike két-két utast hozott magával. Az eszkimóknak öltözött hölgyutasok kipirulva szálltak ki ,a fehér csónakokból és alighámozták ki őket a bundáikból, máris élénken érdeklődtek a reggeli után. Estére motorcsónak felvonulás lesz, újra felszállttak a cindioplániok, Nizzába gyülekezik a szomszédos fürdők közöts'-ége, lesz mulatság, lesz szórakozás és gondosan ápolt szarkálas hátsik fognak előadásokat tartaniá’ a sport mindenható voltáról.' Er táfeát kell a francia 'fejt, ment győzni kell a pépek tubásában. Hogy kikkel akarnak újra küzde mi, azt. nem mondja senki, de mindenki tudja. Ma minden francia itt, és minden francia gondolat a Ruhrhoz vezet. . A sportoló Riviera. Nizza, február hó. (A TemesváriHirlap alkalmi tudósítójától.) A francia Riviera a ■ legteljesebbragyogással mosolyog a Ligium-öböl felé érkező idegeneké. A háború, óta ez az első szezon, amikorismét régi pompájában tündököl a tengerpart- Az ég kegyelméből eddig majdnem állandóan felhőtlen égén koceikázik a napkirály és a hegyek vakító fehérsziklái megköszörűóval verik vissza a napsugár melegeit _ ■ Az élet. ■elérte tetőpontját. Franciaorszzág, ■Anglia és Belgiumminden hadiisuilliomosa kötelességének tartja, hogy néhány héten át lerójna. a Sióciát a Riviérának és a merev amerikántusok valóságos rohamot intéztek Nizza, Cannes és Muntopo,a hatarojaz palotái ellen Nos, és az árak!Ezek pontosan megfelelnek a nagypénzembereit erszényeinek! A hetek óta tartószép idők egykét napja elborult, derűsért a mp kora délelőtt utat talál a szürke felhők között és Cavinosban 20 tok. melegben robognak az fautóik a nagy lóverseny-meeting bai'gjöző, versenyére, a Pini de la Côte d'Azur, a nagy, katonai akadályverseny 'v.ceábitja a verseny térre anézőseregét. A remek tiszteletílijakért . tizenfét katonatiszt száll nyeregbe, a . nap eav -pillanatra a tarka dresszeken, azután' járpsáA kibúvik egy sötétszürke .|^lídő mögé; ^ u _ liégydk felől han.gos ítéshaijtással os^pő^ szél' ráindul a.tri.bfünök közé, az .idő. elazámorodik.é a felhő sűrűn ,ontja könnyeit. Mire 4 kilométernél^^.hpsR-. szám’s uz első falét bevágítatják ay?a- Apák, a scAp.t selyemingekjeik tapad! a tár, a lovasok haja lobog a szélben,vagy a kopasz fej tetőktől’ Veri arz.óék A kettős sövénynél .három ,®ó m'é^■nnja a dicsőséget, a lovas sehogy sem. tudja keresztül -tuszkokíi pauipáját. ti nehéz akadály^. .Maratonon eg.képesen hátat fordít a gátnál, viázzafelé fut' a nagy videoűrok felé/'ott se ugrik, háni^n laciogándl a gizbe, (hideg fürdővel fénye-' getve'.meg a lovasát, N uzufym. a té^i^wrseuT/ /y dyik. Nap-nap', után óriási• közönség ’ lesi. a' franciák szemefényén/ik. Lenglen kisasszonyfiaik ■ csodálatba játékát. ‘ Természetes niak-tjától rá mindenki,hogy a hős Juajnokságot igen.^ynnyen nyeri^'..tó^gnyu^-^ v áasali könyvelik": foLá hős -két hős bankónjságban Mr. Ryannall -együtt -a ráteitt győzelmét. I Nagy hhrdetések jelzik a pi’omeniadeon.':a catárlámp 3-án 1%-g idedödő amiattír-, és mesterverrényeket, amelyeken .'Frane Lyoffe ág • bokszolóbajnokságait döntik ■' el egymás közt a legjobbak. Találgatják erősen a járókelők, hogy az'uj Si'ki .mérkőzésre ■ készülő . Carpenner érdemesnek Jógita-te tartaató. .* a lejövetelt Sok Szóbói Zíóu N: adott alkálníit’a francia.ors.lá'gi' bokszszövetség .tanácsának ..tegnapi ■ határozata, amely, 20 éves jubileuma alkalmából az összes, büntetes Eiáetelen.t'éd'te és 'kegyelmes, 'itéretet 'ih'otott a nagy ponbon.. A ■Sii.i-Carfpearier-ügy cserepel:-'a- ■SBSŐh.yiegien. A Velő és g l’Autó nagy tmrpa, axnolyik azután a .ikan 'mérikő Arfel-et: ogj tmáerp, n látotttai és' kölcsönös vádiaskoddsm. bírta, egjedő né -eldí Vutcftilimül ■ • végződött. A ^pár-lfeiakat megdöbbentette Siki. eraani fölénye. Carpentierrel szemlben, naigy ' ölőrumel ,fogadták a néger aiaakval'lfil^r lását, nem is törődikt azzaal, Siogy a néger bosszújában denefpktate alneaifelét és megvesztegetéssel, xneg öszszebeszéléssel vádolta. Hosszas herce-hunyi után a bokszolószövetség végre is engedett. A szemes franciák hívíai Mábá mozgatták meg a salces gyarmati ügyi államtitkárt, a néger kegyelmet kapott, a vádakat kölcsönösien visszaszivták s most a két nagy ellenfél erősen készül" a revansütlegeknek s a vele járó százezreknek bezsebelésére. Ismét Sikiláz van, a kirakatokban a gorillaképű fekete díszeleg, öles plakátsokról vigyorok le képe. A divathölgyek megint Pookszmeccsékra járnak. . Ma reggel megjöttek párisi barátaik, ■, akik beszámoltak a főváros életéről. Kacagva mesélik a Pershing Stadion mellett megtartott nagy női mezei futóversenyt: százötven hölgy öltözött változatos drossébe, hogy bájos mosollyal lesse az indítást megelőző mozifelvételt és a fotografálást. Némelyik az in-, ditó-jelet nem hallotta meg,a készü Kkiestől. Mindössze 2800 Wítear a befutandó út, de alig indultak el az epróteripeta versenyzők, egy pár isms -uréter után már ziháló , mellől, eltorzult arccal tipegtek tovább. Az első kilométer után ötvenen kidőltek és. szinte csoda, hogy a célhoz njégis-béérkeztek, vagy nyolcvasuam '•Szexpirospj.hogy as a pár, szaca ember, .aki a^béfutókát kapta, jórészt a Kér’^dák/^ők: ■ hozaátartozói'lwiil ' és ' tisztelőiből tolt ki., mert így • talán ' névy vették észre azokat! a. borzalmias angfiattofritális-jókat és szenvedő kepeket,"amit a hősnőik vágtak. A. igyífetes 'Né.yeu: kisasszony 12 és fjél percig, futott, ínig tarvaly ugyanezt a versenyt 1, perccel jobb idő , alatt , nyerte. Most kedvesen ,mosolyogva szakította el „a vérkaszálagot a burutóbbi versenyen arcát eltorzító grimaszt' szépen jóvátette. Jáporííbarátiamfő' szerint ez a verseny" valóságos atlétikaikarikatúra , volt ésalkalmas a sport (teljes -diszkreditá-lására.. . ' ' .. . ' A francia" fővárosban megint angol vendégeket vártak. A leicesteri wby csapatot, amellyel ia Racing fog mérkőzni. A franciáknál a rugby az igazi lapdajáték, mellette .ia : butiban • iegüieajifetosen efi'törpü'í. Noiiaeti .becsültet kéridést cssnnáltok- -tehát "ök angol framcin’: i mérkőzésbül, annál , is in+ jmibb, mert alapos reményi van . a ' • • f'rankciák -idiaídlailára,, Egyébkéntangol láz . lepte el . a frankok földjét. Egy ' kis '-politika van bennie: Köln kellene a francsálaiák, onnan szeretnék kitúrni m angol sógort, ezért, nagyon .kesdtvesek vele mindenükit. Különökm is mióta a tenniszben, a futibaLiban, rugbyban IV ■lülköTckie dtek, vagy' legalább is egyyairaniguíiak tartják magukat' az angolokkal. és amióta. megnyerték az.-'öt ateulinet futóversenyét, azóta a sportban aniglomájiába estek. Ljtádják.az angol sportot, mert letudják'-'.áal gjürrpi.. Phefig-.. a híres angol sport erosdób a németnél, igytehát a fremíecai mindenekfölött ái!: ■ A ContLnientail , sárhlordába 'nagy viesáégsereg érkezett, a channonixi •Mettők jöttek kipihenni a nagy sportihét fáradalmait. Azaz jobban arsondvai, eljöttek tovább izgatni idegeiket, mert a Riviérán most tartják meg Cannonban a vitorlásviestenyt, Nizzában mortorosmeeting ioőz, Monte-Carlóbapi pedig repülőa temesvári postaigazgatóságon. (Baját tudósító ak 16) Már régóta keaingenek ,-i városban olyan hirek, hogy, a kormámy -, a postaiigazgatóságelőterjeszésére az Egyes postaigiazgatóságok területén, így tehát a temesvári postaigazgattóságinál is is, nagyobbarányú nyugdíjazásokra és törveges áthelyezésekre készül.. A kormányt szárndékáról eddig biztosat tudni nem letetett, most azonban, hogy a terv már a megvalósulás stádiumába jutott, fényt deríthetünk az egész ügyre. A legautentimusabbforráshoz, C a r n e a, Vazul post&főigazgatóhoz fordultunk ebben a kérdésben, aki ,a nyugdíjazásokról , és ez áttintőlaigola áthelyezéseikről , az alábbi felvilágositásokat adta:/ — A kömegvs nyugidijázásokról szóló hinek megfélnek a valóságnak, sőt laxjutyira megsfexfinicik, hogy a temesvári postaigazgatóság' .sjlá tartozó kenyét, huazotn négy ■ f'-Ő- tfeztje, ■ tisztviselője és.j artisaztje már meg is tepta a köztekdésügyi kormány renidekítete melynek értelmeiben a ny'Uigdijjaizási listában felemlitett huszomnégy tisztyi hely egy hétenbelülül .’ köteles beadni nyugdirjiazás iránti kérvényét, hogy la nyuigidijiaziás április ■■ ifitekétől nezidivre foganatoisitható legyem. A nyugdíjazások részben saját - kérésre, részben .pocing- azért történtek, •miért aa.,illabők: már. betöltötték a rouián -postatörvényben aluirty hrm'mjoöt éves- Szolgálati. id/ot. , vagy oá-ötvenátöt éves. éhikort.... A törvény értelmében ugyanis azok a. -postások, postatiszt viseltek, akik a harniki-cét évi szcsigát et c. időt, vagy az ötvenkét éves életkort betöltötték, nyakdijjogosultak. A' te- Hitesvári positia'i igazgatóság I. kerületéből tehát 'huszonnégyet nyugklijstaiak.’Ezek‘ közül husz a temesvári ’postákhoz és a ]ontei;ga'3gia.törsíighoz beosztott, • négy -p'dig vidéki postáknál működő tusatviselő. 'Mágiám .szintén nyugdijba megyek, mert már harmincöt éve, szolgálom a 'postait, megérteim a nyugdíjra. te'-jtam kirml innen még a következő főtisztek és fontecábib helyiét betöltő tisztviselők Ierülnek nyugdijba: Sgépe. András igazgató, Kemény " Józsetf " és Knedp Jóssef dr.,- a • sízimnély^eti üsuisztíí j- főtkatíjé:, TTiabi tii I* -.’ ■ géme, -a fiögénihái^Tatál 'főnöké és thiailyiettesé, IM cs., Aimu, - ögon ki-.vül Kórodi Dániel főtb^tviselő, Fodor Márton apályaudvarin'' piestfihivatali főtisztviselője és Fényes István, lugosi postaközt. A többi nyugdijazottak minid tisztviselők, öt pedig altiszt. Aprillis eleejént.vala,mennyien át kell adn inunk ravatálunkat. — Ki lesz ,fongasztgató úr utódja? — .Úgy értesültem, hogy egyre tömeges drugdíjazás