Temesvári Hirlap, 1924. április (22. évfolyam, 73-95. szám)
1924-04-01 / 73. szám
TEMESVÁRI HóNAP A mentőtársulat közgyűlése (Saját tudósítónától. A Temesvári Önkéntes Mentőtárrsulat élénk érdeklődés mellett Baader Henrik elnöklete alatt vasárnapon délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését a városháza tanácstermében. A közgyűlés nagy extezét, melyenGeorgevics Lucián dr. főpolgármester is részt vett, a titkári jelentés töltötte ki a humánus egyesület évi műkdésérőlt az elmúlt évi zárszámadásokról és az ez évi költségvetésről. De Violte Miksa főtitkár jelentéseszerint a mentő társulat az elmúlt évben még sokkal nagyobb szolgálatot teljesített a közérdekeken, mint 1922-ben, de ezzel szemben sokkal nagyobb támogatásban is részesült a város közönsége részéről, mint az azelőtti években. A beszámoló szerint a mentőtársulat az elmúlt évben összesen ezenhatszáz esetben nyújtott elsősegélyt sérüléseknél, hideseteknél és öngyilkosságoknál. ezerhatszáznegyvenöt esetben vették igénybe a Mentőtársulatot más eseteknél, mint például betegszállításnál, elmebajosok elszállításánál e egyéb közszolgálatot háromezerkétszáznyolívani hét esetben teljesítettek a társulat tagjai. Az 1922. évi statisztika adataival szemben a társulat az elmúlt évben nyolcszázegy esettel teljesített több szolgálatot. Érdekes statisztikai adat, hogy 1928-ban hússzal több volt az öngyilkosok száma, mint 1922-ben. A közgyűlés ezután a választmány előterjesztésére elhatározta, hogy érdemeik elismeréséül a következőket részesíti kitüntetésben: Hopder Gyula helyettes parancsnok, Kácsér Adolf és Darncsák József alparamcsnokok ezüst érem, Mayer Lajos alpararncsnok, Haasz Hermann és Bitter Árpád femantők, valamint Bővéz Tamás önkéntes mentő bronzérem, Maticsek Bertalan, LesezinszkyJános aranynyomatú díszoklevél, Báint Lukács és Weiiszberger Béla pedig rendes díszoklevél. •Ezután a közgyűlés elfogadta az elmúlt évi zárszámadást, valamint ami ez évi költségelirányzatot is áttért az alapszabályok módosításának kérdésére. Itt rövid vita fejlődött ki, majd a közgyűlés kimondta, hogy a módosított alapszabályokat azok változatlan román fordításában elfogadja s egyhangú lelkesedéssel jóváhagyta a választmánynak azon határozatát, mely szeri.nt az újonnan szervezett felügyelői állásra Sueu Jenőért, az intézői állásra pedig Haasz Jánost alasztotta meg. Miután a számvizsgáló bizottság mandátuma lejárt, a közgyűlés erre a tisztségre Pék Géza pénzügyi tatópevet és Neumann Alfrédet, az alelnöki tisztségre Oprea János vezérigazgatót és Brasián Viktor vezérigazgatót, tiszteletbeli tagokká pedig érdemeik elismeréséül Félin Alajos és Bérczy Istvánt választotta meg, majd köszönetet szavazott még Proehaszka Ede vezérigazgatónak, Ge o r g e v ici Lukcián dr. főpolgármesternek Pacurár Simon dr. és Schönberger Mór dr. orvosoknak, valamint a temesvári sajtónak a mentőtársulattal szemben tanusított, jóindulatáért és támogatásukért. Georgevici Lucián dr. főpolgármester megköszönte az üdvözlést és kijelentette, hogy a jövő évi városi költségvetésbe nagyobb összeget vesz fel abból a célból, hogy az alapítvány legyen a mentő társulat részére. Az alapítvány kamatait évenként az a mentőtársulati tag fogja kapni jutalmul, aki a társulat érdekében egész éven át a legnagyobb aktivitást és a legodaadóbb működést fejtette ki. Baader Henrik elnöki feltáró szavai után a közgyűlés véget ért. Határozatképtelen volt a kamara. Bukaresti tudósítónk jelenti: A kamarában az elnökség néhány kisebb jelentése után folytatták a komercializálásról szóló javaslat tárgyalását. J o a n i t e se u argetoianista beszélt a javaslat ellen Beszéde közben azonban az elnök megállapította, hogy a Házban igen kevés képviselő tartózkodik és a határozatképesség nincsen meg, ennélfogva a 3 ülést- berekesztette. ___ ___,_____... 1924 április 1 Obstrukció a sasért» parlamentben — Asz ellenfélte, lesssaivasefai Patsicsékíat. — Illését és végkimerülésig. — (Saját tudósítónk tó 1.) A szkupstinában nagy érdeklődéssel várták a mai ülést, amelyen elsőikben,jelentek meg a Badies pártiak, akiket az ellenzék viharos tapssal fogadott. Az elnök bejelentette, hogy folytatják a költségvetési vitát, ezzel szemben az ellenzék a Badies párti képviselők mandátumának igazolását követelte. Az elnök elrendelte a szavazást, amelynél az egész baloldal, köztük az igazolatlan mandátumol Badies-pártiak is, összesen százhatvanan emelkedtek fel, a javaslat elfogadását jelezvén, míg a kormánypárt, összesen százharminc képviselő, ülve maradt. Az ellenzék viharosan tapsolt, az elnök azonban kijelentette, hogy a harminchat Badics párti képviselőnek még nincs joga a szavazásra és a kormány oldalán állapította meg a többségét. Óriási vihar tört ki. A képvielők felugráltak helyeikről és ökleikkel fenyegetőztek. Az elnök újból szavazást — ez egyszer névszerintit—rendel el, melynek eredménye százhuszonhét a javaslat elleni kormánypárti szavazat és száztizenkét ellenzéki, a harminchat Badiespárti nem szavazott. A szkupstina igazoló bizottsága megkezdte a Badies párti képviselők mandátumának igazolását, de nem jutott eredményre a kormánypárti bizottsági tagok ellenzése miatt. A bizottság dolgavégezetlen szétoszlott. Az ellenzék körében nagy az izgalom, mert azt hiszik, hogy a kormány csak a költségvetés letárgyalása után akarja a horvát képviselők mandátumát igazolni. Az ellenzék elhatározta, hogy minden eszközzel megakadályozza a költségvetés megszavazását. Az elnök erre elhatározta, hogy estis nem zárja be az ülést, mely így egész éjjel, másnap este hét óráig tartott. Az összes ellenzékiképviselők feliratkoztak, mindegyiküknek másfél óráig van joga beszélni. Arra számítanak, hogy a vitát keddiig kihúzzák. !G8aK»La«BBKIHCB SS Sí Az uj lakbérleti törvény V. Fejezet. A bírói hatóságok és az eljárás. 1. Az általános jogszerinti bírói hatóságok. 27. §. A bérleti szerződésekből kifolyólag a lakbérleti szerzetttársek érvényének, aaéghaeszáblbiltását szabályozó törvények alapján trekaanülőpereket — a ‘béröszszeg megállapítására vonatkozóik kivételével — a járásbíróság fogja elbíráltatni végső fokon olyan esetekben, amikor a szerződés évi értéke — az adók bele nem számításával —• a 4000 bert meg nem haladja és első fokon, a törvényszékihez való felebbezési joggal, ha a szerződés évi értéke — az adók belé neonszámitasával — a kikVoD lett .nem haladtjameg. A főösszponfizetésre irányuló keresetnél, akár házbér, akár bérleti szerződésbőlszármazó kár innén igényeltetik a pénzösszeg, a bírói hatóságok hatáskörét nem a ’bérszerztelések, hanem a kérelemnek érték,e határozza meg. 28. §. A törvényszék, mint elsőfokú mini hatóság egy bünölet fog áldani, aki az elnök, vagy egy törvényszéki bíró lesz." A helyettes bíró ilyen, ügyekben nem ibiráskodhatik. Az ítélőtáblák ezekben az ügyekben három bíróból álló tanácsban határozunk a határozataik hozatalához szavaslattöbbség lévén, szükségét. Ezeknek az ügyeknek az elbírálására az ítélőtáblák egy külön tanácsot alakíttatnak, amely a rendes üléssel egyidőben a tanácsteremben fogműködni. A törvényszéknél két vagy több ilyen tanácsot lehet alakítani. 29. §. Ha a tulajdonos a felperes — a kereset, vagy felebbezés semmiségének terhe alatt — a bírói hatóság székhelyén magának kézbesítési tekelmét jelölni köteles. A bérlőnek a szerződés tartalma alatt tötesező Laketíne a bérbevette ingatlanon vám Amikor a ‘bérlő afelebbező fél s lakhelye nincs a bírói hatóság, székhelyén, ugyanazon jogkövetkezmény terhe alatt ’ kürbelezése ,bejelentésében kézbesítési alelenet jelölni köteles. Ugyanezen kötelezettség terheli a feleset és harmadik személyekért, a felfolyamodások és a végrehajtásnál alkalmazott r más jogorvoslatok eseteiben. 30. §. A felperes, vagy a felebbező fél a kérelme alapjául szolgáló iratokat, vagy okiratokat, általa igazolt másolatban becsatolni s a tárgyalás napján eredetiben bemutatni tartozik. Amennyiben személyes meghallgatásukra vagy tanukkal való bizonyításra is kivánnak hivatkozni, ezt előkészítő törvényben, vagy felebbezési kérelmükben a tanuk — lakhelyüket is feltüntető — jegyzékének csatolása mellett, kell indítványozniok. Az elnök, aki a kérelmet átveszi, helyt ad a bizonyítási kérelemnek, az azok megbetegedhetősége fölött a tárgyaltás napján megjelenő vita fenntartásával. A keresedés felebbenés Il-od példánya az elnök végzésének és a letett iratoknak másolatával együtt az idézéssel egyidejűleg közöltetik az alperessel, aki az átvételtől számított le napi határidőn belül abírósági irodáiban azon iratokat és bizonyosokokát, amelyek védekezését támogatják, letenni köteles. Azon kérelmek, amelyekben a felperes, vagy a felebbező fél a fenti kellékeket figyelmen kívül hagyja, mint szabálytalanul előterjesztettek, visszautaltatnak, az alperes pedig elesik azon jogától, hogy ilyen bizonyítékokat felhasználhasson. „ A meg nem jelenő tanú ellenében elővezetési parancs adandó ki. 31. §. Az ilyen természetű kereseteknél az idézési lejárás semmis volta afeleknek a bírói hatóságok előtt való megjelenésével pótoltatik. Ha egyik fél nem kellően bélyegzett iratot használ fel, a bíróság—anélkül, hogy a tárgyalást, elhalasztaná,az eredeti iratok másolatának visszataartása mellett elküldi apénzügyigazgatóságnak beféhezés végett. 32. §. A keresetek a tanácskozó szeremlően sürgősen, soronkívüliséggel és, sommás tárgyalások alapján bírálatnákak el. A repukázás a bírói hatóság belâiţa©któl függ, amely bármely ügyben egyes meghatározott pontokra korlátozhatja azt. A határozatok úgy az eretnykor, mint a felebbezési bíróságnál az ellentmondás joga nélkül érdetendők ki. A határozatok ideiglenes végrehajtása, csak akkor engedélyezendő, ha a híres hatóság — az általános jogszabályai alapján — azt szükségesnek, látja. 33. §. A felülvizsgálati, vagyfelebbezési határidő a járásbíróságtól a törvényszékhez vitt ügyekben, valamint a k Helbezési határidő a törvényszéktől a táblához vitt ügyekben 10. nap, amely a határozat kihirdetésétől, számítandó.. A csatolt területeken, ahol a végrehajtásnál a felfolyamodás joga nem létezik!', a rendkívüli jogorvoslatok (elentmondás, igazolás, visszahelyezési határitere) az ítélet közlésétől folyik. Az ítélőtáblák határozatai, vagy a törvényszékek végítéletei ellen a nebankészekhez intézhető felülvizsgálatnak határideje a kihirdetéstől számítandó egy hónap. 34. §. A 3. §-ban a megjelölt bérlőik és albérlők közül azok, akik azt igénylik hogy joguk van az ingatlant azt egy 6^ határidőn túl is megtartaniuk, kötelesét a törvény kihirdetésétől számított 6 hónaponbelül ez iránti keresetüket a 27. §-ának megfelelőenbeadni. Azok, akik a fenti időpontig nem akkadnazkodniak ezen remtelkezéshez, elesnek azon jogitól, hogy az ingatlant1l való kiutasításuk ellen bármily kifogássá emelhessenek. . .Ásson bérlők és albérlők,bár keresetet nem indítottak, az egyévi határidő leteltével mégsem hagyják el az ingát 3 lamit a bíróság rendeletére kilakoltatandók. Ezen célból a szerződés értéke szerint illetékes bíróság a tulajdonos kérelmére s a fedőknek a tanácsterembe való sürgős megidézése után kihirdeti a kilakoltatási parancsot, ha, a bérlő nem képes igazolni, hogy a fent megjelölt határidőben keresetét beadta; e parancs ellen sem ellentmondásnak, sem felebbezésnek helye nincsen. Azok a bérlők vagy albérlők, akik bár nem adtak be az 1. bekezdésben meghatározott keresetet, 1925. május 6-án (a naptár szerint április 23-án) mégsem hagyják el az ingatlanst, elnöki végzéssel marasztalandók az előző évbeli félévi bérösszeg tízszeresének a tulajdonos javára való megfizetésében. Ez az összeg le nem szállítható és a bérlő ,annak fizetésére kötelezendő akkor is, ha csak egy nappal lépte is túl az1925. május számítandó s a szokások által szentesített 3 napot. Felülvizsgálat esetében a végrehajtás fel h©m függeszthetik (Folyt. kov.) Temesvári kereskedők az új Lakbérförtrelti ellen A Temesvári Kereskedők Egyesülete ma a következő felhívást locsátotta ki: Kereskedok! Az uj lakbérlelti törvény minden tiltakozásunk ellenére a mai napon életbe lépett. Ez azt jelenti, hogyha nem vagytok elővigyázatosak és óvatosaik, könnyen juthattak túlzott bérkövetelések folytán oly helyzetbe, mely tönkret,utasotokat eredményezteti. Egyesületünk, elhaltározta, hogy a törvénynek respektálásai mellett ennek a veszti belenének mindenképpen elejét, veszi és egy széles körű önvédelmi akciót vezet be. Részletes terveiink vannak, hogy érintjük meg egyes társainkat esetleges mértéktelen bérkövetelésektől. Önvédelmi akciónk távolról sem jelenti azt, hogy méltányos és időszerű boltbéremelések ellen tiltakozzunk, hanem odaírányukk, hogy a túlságos és indokolatlan boltbéremelésekkel szemben elsősorban kereskedőtársaik , ezzel közvetve a fogyasztó nagyközönség jogos érdekeit megvédjük. A nagyfogyasztó közönségnek ebben a küzdelemben mellettünk a helye, mert ha minden önvédelem nélkül eltűrjük a reánk zúduló veszélyt,h úgy a már most is elviselhetetlen drágaság mérhetetlen fokozása fog előállani, mert a végsőkig felemelendő boltbérek az összes szükségleti cikk nagyarányú emelkedését fogják maguk ut alá vonni Reméljük, hogy szívós munkával,erős akarattal lelkes összetartással és a nagyközönség támogatásával sikerülni fog az esetleges túlhajtásokat megakadsáyozni !"Kián vinuk tehát minden temesvári keretkedét, hogy addig, míg önvédelmi akciónkkal meg nem ismertetjük, ne kösse meg üzlethelyisége, raktára, vagy irodája újabb bérszerződését, nehogy tájékozatlanul, megfélemlítve, vagy bármilyen terror hatása alatt előnytelen, anyagi létét veszélyeztető szerződést írjon alá. Kereskedők! 1924 április hó 13-án,délelőtt tíz órakor a Lloyd társulat nagytermében megártandó gyűlésünkön megtemettetjük te megszervezzük önvédelmi akciónkat. Mindnyájan legyetek ott ! Erőnk ,és kik tartásunk, törvényes keretek közt mozgó ellenálllássuik feltétlen sikert fog biztosítani. , Kereskedők, jöjjetek el mindannyian! Timisoara, 1924 március hó 31-telű Timisoaarai Kereskedők Egyesülete. Kun Engel elnök. _____ titkár. Az olasz pénzügyminiszter ekszpotejm Stefani olasz pénzügymiliszter a képviselőházban pénzügyi ekszpozót mondott. A fascista kormány hivatalba épése óta eltüntette a négy-öt milildánsos deficirt, a múlt évben harminckétezer köztisztviselőt elbocsátott. Olaszország fizetési mérlege egyensúlyozott, ez magyarázza a líra állanidóságát amerikai és angol valutákkal sémiben.