Temesvári Hirlap, 1924. június (22. évfolyam, 121-140. szám)

1924-06-01 / 121. szám

TEMESVÁRI HÍRLAP Hazonai lóversenyek Aradon (Saját tudósítónktól.) Az aradi első lovashadosztály szombaton és vasárnap nagyszabású lóversenyeket rendez a csalai erdő alatt levő mezősé­gen. A két versenynapon tizenegy v­er­­senyszám kerül futtatásra és több na­gyobb­­díj kerül kiosztásra. Az első küz­delmet biztosítja az a körülmény, hogy mind­en versenyre igen nagy számban érkeztek benevezések. Sok temesvári tiszt is benevezett a versenyre. G­a­va­ne­scul tábornok, hadosztályparancs­nok, P­r­o­d­a­n lovassági tábornok, N­e­­gulescu alezredes, vezérkari főnök,, B­erl­e­s­c­u kapitány és még szá­mosan ma délben Aradra utaztak,, hogy részt­­vegyenek a versenyen. Új­raakszimán­s árak (Saját t­u d­ó s­i t­ó D k t­ó 1.) Temesvár város tanácsa most készítette el a június hónapra­­érvényes maksziimá­­lis árak táblázatát. Ámbár az egyes cik­kek makszimálásában beállott változáso­kat közöltük, könnyebb áttekintés végett itt adjuk a teljes táblázatot: Fekete kenyér kilója 5 lei. A kenyér többi fajtáinak makszimálását a minisz­teri rendelet érkezéséig függőben tart­ják.­­Sütnivaló marhahús 30, levesnek és gulyásnak való marhahús 20 lei kilo­grammonként, sütnivaló növendék-marha­hús két hónaptól egy évig 20, ugyanaz levesnek és galánn­a­k 18, borjúco­mb 36, más részek 34, bárány hátulja 28, eleje 26 lej, sertéskaraj 38, sertés comb és fej 38, sertésmell 36, zsírnak való szalonna 64. A mérésnél husz százalék csont van megengedve. Szigorúan tilos növendék­­piariha busát borjú vagy marhahús he­lyett eladni. A mészárosok kötelesek az egyes húlfajtákat az állat életkorának feltüntetésével megjelölni. Friss halak a fajta és nagyság szerint 30 lejtől 50 leiig kilogrammonként.­­ Fölözött tej literenként 1.50 lei, fölö­­zetlen 4 lei, házhoz szállítva 4.50,, paste­­rizált tej a kioszkokból vásárolva 6 lei, házhoz szállítva 6.25, üvegekben a kiosz­kokban vásárolva 6.25, házhoz szállítva 6.50 lei. Bérkocsik: A díjak a városi tanács ál­tal jóváhagyott tarifa szerint valók. A tarifát minden­­bérkocsis kifüggeszteni köteles. A szállodai szobák árai a városi tanács által jóváhagyott tarifa szerint alakul­nak, amely minden egyes szállodai szo­bában megtalálható. Éttermek árai: Marhal­eves elsőrendű étteremben 3, másodrendűben 2.50, har­madrendűben 2.50 lei. Bab, lencse, bur­gonya, vagy egyéb leves 4, 3,50, 3 lei. (Két deciliter főzelék hús nélküli 7­, 6,50, 6 lei. Főzelék 80 gramm marhahússal 14, 18 és 12­­lei, főzelék nyolcvan gramm sertéshússal 17,, 16 és 15 lei. 150 gramm­­i csontnélküli főtt hús körítéssel és már­tással 13, 12 és 11 lei. 150 gramm csont­nál kiüli borjúhús 19, 18 és 17 lei,, ugyan­annyi sertéshús 22, 21 és 20 lei. Főtt tészta dióval, túróval­, mákkal vagy tej­föllél­8, 7 és 6 lei.­­ A vendéglősök és étterem tulajdono­sok déli tizenkét órától fél háromig és este hét órától tíz óráig kötelesek a kö­vetkező ételeket kiszolgálni: az első osztályú éttermekben az összes makszi­­mált ételeket, a másod- és harmadrendű éttermekben egy levest, vagy csorbát, főzeléket hússal, vagy főtt hússal, egy sültet és egy sült tésztát. Az első- és másodosztályú éttermek a közhivatalno­kok és tisztek részére a makszimális árakból­ tizenöt százalék engedményt adnak úgy, hogy száz lei értékű bont nyolcvanöt lejért bocsátanak rendelke­zésükre. Fürdőárak: A központi fürdőben gőzfürdő 24, kádfürdő 26, a többi für­dőkben gőzfürdő 18, kádfürdő 20 lei. Az itt felsorolt makszimális árak kifüg­gesztésük után huszonnégy órával lép­nek életbe. ____ XXII. évfolyam, 121. szám, 1924 június 1 issz- (Aradi szerkesztőségünk­től.) Az új lakbértörvény talán éppen Aradon váltotta ki a legnagyobb ellen­téteket, mivel a házigazdák és kereske­dők között nem sikerült az ü­zletbérek­­nek 1925 májusa u­tán való megállapí­tására egyeztető bizottságot összehozni. Ezek után, az előzmények után annál különösebben hat, hogy a lakásperek száma jóval kisebb, mint tavaly. A tör­vényszék előttt ugyanis fele annyit peres eljárás sincsen folyamatban, mint 1923. évben. Ezeknek a pereknek túlnyomó része is inkább a lakásminősítésnek a megállapítása miatt történik,­ele a házi­gazdák közül sokan vissza is vonták keresetüket és a békés megoldást keres­ték, mert ily módon jelentősebb ered­ményeket tudtak elérni. A lakáspereknek csökkenését külön­ben befolyásolja az ifi törvény, amely pontosabban van a tavalyinál megszö­vegezve és az ítélkező hatóságok is egy­öntetűbb áttekintést nyernek. A keres­kedőkkel való megegyezés egyelőre holt­pontra jutott. A háztulajdonosok szö­vetségében éppen e­miatt szakadás is állott be és az egyik háztulajdonos­­alelnök, Lukácsy Lajos dr., nem­csak, hogy kivált az egyesületből, ha­nem a békés megegyezés propagandájá­nak leghangosabb híve, amit bizonyított azzal, hogy a saját házában lévő üzle­tekkel­­elsőnek egyezett meg. A mereven elzárkózó ház maj­dan csokra a beállott ellentétes helyzet olyan hatással volt, amely most valószínűleg megtenni a maga gyümölcsét, mert mind többen osztják­­Lukácsynak az álláspontját és így az új lakástörvénynek a kereske­dőkre vonatkozó része, ha nehéz harcok árán is, de mégis békés megegyezéssel fog Aradon is elsimulni. A nagy hall­gatás különben sem jelentette a keres­kedők részéről a mindenbe való bele­nyugvást, inkább egy csendes bojkott­nak a megindulását, erre azonban most, a józanabb álláspontnak a háztulajdo­nosok részéről való felüelkerekedésével, természetesen nem lesz szükség. JfSm ass £»r«adil Ih<eb.5bI|Jarctól«: I«e:r<esfeecIofe íkemoffi — Sokkal kevesebb «aas Selen et ketScásperr mint ass el- Emuli esslert«sőS5 feirr. — A Ssék­és h­ár&yssaLt leereRedeSt felUl. — A. * «avass®! — Az ekszport$ro k nagy kereslete kixollt ökrökben. — Nagy tellfajtás lovakban. — üx árak «*nt£lH*~ltatr. (Saját tudósítónktól.) A temesvári ’tavaszi vásár képe a lehető legváltozatosabb, az első két nap eredmé­nye hiven visszatükrözi a mai gazdasági helyzetet s pénzügyi viszonyainkat. A vásár első két napján mintegy ötezer lo­vat, kétezer szarvasmarhát és nagyon kevés sertést hajtottak fel. Az állatvásár főtárgyát tehát a ló képezte. A felhaj­tás a­­da­rabszámot tekintve tehát igen kedvező az előbbi évek eredményéhez képest, de annál kedvezőtlenebb a vételt regisztráló statisztika. Az első napon összesen nyolcszáz állat cserélt gazdát, ezeknek nagy része ló volt, kis része mar­ha és elenyésző hányada sertés. Ma délig összesen kétszáz átírás történt s a dél­utáni vásár sem fog többet eredmé­nyezni. A megfigyelő érd­ekes tapasztalatok nyomára jut: a környék lakossága, amely a megvásárolandó állatokat­­ bel­földi használatra szánja,, a l­egtartózko­­dóbb, a gazda nem vásárol, c­sak eladni akar, a nagyvágó­­és a mészáros vásárolna, ele részben nincs neki megfelelő áru, részben pedig, a­mi kevés van,v annak az ár­a nem konveniál, mert nincs arányban a makszimális árakkal. Csaknem kizáró­lagos vásárló tehát az ekszportőr s ezek igényeihez igazodik a vásár, illetve a fel­hajtás is. A felhajtott marhák nagy ré­sze hízott ökör, melyet a mészáros nem vásárol,­­de az ekszportőr ke­sve­ keres, mert a kiviteli illetéket nem súlyra, ha­nem dínarabszám­ra fizeti. A hízott ökrök csaknem mind elfogytak a piacon, sőt még nagyobb volt a kereslet az ekszpor­­tőrök­ részéről, mint a kínálat. Vágóökör azonban csak nagyon kevés volt s így az árakban sem fejlődhetett ki szájába ve­hető konkurren­cia. A vágómarháért da­rabonként 5­43000 lejt kértek, ami élő­súlyra átszámítva kilogrammonkénti 25—27 lejes árnak felel meg, így a vágó­marhák nem­­igen cseréltek­­gazdát, des ez­zel szemben az ekszportra iszánt bízott ökrök annál keresettebbek voltak, jól­lehet azok ára lényegesen magasabb. Lovakban­­meglehetősen nagy volt a kereslet s ebben a tekintetben különö­sen a zsombolyaiak csináltak nagy for­­galmat, mint vevők. A zso­mbolyaiak kü­lönben más árukban, is nagy keresletet mutattak. A temesvári városi tanács egymaga harminc lovat vásárolt. A gyengébb ló ára darabonként 0—10.000 lei között váltakozott, m­íg a parádés ló ára 16—20 e­zer lei között mozgott.­­ Az eladók a nagyon kis mennyiségijén f­ell­ajtott sertéseken sem tudtak túlad­­ni, mert az áruk kilogrammonként élő­súlyban 36—39—4­0 lej között mozgott. Ilyen árak mellett a vágóik természetesen nem vásárolhattak, mert a makszimális árak sem nagyobbak. A szalonnán ugyan be lehetne hajtani a differenciát, de a szalonnát viszont nem keresi, a kö­zönség,, nem fogy olyan mértékben, mint a hús. Akik sertést vásároltak, azok in­kább magánosok és főleg zsombolyaink. A regát is elég, jó­ vevő volt minden áru­ban, de a helybeliek között soha nem volt tapasztalható olyan tartózkodás, mint most. A nagy felhajtás felől az eladóktól ér­deklődve, annak okairól különféle infor­mációkat kaptunk. A lei eséséből kifolyó­lag, várható volt hogy a gazdák nem dob­ják piacra állataikat. De másként tör­tént. A felhajtás nagyobb volt, mint máskor,, még ha lényegesen csökkent is a vételkedv. Az eladók nagy része nem szívesen dobja piacra állatait, mert pon­tos információi, vannak ar­ról, hogy a lej értéke esett, de kénytelen megtenni, mert: a falusiaknak sincs annyi pénzük, mint az urak hiszik, a jószág enni kér, de nincs miből, az állam adót kér, de nincs pénzünk, a gyermekek kvártélya a városban sokba kerül, a tandíj sem ke­vés, enni is kell napjában vagy három­szor, a ruha szakad, a cipő sem a­ jó béke­beli, s ma­­csak százasokban, ősi ezresek­ben beszélnek az emberek. Kell a pénz, a ládafia m­ár kiürült, a jószágot el kell adni“. — A másiknak van pénze, de ép­pen azért adja el a jószágot, mert­ pénze, van. A meglevő pénzhez pótol még az eladási árból s vesz azon hízott ökröt. Az ekszportőr azért többet ad. Vagy so­vány, ökröt vesz­­és hizlalja. Szóval spe­kulál és valutázik az ökrökkel. A sertést m­ég az édes bátyjának sem adja olcsób­ban, mert neki is többe van, inkább le­vágja és szappant főz­iti tőle,­­d­e leg­alább tudja, hogy miért fizetett rá. Az ,,árakra“ ráfizetni­ semmi áron sem akar. Van azután az eladónak­ egy kisebbik ré­sze­, ezek a vevők szempontjából a legjob­bak, mert ezek engednek is a már beve­zetett árakból. Ezek az emberek azok­, akik Amerikába akarnak kivándorolni s most mindenüket pénzzé teszik s akik most szertelenül­­bocsátják áruba minde­nüket. Csakhogy ezek kevesen vannak s körülöttük a vevők száma igen nagy, akik túllicitálják egymást. Végered­ményben nem egyszer még drágábban veszik meg a­­sertést, mint ahogyan más­tól, egy itthon ülőtől megkapták volna, de legalább túllicitálták a konkurren­ eiá­t. Ez az állatvásár mai képe nagyjá­ban. A kirakodó vásár szintén élénk, külö­nösen a szabók és a csizmadiák vannak túlsúlyban s a vevők száma is m­eglehető­­­sen nagy, bár az árak az ellmúlt­ év óta nagyon felemelkedtek. Más áruk szintén szép számmal vannak képviselve, de a csendes nézők száma sokkal nagyobb ezeknél, mint a vevők száma. Harengszentelés számos sebesüléssel. (Saját tudósítónktól.)" Budapesti­ tudósí­tónk táviratozza: La­­josmizse községben tegnap nagy ün­nepségek közöt­ szentelték fel a­ község új harangját. Az egész megyéből igen sok vendég vett részt a harangszentelé­sen, úgy hogy az ünnepség megkezdése előtt, mintegy négyezer ember állott a templom előtti téren. A harangot egy kétszáz méter hosszú vastag kötél segít­ségével húzták fel a toronyba,a­mely vi­gyázatlanság folytán hozzáért az elek­tromos vezetékhez és néhány embert megsebesített. A téren levők kiáltásai­ból­­a templomiban tartózkodók azt hit­ték, hogy a harang leesett és fejvesztet­ten menekültek a kijárat felé. A tolako­dás olyan hatalmas volt, hogy a tem­­plombej­árat előtt egy márványoszlop ki­dőlt, mely a pánikot még jobban megerő­sítette. Egy tizenötéves fiú rögtön meg­halt, két leány haldoklik, négyen élet­­veszélyesen megsebesült, a könnyebben sebesültek száma meghaladja az ötvenet. Nem witter Arad megyében. (Saját tudósítónktól.)" Tegnap Arad felett hatalmas zivatar vonult végig, amely északkeleti irány­ban húzódott tovább és .Kisvárja év Nagy­varjas, valamint Dombiratos körül az esőt hatalmas jéghullám váltotta fel A­ jég oly sűrűn és oly hatalmas erővel zu­hogott, hogy a künnrekedt állatok, kü­lönösen pedig a lovak a szó szoros értel­mében véve, véresre sebződtek fel a mogyoró nagyságú jégszemektől. Ugyan­csak után érte a zivatar az aradi piacra bejövő nagylaki baromfikereskedőket is. A jég a kocsin lévő aprójószág állo­mány több mint 90 százalékát agyon­verte. A jégverés a verésben is jelentős kárt okozott. H­étne’vű­ eml­er, akinek nem tudják igazi nevét. (Saját tudósítónktól.) V­a­r­g­a Florea detektív tegnap este nyolc óra tájban a­­Stkudier-p­arkon haladt keresztül, amikor egy bokorban két buj­dosó alakot látott. Igazoltatta őket és ek­kor kiderült, hogy az egyik férfinek hét névre szóló igazolványa van úgy, hogy, hamarjában nem is tudta, melyik nevet használja. A másik szabályszerűen iga­zolta magát, amen­nyfiaimi ellő­mutatott egy P­au­csak István budapesti sütő­­mester nevére szóló okmányt. Paucsak elmondta, hogy Nagyváradnál titokban átszökött Romániába és Temesvárra jött, ahol a hétnevű egyénnel találkozott. Miután sem foglalkozásuk, sem pénzük nem volt, elhatározták, hogy egy belvá­rosi szabót, akinek műhelye első emele­tén van, megtámadnak és kirabolnak. Varga detektív mindkét ember megkö­tözve a központi rendőrségre szállította, de a kapuban a soknevű ember valaho­gyan kioldotta kötelékeit és futásnak eredt. Varga először a levegőbe lőtt,­ de mert a szökevény nem állt meg, a lábát vette célba. A golyó az aszfaltról lepat­tant és a menekülőnek bal combjába fú­ródott, de oly sekély mélységre, hogy önmaga zsebkéssel szedte ki a húsból a golyót. A sebesültet a seb­ kimosása vé­gett átkísérték a kórházba. tetsz il?! Nagyszentmiklósi Elárusítók kerestetnek. Ser® fél Óvakodjunk az utánzatoktól ! csak !

Next