Temesvári Hirlap, 1923. március (21. évfolyam, 47-73. szám)

1923-03-21 / 64. szám

9. n Trl­isa XV. évfolyam, 64. szám,. bán kiemelnie a Rolli Hans Ottó d­r. be­szédében k­iattett demokratikus és, mo­dern' «ojacloí4l©kat* amely/­lket az összes dukérdézetben és­ az előadás módjára nézve is mindenben helyesek Románia nemzeti állam oly ért teamben, hogy­ a ro­mánok a lakosság nagy többségét alkodj­ák és az államnak jellegét adják, de emel­lett a népi kisebbségeknek a népi élet szabadságának biztosítására határo­zott jogokat kell adni. A gyulafehérvári határozatokat figyelembe kell venni és a békeszerződések betartása becsület­beli dolog. Ment tudja, miért habozik a kormány, hogy a román állampolgár fo­galmát az alkotmányba iktassa. Elis­meri az egyházi és iskolai autonómiát, éppen úgy a kisebbségi nyelv­­haszná­latának jogát mindenekelőtt a jogszol­gáltatásban, hol minden más megoldása a kérdésnek súlyos emberi igazságtalan­ságot jelentene. Brandsek Rudolf kijelenti, hogy az ünnepélyes ígéretekben való, bizako­dást sohasem rendítették meg ennyire, mint az alkotmánytervezet által, melyet a kormány a kamarára akar kén­yszk­i­­íteni, holott az ország egy óriási többsé­ge elene van. Tiltakozik az­­u­tá, hogy a tervezet nem tartalmaz rend­ekező­-­­­ket a kisebbségek jogairól és tenne a gyulafehérvári határozattok nyoma sem található, amelyek pediig az elen­­gedik letkm alapot, képezik, hogy az uj álla­mban népi életet tehastsen folytatni. Kimutatja, hogy a gyulafehérvári hatá­rozatok iejesítése államérdek is. Meg is mondja, miért nem akarja a kormány a­ gyulafehérvári határozatokat az al­kotmányba felvenni. Az ok a£ hogy a kormánynak egyáltalában nincs szán­dékában ezeket a határozatokat keresz­tülvinni, fél attól, hogy azokat egy olyan sarkalatos törvénybe, mint ami­lye­k sopjá­n az alkotmány, bei­rt m­am, mert azokat az alkotm­ányból sokkal­­i­erjezőbben féltemn­k k­iküszöböln­i, láin­t­ivádós törvényből. A kormány sz ggemli, ezt nyilvánosan kimondani, miért joggal kell mondania. ám ezt megtesz­­szük, megszegjük az ígéreteket, melye­ket ír nemzetközi nyilvánosság előtt tettünk, mikor ezek az ígéretek román 'nemzeti becsületünkhöz vannak kötve, tíraxiekich Bárdalí' még egyszer ünnepé­lyes tiltakozásit jelent­ be és kijelenti, ■hogy mindent megtesznek, hogy a ter­vezetet megdü­tsék és lm mégis tör­vénnyé válna, hogy revízióját elérjék. Brandseh beszéde után a vitát be­fejezettnek nyilvánítják úgy, hogy a még előjegyzett német szónokok, Kräuter Perene úr, és Binder, nem juthatnak többé szóhoz. A vita lezárásánál óriási jármű kelet­kezik. Az ellenzék a padokat verdesi és fütyülőket használ. Chirculescu rövid, de a zajban elvesző beszédet tart. A névszerinti szavazásnál a román nemzeti, párt és a parasztpárt képviselői tiltakozó kiáltások között elhagyják a termet. A tervezet mellett kétszázim­­szímöt, ellene hat képviselő szavaz,­­a szavazattól­ negyvenegy képviselő tar­tózkodott. A­­tervezet ellen szavaztak Br­­d­e­i­, B­rr­a­­n­d­seh Rudolf,­­C­o­n- N­­e­r­t­h Arthur, K­r­ä­u­t­ne­r Ferenc dr. és 11­6­t­h Hans Ottó dr.,­ mint a né­met parlamenti párt képviselői, továbbá S­t­r­a­u­b­e­r Bernd. Holnap, megkezdő­dik a részízetes vita. Az egyesült, ellenzék tegnap is nagy gyűlést­­ tartott a Dacia teremben, miért újabb katonai , kirendeltség­­ vonult ki, amely a parlament felé haladó útvona­lakon is elhelyezkedett. 1923 már­ciu­s 21. TEMESVÁRT HÍR­KAR • 'lieu szolejjuiuk fel. ugyanis a tis^l/vi-­­.sdüknek, különösen a­­futtái és. atókóPeA i)i«iikaeixUine.k n-co» .Ţes® idejük, h­Qgy iaas^váriala.jli0^aiá L eiindö.'tezítodjenk és a kereset or^siileEssak. G­e­o­r­g­e v­i­e­i' 1­aiéiaii duó főpolgár­mester, ki szoreális . önzéséről­ és- gyaéítá­­ny­ossá­gáról már nem egy szar tett tanú­bizonyságot, ia.­rgonxély-g ügyek re$§ren­­sével szemben ofyi irányban erre­a v /si .ihemn.ó enteeri-inges állás­pontjai, hugy sí nyugdíj-ij:ande ti.vin vhxgbak­­ack. l«g-barp»í ..havi kivi­en^jtié*­­ly.ep. jick ■«-/ íihíílyczkelésre. ','.fel­­h­ivju A. a. i’olgái'i. corvetaetet is, mely a tiszta iM'iik­ernekeben már sok es'.'iben.Mi­n­kerrel, eljárt, hogy, most mulagisza el a. közigengiárást és: igyokeoszen az illettlkes ténye: őket. rábirtui, hogy a tisztviselők mái­.ő!­íiKnapra ne kerülyögmi. az uteáki. városa , (Saj­át t­udósítónktól) Te­­mesvár város legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésén .N­isitor Dumitru dr. főjegyző ismertebb el azt a miniszteri rendel­ete­t, amely­­szerint, mindazon vá­rosi tisztviaelőik, a­kik a rémiánui nyelvet eddig nem tanulták meg, a szolgálatból elbocsátandók­ A városi tanács a főjegy­ző szavai szerint a legnagyobb méltá­nyosságtól vezettetve" a miniszteri ren­delet­ét olyképpen ki­várja alkalmazni, hogy azon városi tisztviselőik, kik agg­­koruk, a nyelveik iránti érzéketlens­égü­ ik, vagy nyilvánvaló nemntör­őd­temségük miatt a román nyelvet nem tanulták meg, április elsejével nyugdíjba küldet­nek. .Minit értesülünk a városi tanács m­ár el is készítette a nyugdíjazandó városi tisztviselők névjegyzékét és azt állítólag jóváhagyás végett fele is nyúj­totta már­ a prefektusnak. Eszerint mintegy negyven városi tisztviselőnek kell április elsejével a városi szolgálat­ból kilépni, köztük igen sok az érdemes és régi tisztviselő, akik harminc-ha­r­­m­incöt év óta államuk a város szolgála­tlábait. Ezenkívül­ sok fiatal munkaerőt is­ el fognak bocsztani, akik alig két - három éve dolgoznak a városnál. A városi, n­yugdíjjisszaibály­zat érte­lmé­ben a­ városi tisztviselők nyugdíját a törzsfizetés után állapítják meg, a törzs­fizetés pedig a­­töb­bírt pótlékok alig egy­negyed rész­ét teszi ki, sőt a legtöbb hi­vatalnoknál még kevesebbet, úgy hogy a nyugdíj alig nyújt alapot a legigény­­telenebb megélhetésre- Példát hozunk fel. Ha egy felelős állásban levő köz­­igazgatási tisztviselő harminc éve áll a város szolgálatában, törzsfizetése évi­­űízezer leh­t, míg a­­pótlékok évnek három és­­félszeresét teszik. Ha tehát egy városi tisztviselő, kinek évi, összjövedatan© kö­­rülbelü­l ötvenezer lei harminc szolgálati év utáni nyugdíjibra megy, havonként kétszáz lei nyugdíjat kap, ami — és ezt mindenki el fogja ismerni — a megélhe­­­tésrel vajmi ki­n-és. A régi és érdemes tisztviselők között, értesülésünk szerint, 1 nyugdíjaztatnak Billing Henrik a villamtelep igazga­tója, Tasl­ács, Kálmán a fuvartelep­­ vezető­je, Beck Ferenc, vágóhídi igaz­gató, Belé Ferenc volt főkapitány, a­ városi iparügyi osztály vezetőj­e, V­á­c­z Károly főpénztár­os, Hollós­ János dr. árvaszér­i ülnök. Érttékes mtimentum- Káht jegygízüki fcfigrägzgrjhi intgmálás­: LjgrfUif &JS&­S &M. hói hazattért W­iedm­a­nn Vince, a vá­rosi jövedéki hivatal volt vezetője új­bóli felvételét kérelmezte, de őt is nyug­­dijazni fogják április elsején. Igen sok fiatal tisztviselőt fognak a senkivik­ nyug­­díjazni,"­­különösen a városi jövedéki hi­vataltól és az indóhivataltól. Vian köztük nagyon sok végleges i­zset dijnok, sőt szá­mos nő, akik közül nem egy családját ie kénytelen volt eltartani úgy, hogy­­nyug­dijaztatásuk következt­ében nemerik ők­­maguk, h­anem csal­ádj­aik is koldusbot­ra jutnak.­­ Meg kell álla­piztos, hogy a­ kontem­­plált nyugdijjaszások­ 'ellentétben állanak a városi nyugdijhzablyzsírtal, mely ki­mondja, hogy" csak olyan városi tisztvi­selők nyugdojranhatóik, akik negyven szol­gálati évet töltöttek ide, vagy hatvan­­ötö­dük életévüket elérték, esetleg egy évnél nagyob­b idő­tartamig betegek vol­tak. Azok közül, kiknek nyugdíj­azt­atá­­sát április elsejével tervezik­, egy városi tisztviselő, kínos, ,ak érre a­­"nyugdí­jztör­vény, bármelyik pontra vonatkozhatna. Van okonkba még egy másik frontos num­en­tum, melyet nem szabad­ figyelmen kí­vül hagyni- "Ez pe­di­g­­az, hogy a­ város­nak még nem is állott módjában, hogy izetvislőinel, román nyelvtudásáról meggyőzösíttessék. A város ugyan tett­­viselői számára román nyelvkurzust rendszerisített, de ess­ő kurzus még min­dig tart, vizsgát a meg egyik tisztviselő sem tett, ami pedig az egyes tisztviselők román nyelvtudásának fokmérője lett voln. Viszont vannak a városi k­ihivata­­loknál olyan szolgálati osztályok, hol a munkát ,a román nyelv elégtelen tudása mellett is nagyszerűen el lehet végezni. Ilyen például a pénztárosi állás, miután a pénztárosnak csak számokkal van dol­ga, azok­­pedig internacionálisak. . Bár Temesvár lakosságának nyolcvan százalék­a­ a kisebbsé­ghez tartozik és így a n­agyközniségm­ellt a városi hivatalokkal való mindennapos érintkezése túlnyomó részt. Ha ki­seb­bségi nyelveken történik, mi vagyunk elsősorban azok kik elismer­jük, hogy az i­tjlamnyelv megtanulása elsőrendű .követelmény, különösen ak­kor' ha hivatelnokix)! van ésó és. aia ügy­menet, ezzel kapcsolatban­ pedig a város érdeke van vele’ .összefüggésben: nem is az. a ' célun­k, •’ hogy a város .bál­­ü'gyeiba beleaaratkozzunk, hanem in­kább az, hogy az láiprilis efspjfee­l tér­­«észetfíi töfeegép kitétele .(S­a­j­á­t tudósító­n­k­t­ó­l.) Az árucikkek, az élelniszerek,­­különöse­n pedig a közszükségleti cikkek ára az utóbbi ketekben szinte ugrásszerűen emelkedett, a kávéházi- és étterm­­ ,árok rövid idő húlt kezdtek már f­an­tasz­­tikussá tenni, a piaci árak pedig nap­­nap után emelkedést mutattak. Ez a körülmény, most­ arra indította a várom ta­­ácsot, hogy, v.z­ándzsgáló bizottság­­javaslata alapján megmak­innítja­ a fontosabb Meluáúzerek árát és szabá­lyozza a kávéházi, valamint az éttermi árakat. A városi­ tan­ács a március Uzen.ki.en­ciékén kiado­tt és az árak ninkszimálá­­sára vonatkozó határozatában kifejti, hogy kényszerítve van arra, hogy az árakat makszimálja, mert az öte.lm.isze­­■r k ára a/, utóbbi időben indokolatlanul annyira. íviemidkedett, hogy ezáltal a munkásosztály és a szerényebb stereai'.'t­­. te­­ b iró es i­ab­erek m­egrlíkítése csak nem lehetetlenné vált. A városi­­tanács első­­­sorban a cukor, a húsfélék és. a­ zár árát, valamint az éttermi és lí­ávéh­ázi árakat makszimálja, a követke­zőképpe­ i­. A kotk­acuk­or nákszimális ára kiló­gj­abtan,önk­é­nt 30 lei, kristály cukor ^ 28 lei. A húsfélék,és a zsír árát a követke­zőkben á­llapították meg: Marthas osztályozva, minőség .szerint. 16—d/l-—12 lei. l/orjuhus lfte-15,lei növendék mar­hahús 13—11 lei, ser­es hús 30—28—-2 lei, bárányhús 24.-^-23. lei, olvasztott .»sir 6n ley nyert szalonna 52- lei,­­ füstölt­­sza­lonna 56 lei, sózott szalonna..02- 1|-. 1» • cse­mege. szalonna 58 lei, háj'58­ lei, füstölt bunka fótién 54- lei, .főtt -ftfeScCt -rörkn .78. lei, friss kolbász .pec­shúsibcr. 34 lei, füstölt., kolbász .sertedmohól 40 lei, nyáui sanidma 40 .-ilei, elsőrendű felvá­­gói.32 lei, mápodnoda iMvágott. 28 lei, tepertő 30 lei kilogrammonite®! A Városi­­tanács az éttermeket, ven­déglőket é.-í mis, hasonló mideltetésü helyi®é.geket három osztályba . Sorozta és az éttem­i árakat osztályok szerint a következőkben­­állapította, mg: Két de­cejliter hud­eros 1230—1,30—0,S0, babo itmcse-, .b­ul­garityía.-, káposzta-, tiklő-, m,a,jlcv€v· 2,50—2—125, ‘jaalleves R. 4jöte—4, ragon- és guájásteve«*.- 3.50;- 2 tőte-“1.50, fehér rántott leveg.­egy tojós sál 4—3—?’, szárnyas lev­e egynyak­a 6­­’hvn.csirkével 9—S--6, savanyú leves két tojásból 6—6.66—10 lel. S/ábötven gramm nu.,r.heh.niA­ köriték­kel és- .onai­tással c.~ 1. 50—5 lel. Két fe,­tél- deci liter , fotelek nyolcvan gramm armomhus ,feltéttel 7-tel.50­-­5 lei, főzelék feltét nélkül é— 30­ 0—3 lei.­­Töltött paprika: paredicsom­­iban két paprikával»- sertéshús töltelék­e, 1, 14—12—10 lei, ugyanaz.- m­arhahús töltelékkel 12-10^-8 lei.. Spenót egy :tü­­körtojásisiait 7-4---5.50, két tojással pe­­diig 9—8--7 lei. Töltött káliniszta , sertés­húsból ké­szü­lt két töltelékkel 14—­12--—10 lei, ugyanaz m­irhal­usból készült tőike- ekkel 12—10--­ lei. Főzelék sertésfetis­­kai 1—211—10 lei,­külön,köriték (burgo­nya, tarhonya, káposztái) 2.50—1.50 g­ l­ij­­, lyakáróni, vagy rdzse könléte 3 2.50— 2' lei. Omlit három tojásból 11— 9—8 lei, két tojásból 8.50—7—6 lei. Egy tükörtojás 3.50-3—2.50, egy főtt tojás 2.50— 2—2 lei. Két tojásból omlet, velő, fagy gomba töltelékkel^ 14—13—10 lei, ugvarean , három tojásból sonkával 17.50— 16.50—33 lei. Sufle ^ -14—­12—10 ki. Vese velővel, vagy tartBsal vágj. ,borjurnă] .sfbvg 12—10—8 lei, ugyanen­­nek kisadagja 6—5—5 lei. Egy pár tormás virsli 6—6—4 tei, virsli mártással és burgonyával jv-ter- 5 .leit (lomba.y^főyei 1600—n—11 Tei- AtajiiS'SÜlt ,9-rS—'7 lei. Étefánia szelet to­jóssal töltve, Stelonnáfe. ÍSit­efánia sze­lei és: ferft'arti szelet' .vii^Uyel töltve k­,50~. -12.50—TI.Toi. PáMi, vagy Eszter­­i*4zy­­.szélét 13.50—-12­—lü leiGiSxázötven­ gr­ánni marka, vagy .harjxi rostélyos csont­­nélkül 12—11—­10 lei, • borjusült .12—11—10 Lei,­­Kittet, vagy íbénai-gzelot­ta.Uw.-i -sütve? 18—15—13 .lei...sarténWll^ scsytsgorab,­ vagy frissaaidó szátet-v&xi grain­­n 10—15—14 lei, sertés süt lejtő- 15.? mártással 18—.17—16 lei, füstölt kol­bász- n .rtés inasból ,tormával 14—IS—12 kg, migr­ia filet, liparsztek • lő-—13—12 ki. egy lés­zült­­.csirke 21-^-19—17 lei;­­popsikás csirke, töltött csirke galuská­val, rizzsel, vagy makaróni. \xi]i (150 giadr­, Ims) 22—­21—­17 lei; százötven grammnyi­ sült csirke, liba, kacsa, vagy. Liba-és kacsa pörkölt 20—IS—16. ki. Vajas kifli 75—75—50 báni,­­négy deka,­kenyér bármely, étteremtj .. . 50 báni. Hat deka trapista,sajt 7—6—5 lei, liptai túró 4—3,50—3 lei, liptai körözött 7—5—4 lei, fél darab imperiál 4— 3,50—3. lei. Százötven gramm, főtt télaita 4—3—2 lei, két.­­darab. ..80. gramm, feuly,u sült tészta 6.50—5—3 lei, Ötven gramm suly­u torta,szelet 4.50­—3—2 lei. Fran­cia kompot 12—11—10 lei, szilva, alm­a, vagy, , körte kompot 8—7­.50—6, ki, ve­gyes kompot 10—0—8 lei. vSzebeni téli szalámi 7 , deka 16—15—12 lei, tíz dnk® sonka tonnával 16—15—13 lej, tíz áely, .csabai szalámi .15—13—11. h­á% 5 deka* g­ramut vei 6—-5—öléi. Vegyes saláta o——1.50. Seülőor­­eges saláta, 4—loO—­­■lei,.egy­­darab 'sav­anyu ugo­rka 21--1.50— ni5n, v egy -darab savany­u paprika 3— 2iöOn'-2 lej. Egy néma: 1.50—X.áo-—1'. -ki. Bárány pörkölt--gakkkával: 16—151­—1­ 4 lei,- bárásig istült 26—IS—16. 3M.^ Az-ételek és- italok- m­ateam­ális., ara a : ká­vénásakban.- - és - - ,utód * hasanlo, -rendel­­­e­­téő-i­. nlelyekm a következő :­ fetetekávé, vag­y kapuéin­er 3—2-50—2 , -lei, -török kávé 3.50—3—2.50, fiber, tejce , -kávé- 4—3.50—-3 lei, -.egy -’.pohár .tej cukorra­l 3—2.50—2­­lei Tea ninimal,- vagy .cat* .roummil- ::150*-13—2.50. Egy kifli, vagy zsemle bármely pezt­ányiba­­soro-sott, kávé­­házban. 50 ’bani. Jegy, pofe&r- cognac 3— ■2.50—2 lei, -egy pohár •sídivóriuma,.- vagy appro -pál‘inka. 2—1.5­—1, lej. Egy, darab kenyér- bártól 50 báni. , -A városi .tgnáca egyúttal idegállapit­­ó­ja. az éttermekben, az étkezés,. utóét­i-­­beszorbrit: az ebédidő tárt fél 12­­órától ,fél 3 óráig, a vacsora ismét pestig,-este 7 órától 0 óráig. Bármely, osztályba ..soro­zott, étterem­ köteles naponta legalább agyrémi levest, főtt imibithi­st - mártás­sal, fő®..éket lapléiltéttel­­ .marka, vagy -sertés sültet készíteni. ■ A­­megáttaTJ-itott árakban már benne ísUpnak­ az itssae» városi, ég állami ilieté­­,ipitc-■ ,valamint a lukszusiulo is. ..A ma^ziTná.íig ái­gkat- feltüntető tábláza­­­tokat le kell bélyegező­t­ni és­ láttamoz­tatni kell a Várossá­­lőljáróság­nál és lát­ható helyen ki­ kell függeszteni úgy, a kávéitáfea-Wbmu ,mint, az éltelmekben. A m­aksxi­mális árakat, úgy­ számítják, ki, hogy a bosaőrzési árakat­oz­t h­ozz­ászámít­­ják a költíscégeket, kiadásokat és legfel­­­­­őbb 'hú­sz százalék f hasznot számítanak hozzá.­ "Az éttermek és kanházak , osz­tályozásé is fény­űzési adó allapján tör­ténik. Azok az éttermek, melyeket lukszus-éttermeiknek nyilvánítanak, az első osztályú Skolykégekre vonatkozó éleiintezex «úriáh­oz ti® m­öt. az italok órához pedig- ixuszon­öt százfülékot szá­­­míthatnak hozzá.­­A Idős­us kávéházak úgy az ételek, mint az italok maksszimá- Uh érához naéy kuszon.öt százalékot.-.szá­­nxitmia-m­ak. kossá­­r . A- -városi­­ tanács telki vj­a­sa, közönséget, ■hogy. B makszimák­é. árakn­ál többet m filys^ba és tóifíídexi vi^­ssaélésről azonnal ' tegyen jelentést. -Mm^azokat j.. *kik- -.. a rendrejöttet îmagszegife ■ tótéi' MafeSKfinál gaz egésa voFial­e, - A károst tanács megfáll.Jipltotta. as ér^lmi­­sa ereje, ven­éléss­öl«, és Istókváltásm!«, áa?^St. —

Next