Temesvári Hirlap, 1924. február (22. évfolyam, 24-46. szám)

1924-02-01 / 24. szám

TEMESVÁRT HÍRLAP XXII. évfolyam, 24. szám" t volna, a lcsütörtöknek virradó évijel fél kettőkor csendesen elszemderült. A temetés.Az elv megdöbbentő varatlansággal és hirtelenséggel elhunyt Pogány Mihály ,szerkesztőt az egdeibetvárosi Bethlenutca 6. szám alatti gyászházban ravatalozták fel, ahonnan február hó elsején, pénteken délután két órakor temetik a belvárosi sirkekbe. A temetésen a temesvári ujjságírók testületiilleg vesznek részt, ezen kívül képviselteti romgát az Erdélyi és Bánáti Kisebbségi Újságírók 'Szerve®e.hu, továbbá a Magyar Párt temsies-torontáli megyei tagozata, az Arany János Társaság, a Polgári Szervezet és mind az a sok egyestlerő és testület, melynek az elhunyt vezetőtagja volt. Pogány Mihály alap. A tomo-vári újságírók elhatárolták, hogy mindannyijuk szeretett és felejthetetlen a kartonon; jóbarátja, az ujiságnál törhetetlen ihancosának mídigdöbbentő tragikummal bekövetkezett halála alkalmából emlékének úgy áldoz a legméltóbban, hogy az általa oly nagy szeretettel keblére ölelt újságírók özvegyeinek és árváinak támogatására Pogány, Mihály alapot letesi tersek. vvvvr^vwwvvvwTvvvvvwvTfryvvvvTvvvv'rrmnfVTfvrryvvT? mrtvm !^ofncaré l«:os5 d eSed^st ttugrejs £&2s progrol Kormány felé.* ■— A Ruhr-tertlet Alfisríf^«©. — Engedmények*. — (Saját tudósitónk tól.) Londoni jelentés szerinti Minedonard! angol miniszterelnök lépéseket tett, hogy Poincaré francia miniszterelnökkel Párisban találkozzék és a függő kéttőseket, melyek Anglia és Franciaiország között még fennállnak, személyesen megvitassa. Angol politikai körök megállapítják, hogy Poincaré Madona bírnák kormányraiutása óta stfiatégiai visszavonulást végez a igyekszik a londoni új kormánnyal összhangzásba jutni. Poincaré az utóbbi időben különben is sokat engedett merev politikai állásfoglalásaiból s már a legkomolyabb párisi körökben is olyan hírek vannak forgalomban, hogy Poincaré és a Parisban tart tartózkodó Jasper belga, külügyminisztter mérlegelés tárgyává teszik a Rudu-vidék kiürítését. Ezt a verziót több francia lap ie is közölte, mégpedig cáfolatlanul. A kiürítés feltételeik szerint az volna, hogy Németország nemzetközi kölcsönt kapjon, melyből bizonyos rész Franciaország jóvátételi követkedésernek biztosítására fordítandó. Lehet, hogy ez a fordulat megfelel Macdonald felfogásának is és így érthető, hogy a miniszterelnökök párisi találkozását sokkal nagyobb fontosságúnak tartják, mint bármely más eddigi találkozást a francia, és angol miniszterelnökök közötti Poincaré már megkapta Macdonald levelét, melyben az angol miniszterelnök azt az óhaját fejezte ki, hogy szeretné a mielőbbi találkozást, a haladéktalanul válaszolt is a levélre ,hangsúlyozva, hogy legnagyobb örömére szolgálna, ha a két kormány egyetértésiben együttműködhetne, tán izzadt; később egészen forróvá vált a homloka, de a tenyere csak éjféltájban lett száraz s csak akkor hagyhattam abba a dörzsölést, holt fáradtan én is. Félig halva, dőltem az ágyba s mély álmomból csak másnap délfelé ébredtem fel, hatalmas dörömbözésre. Mikor az ajtót felnyitottam, azon az orvos lépett be, e szavakkal: — Csak azt akaróim tudni, nem-e csinál megint valami ostobaságot! S azzal mindjárt az asszonyhoz ment. Annak homlokára illesztette tenyerét, azután ideges mozdulattal a pulzusához kapott s úgy állott vagy fél percig, miközben szemei egyre jobban tágultak dühében. Mikor ezzel is végzett, hirtelen mozdulattal felrántotta a paplant és balfülét az asszony mellére illesztvehallgatott, de felém irányított dühös szemeivel majd keresztül szúrt engem. A paplant aztán ismét az asszonyra borítva, hozzám ugrott, galléromnál fogva begyömöszölt a másik szobába és maga után behúzta az ajtót. Amint láttam, nagyot kívánt ordítani, de visszapillantva az ajtóra, mely mögött egy beteg fekszik, meggondolta magát és mérgében összeszorított fogai közül sziszegte: — Gyilkos! ... Most mindent mondjon el nekem! Mitől kapta a felesége a tüdőgyulladást? — Hát bizonyosan attól, hogy meggyűlt a tüdeje! Nem? — Átkozott barom! ... Ez az asszony meg van hülve. Hogy hűlhetett meg? Mikor! Mitől? — Hát bizonyosan a hideg levegőtől az elmúlt éjjel. Abbizony, mástól nem is lehet. Magam is alapos náthát kaptam. — Talán rányifott ajtót-ablakot?. Párisi hivatalos körökben titkolóznak 8 Poinearé és Jaspar közötti tanácskozásoktartalmáról a úgy Parisban, mint Brüsszelben mindössze annyit közöltek a hírlapokkal, hogy főleg a megszállott területek Kórsáról volt szó. Bírszerint ez óriási lépést jelent a nemzetközi helyzet tisztázására, mert megegyeztek abban is, hogy a szeparistáikat a Rajna tartományban és Pfalzban elejtik, a kölni zónában vasúti konfliktusban pedig engedékenységet tanúsítanak Anglia iránt. Francia és belga politikai körökben már nyíltan is beszélik, hogy Franciaország hajlandó a megszállott területeket kiüríteni, mihelyt a német reparációs fizetéseik megfelelően biztosíttatnak. A kölni vasúti knfliktus abban áll, hogy a francia mioigizáló csapatok az angol élelnisz erzállítanányok át feltartóit látták és ezenkívül fontos katonai készleteket zártak el az angolok előtt. Macdonald azonnal erélyesen tiltakozott Parisban az eljárás ellen és követelte az angolösszeköttetésiek szabadságának helyreállítását. Ennek a tiltakozásnak tulajdonítható, hogy Franciaország elsiruliani igyekszik a konfliktust. A párisi Radio távirati iroda mint nagy kiclentőségi eseményt, jelezvi, hogy a franciák a megszálló csapatok létszámát négyszázezerről huszonnégyezerre, a belgák pedig hétezerről négyezerre leszállítottták. A londoni Evening Standard szintén nagyjelentőségű dologról értesül: Macdonald ragaszkodik az orosz szovjet kormány elismeréséhez , az elismertetés elé csak egyedien feltételt szab, hogy Oroszország előzőleg jelentse ki, hogy belép a Népszövetségbe. — Hát rá éppen nemi, csak előtte nyitottam ki az ajtót egy percre, míg az udvarra jött. — Micsoda? Talán bizony kiment az udvarra! — Eltalálta! Persze, hogy Csak az kellett volna, hogy ne jöjjön! — Ő maga kiengedte? — De hiszen én hívtam, hogy jöjjön! — Nyo-ho-mo,ho-mh! — dadogta az orvos, rémsegítsen forgatva szemeit, miközben jobb kezével olyan mozdulatot tett, mintha önmagát akarná fülön fogni, balkezével azonban még jobban szorongatta torkomat s meg sziszegte: — Beszélj kutya! Mi történt? — Hát nem történt .Secmmi különös. Kijött szépen az udvarra, felült kényelmesen a favágó-pakkra, én pedig a parancs szerint bizsegesien dörzsöltem a lábát a gyógyszertári kenőccsel, de nehéz munka is volt, mert csak éjféltájban lett szájvíz a tenyere. Az orvos elengedte a torkomat — aminek már legfőbb ideje is volt — s mindkét kezét még felé nyújtva, vérben forgó szemekkel mérte a gerendázatoa, s úgy suttogta.: — Úristen! Ez az őrült talán egy szál ingben vitte ki a beteget csillagos éjszakának idején a szabad ég alá! — Arról nem tehetek, hogy csak egy szál inge van s arról sem, hogy csillagos az ég. — De hát mit cselekedett? — Mondtam már: addig dörzsöltem a álcát, míg száraz lett a tenyere. — Kinek a tenyere? — Hát az övé! (Hiszen: az enyém zsíros volt,Az még esak fel mai öltöztette? — Hogy aztán odabenn megint levett temesvári róm.kát, püspöki palota nagymérvű átalakításával kapcsolatban nem lesz érdektelen ezen ma már szép, régi és szízezerű épület keletkezésére és m útjára visszapilantani. A történetíró elsősorban egy különös és csodálatra méltó dolgot kénytelen itt megállapítani és ez az, hogy a Csanádi püspökök azóta, hogy a XVI-ik században Csanád városában lévő palotájuk elpusztult, hosszú századokon keresztül nem voltak képesek szert tenni egy újra épült, saját tulajdonukat képező püspöki lakra. HI. Károly magyar király 1723 augusztus 7-én kelt királyi leiratában elrendeli ugyan, hogy a csanádi püspöknek nemcsak akkori tartózkodási helyén Szegeden, hanem az egyházmegye központjában, Tserpeschba ott is építtetitek egy állandó püspöki székház, melyhez a szükséges anyagot a kincstár ingyen kötelesszolgáltatni, azonban a sok" egyéb dologgal elfoglalt bánáti közigazgatás e rendelet dacára sem fogott az építkezéshez és az ennek megkezdését sürgető gróf Nádasdy László csapádi püspöknek 1726 április 9-én azt válaszolta, hogy eddig még sem a katonai parancsnok, sem pedig Bánát kormányzója nem bírnak Temesvárott apját házzal. Az 1730-ban elhalt gróf Nádasdy Csanádi püspök utóda báró Falkenstein Albert újból megsürgette a temesvári püspöki székház építkezésének megkezdését. Az 1731 május 30-án kelt udvari rendeletnek megfelelően 1732-ben kijelölik ugyan az építendő székház feilkét, azonban a püspök kívánságának ezúttal sem lett elég téve A Szegedről Temesvárra jövő Csanádi püspökök előbb a Jézus társasági atyák vendégei voltak, később a gróf Morey - nek tulajdonát képező és a lugosi várkapumellett fekvő házban lett számukra ideiglenes lakás berendezve. II. Károly 1738 május 10-én kelt lerrájában megismételte a temezsvári püspöki székház fölépítéséra. vonatkozó rend éhezését, egyben e gólra a temesvári kincstári pénztárból évenkint TIKJO forintot áll. Iván vozott ki, mely összeg min.Udriig felvóritandó, mig a székház telieben lefejezve nincsen. Azonban közbejővén a török táború az épitkezés megkezdése ujból készőbb időre halasztatott. A püspökök pedig kénytelenek voltak az egyik ideiglenes lakásból a másikba, vándorolni. Báró Falkenstein 1730-ben elhalálozván, utóda a szent Ferenc rendjéből való Starnislovnik Miklós lett, kinek az 1740-ben kelt rendelet értelmében temesvári lakóhelyéül azon, ház elétetik ki melyet köztessem? Majd még játszunk! — De hát miért vitte ki őt? — Hát hogy dörzsöljem! Volt eszem: a patikus figyelmeztetését nem felejtettem el. Erősen mondta, hogy csak külsőleg szabad használni azt a vacakot. — Miféle vacakot? —Hát amit maga irt elő. De meg aztán magára a tégelyre is fel van írva, hogy: ,,külsőleg“— Ez van külsőleg! — süvítette az orvos s úgy vágott pofon, hogy az esti csillagok mind elém kerültek. Magam is megijedtem. Furcsa az az orvosi tudomány. A végén még be kellett volna adni kanállal. Hát hiszen még nem késő, megtehetem. Mindjárt oda is szóltam annak a mamnasznak: — Halijai! Aztán leveses kanállal, vagy kávéssal adjam be neki azt a vacakot?— Micsodát? — Hát azt a nyavalyát, épülptleg kell beadni neki! — s azzalelő is kotorásztam'Zsolt',inlett a illegjelyt, hogy megmutassam, nehogy megint tévedljed az öreg. És bizonyára nekem volt megint igazam, mert hozzám ugorva, kikapna a kezemből , a nyitott ablakon áll moisszira elhajította, azután pedig — távozóban — felém fordulva, nörögte: — Itt most már csak i temetés lehet . .. Ám a végén csakugyan nékem volt igaam, nem az orvosnak. Temetésre miem 'kerülit a sor, felgyógyult a feleségeim is most is boldogan élek vele." Ha hozzám vág valamit és eltalál, akkor ő örül, ha, nem, akkor én örülök. •De mindig van öröm iz házban!. . . előbb a kamarai hivatalnokok laktak, később pedig elődének volt ideiglenes szállása. Ezen házban, mely a mostani ügyészség helyén állott, lakottStanislavich Miklós püspök az egyházanegyei hivatallal és az aula személyzetével együtt cigész^ 1756-ben bekövetkezett haláláig. Ládának gróf . Engel Fer.^Wapte ezen a kakast azonban felmondották és lakásul .számába kijelölték előbb a katonai élelmezési hivatal helyiségeit, majd 1758-tól kezilőddleg .gróf .Saurmak elhagyt és igen rossz állapotban lévő házát. Tizenkilenc esztendőnek sok baja és kellemetlensége után gróf Engl pümspök ezen épületiben fejezte bel életét. Az utána következő Christovieh Imiie Csanádi püspök (1777—1798) aki három éven keresztül elődje sorsának volt részese a düledező és életveszéllyel fenyegető házban A temesibánságnak Magyarországba való kebelezése után végre is kieszközölte, hogy a m. kir. Cancellaria 1780 június 2-án kelt leiratával elrendelte misz.uint a csanádi püspök lakóhelyéül jelöltessék ki a temesvári kincstári épületek közül az, melyben a püspöki hivatal jelenleg is étezik. Azonban a püspök nem költözhetett be a szintén igen erősen megrongált épületbe egyedül. A káptalani levéltáron és levéltárnokon kívül itt nyert elhelyezést a székesegyháznak két papja is. Sőt mindaddig míg az ott elhelyezve volt kamarai hivatal számára új helyiség épült, ugyancsak ott szorongott az is levéltárával együtt. Miután semmi remény sem volt arra nézve, hogy valaha is új püspöki székház fog épülni, Christovich püspök elszomorodott szívvel hurcolkodott be a rozoga épületbe, sőt még ennek bal szárnyát is az egyik kanonoknak átengedte lakásul. Kőszeghy László püspöknek (1800—1829) azi te'ybáaiaegi'.'C-i hivatal számára szüksége lévén az egész épüle-itito IgOC-foen a kanonokat ibilitkoltatta a székházból, azonban a sajátjából 3500 forinttal — akkor igen tekintélyes összeggel — jánul hozzá, hogy a hanonnak számára a Skaknak lakás építtessék. így tehát a királyi paránások és az ismételt udivari határozatok, hogy tudniillik a Csanádi püspök számára megfelellő székház épittessék, foganatosat vak soha sem letteik. A különbözőhivatalok és azok főnökei százasára egymásután emelkedtek föl a Dicastferium és más fényes paloták, egyedül a csanádipüspök maradt remcsaik székhelyétől, hánem székházától is megfosztva. A Csanádi püspökök tehát ■ebben a szűk és kényelmetlen házban, melynek alapjait Szentklárayi szerint valószínűleg már a XV-ik században rakták le laknok 1780-tól kezdve. A külömbödő püspökök a szaufcséghez képest sajátpánnikon toldozgatták, foldoztatták ugyan az épületet, sokkal többet költvön reá, mint amit az megért, de bizony az épület csek nem lett szebb. Végre boldog emlékű Gressewoffy Sándor csanádi püspök a mult évszázad90-es éveiben saját pénzeiből minden idegen hozzájáruláss nélkül 42.000 forint költségen ailapjaiból renováltatttaés ajelenlegi elegánsstílust adta neki. Az akkori időkben egy uj fényes palota építése sem került volna sokkal többe,mintezen ócskának talapzatától kezdve újonnan való átalakitás, világos, hogy már csakazcn ténye által is Deriserovffy örök időkre biztosította utódainak ezen székházat, melyhez alanyi, viszontagság után jutottak a Csanádi püspökök és melyre másfél fivisztead akiitt sajátjukból annyit költöttek,hogy azon akár egy palotasort te vehettek volna. A temesvári püspösől paloto , építésén, cite. töa férdeje. Készül az ellenzéki blokk. Az Adieverul írja: A kormány figyelemamiel kiséri az ellenzéknek egy egységes blokk alakítássára irányuló tárgyalásait, amelyeknek célja a kormány megdönti,felére brancot kezdeni. A paraisiztipártiak a blokkot egyesülés alakjában kívánják létrehozni, amely a kormányváltozástól eltekintve eSay sziglájd választások biztosi taszát kéri. A román nemzeti párt ülést tartott, amelyen a jelenlegi ,politikai helyzettel foglalkozott, ste nem hozottvégleges határozitet. Valószínű, hogy a párt a múltban követett taktikájához jó marad.