Temesvári Hirlap, 1924. június (22. évfolyam, 121-140. szám)
1924-06-01 / 121. szám
TEMESVÁRI HÍRLAP Hazonai lóversenyek Aradon (Saját tudósítónktól.) Az aradi első lovashadosztály szombaton és vasárnap nagyszabású lóversenyeket rendez a csalai erdő alatt levő mezőségen. A két versenynapon tizenegy versenyszám kerül futtatásra és több nagyobbdíj kerül kiosztásra. Az első küzdelmet biztosítja az a körülmény, hogy minden versenyre igen nagy számban érkeztek benevezések. Sok temesvári tiszt is benevezett a versenyre. Gavanescul tábornok, hadosztályparancsnok, Prodan lovassági tábornok, Negulescu alezredes, vezérkari főnök,, Berlescu kapitány és még számosan ma délben Aradra utaztak,, hogy résztvegyenek a versenyen. Újraakszimáns árak (Saját tu dó si tó D k tó 1.) Temesvár város tanácsa most készítette el a június hónapraérvényes maksziimális árak táblázatát. Ámbár az egyes cikkek makszimálásában beállott változásokat közöltük, könnyebb áttekintés végett itt adjuk a teljes táblázatot: Fekete kenyér kilója 5 lei. A kenyér többi fajtáinak makszimálását a miniszteri rendelet érkezéséig függőben tartják.Sütnivaló marhahús 30, levesnek és gulyásnak való marhahús 20 lei kilogrammonként, sütnivaló növendék-marhahús két hónaptól egy évig 20, ugyanaz levesnek és galánnak 18, borjúcomb 36, más részek 34, bárány hátulja 28, eleje 26 lej, sertéskaraj 38, sertés comb és fej 38, sertésmell 36, zsírnak való szalonna 64. A mérésnél husz százalék csont van megengedve. Szigorúan tilos növendékpiariha busát borjú vagy marhahús helyett eladni. A mészárosok kötelesek az egyes húlfajtákat az állat életkorának feltüntetésével megjelölni. Friss halak a fajta és nagyság szerint 30 lejtől 50 leiig kilogrammonként. Fölözött tej literenként 1.50 lei, fölözetlen 4 lei, házhoz szállítva 4.50,, pasterizált tej a kioszkokból vásárolva 6 lei, házhoz szállítva 6.25, üvegekben a kioszkokban vásárolva 6.25, házhoz szállítva 6.50 lei. Bérkocsik: A díjak a városi tanács által jóváhagyott tarifa szerint valók. A tarifát mindenbérkocsis kifüggeszteni köteles. A szállodai szobák árai a városi tanács által jóváhagyott tarifa szerint alakulnak, amely minden egyes szállodai szobában megtalálható. Éttermek árai: Marhaleves elsőrendű étteremben 3, másodrendűben 2.50, harmadrendűben 2.50 lei. Bab, lencse, burgonya, vagy egyéb leves 4, 3,50, 3 lei. (Két deciliter főzelék hús nélküli 7, 6,50, 6 lei. Főzelék 80 gramm marhahússal 14, 18 és 12lei, főzelék nyolcvan gramm sertéshússal 17,, 16 és 15 lei. 150 grammi csontnélküli főtt hús körítéssel és mártással 13, 12 és 11 lei. 150 gramm csontnál kiüli borjúhús 19, 18 és 17 lei,, ugyanannyi sertéshús 22, 21 és 20 lei. Főtt tészta dióval, túróval, mákkal vagy tejföllél8, 7 és 6 lei. A vendéglősök és étterem tulajdonosok déli tizenkét órától fél háromig és este hét órától tíz óráig kötelesek a következő ételeket kiszolgálni: az első osztályú éttermekben az összes makszimált ételeket, a másod- és harmadrendű éttermekben egy levest, vagy csorbát, főzeléket hússal, vagy főtt hússal, egy sültet és egy sült tésztát. Az első- és másodosztályú éttermek a közhivatalnokok és tisztek részére a makszimális árakból tizenöt százalék engedményt adnak úgy, hogy száz lei értékű bont nyolcvanöt lejért bocsátanak rendelkezésükre. Fürdőárak: A központi fürdőben gőzfürdő 24, kádfürdő 26, a többi fürdőkben gőzfürdő 18, kádfürdő 20 lei. Az itt felsorolt makszimális árak kifüggesztésük után huszonnégy órával lépnek életbe. ____ XXII. évfolyam, 121. szám, 1924 június 1 issz- (Aradi szerkesztőségünktől.) Az új lakbértörvény talán éppen Aradon váltotta ki a legnagyobb ellentéteket, mivel a házigazdák és kereskedők között nem sikerült az üzletbéreknek 1925 májusa után való megállapítására egyeztető bizottságot összehozni. Ezek után, az előzmények után annál különösebben hat, hogy a lakásperek száma jóval kisebb, mint tavaly. A törvényszék előttt ugyanis fele annyit peres eljárás sincsen folyamatban, mint 1923. évben. Ezeknek a pereknek túlnyomó része is inkább a lakásminősítésnek a megállapítása miatt történik,ele a házigazdák közül sokan vissza is vonták keresetüket és a békés megoldást keresték, mert ily módon jelentősebb eredményeket tudtak elérni. A lakáspereknek csökkenését különben befolyásolja az ifi törvény, amely pontosabban van a tavalyinál megszövegezve és az ítélkező hatóságok is egyöntetűbb áttekintést nyernek. A kereskedőkkel való megegyezés egyelőre holtpontra jutott. A háztulajdonosok szövetségében éppen emiatt szakadás is állott be és az egyik háztulajdonosalelnök, Lukácsy Lajos dr., nemcsak, hogy kivált az egyesületből, hanem a békés megegyezés propagandájának leghangosabb híve, amit bizonyított azzal, hogy a saját házában lévő üzletekkelelsőnek egyezett meg. A mereven elzárkózó ház majdan csokra a beállott ellentétes helyzet olyan hatással volt, amely most valószínűleg megtenni a maga gyümölcsét, mert mind többen osztjákLukácsynak az álláspontját és így az új lakástörvénynek a kereskedőkre vonatkozó része, ha nehéz harcok árán is, de mégis békés megegyezéssel fog Aradon is elsimulni. A nagy hallgatás különben sem jelentette a kereskedők részéről a mindenbe való belenyugvást, inkább egy csendes bojkottnak a megindulását, erre azonban most, a józanabb álláspontnak a háztulajdonosok részéről való felüelkerekedésével, természetesen nem lesz szükség. JfSm ass £»r«adil Ih<eb.5bI|Jarctól«: I«e:r<esfeecIofe íkemoffi — Sokkal kevesebb «aas Selen et ketScásperr mint ass el- Emuli esslert«sőS5 feirr. — A Ssékés hár&yssaLt leereRedeSt felUl. — A. * «avass®! — Az ekszport$ro k nagy kereslete kixollt ökrökben. — Nagy tellfajtás lovakban. — üx árak «*nt£lH*~ltatr. (Saját tudósítónktól.) A temesvári ’tavaszi vásár képe a lehető legváltozatosabb, az első két nap eredménye hiven visszatükrözi a mai gazdasági helyzetet s pénzügyi viszonyainkat. A vásár első két napján mintegy ötezer lovat, kétezer szarvasmarhát és nagyon kevés sertést hajtottak fel. Az állatvásár főtárgyát tehát a ló képezte. A felhajtás adarabszámot tekintve tehát igen kedvező az előbbi évek eredményéhez képest, de annál kedvezőtlenebb a vételt regisztráló statisztika. Az első napon összesen nyolcszáz állat cserélt gazdát, ezeknek nagy része ló volt, kis része marha és elenyésző hányada sertés. Ma délig összesen kétszáz átírás történt s a délutáni vásár sem fog többet eredményezni. A megfigyelő érdekes tapasztalatok nyomára jut: a környék lakossága, amely a megvásárolandó állatokat belföldi használatra szánja,, a legtartózkodóbb, a gazda nem vásárol, csak eladni akar, a nagyvágóés a mészáros vásárolna, ele részben nincs neki megfelelő áru, részben pedig, ami kevés van,v annak az ára nem konveniál, mert nincs arányban a makszimális árakkal. Csaknem kizárólagos vásárló tehát az ekszportőr s ezek igényeihez igazodik a vásár, illetve a felhajtás is. A felhajtott marhák nagy része hízott ökör, melyet a mészáros nem vásárol,de az ekszportőr kesve keres, mert a kiviteli illetéket nem súlyra, hanem dínarabszámra fizeti. A hízott ökrök csaknem mind elfogytak a piacon, sőt még nagyobb volt a kereslet az ekszportőrök részéről, mint a kínálat. Vágóökör azonban csak nagyon kevés volt s így az árakban sem fejlődhetett ki szájába vehető konkurrencia. A vágómarháért darabonként 543000 lejt kértek, ami élősúlyra átszámítva kilogrammonkénti 25—27 lejes árnak felel meg, így a vágómarhák nemigen cseréltekgazdát, des ezzel szemben az ekszportra iszánt bízott ökrök annál keresettebbek voltak, jóllehet azok ára lényegesen magasabb. Lovakbanmeglehetősen nagy volt a kereslet s ebben a tekintetben különösen a zsombolyaiak csináltak nagy forgalmat, mint vevők. A zsombolyaiak különben más árukban, is nagy keresletet mutattak. A temesvári városi tanács egymaga harminc lovat vásárolt. A gyengébb ló ára darabonként 0—10.000 lei között váltakozott, míg a parádés ló ára 16—20 ezer lei között mozgott. Az eladók a nagyon kis mennyiségijén fellajtott sertéseken sem tudtak túladni, mert az áruk kilogrammonként élősúlyban 36—39—40 lej között mozgott. Ilyen árak mellett a vágóik természetesen nem vásárolhattak, mert a makszimális árak sem nagyobbak. A szalonnán ugyan be lehetne hajtani a differenciát, de a szalonnát viszont nem keresi, a közönség,, nem fogy olyan mértékben, mint a hús. Akik sertést vásároltak, azok inkább magánosok és főleg zsombolyaink. A regát is elég, jó vevő volt minden áruban, de a helybeliek között soha nem volt tapasztalható olyan tartózkodás, mint most. A nagy felhajtás felől az eladóktól érdeklődve, annak okairól különféle információkat kaptunk. A lei eséséből kifolyólag, várható volt hogy a gazdák nem dobják piacra állataikat. De másként történt. A felhajtás nagyobb volt, mint máskor,, még ha lényegesen csökkent is a vételkedv. Az eladók nagy része nem szívesen dobja piacra állatait, mert pontos információi, vannak arról, hogy a lej értéke esett, de kénytelen megtenni, mert: a falusiaknak sincs annyi pénzük, mint az urak hiszik, a jószág enni kér, de nincs miből, az állam adót kér, de nincs pénzünk, a gyermekek kvártélya a városban sokba kerül, a tandíj sem kevés, enni is kell napjában vagy háromszor, a ruha szakad, a cipő sem a jó békebeli, s macsak százasokban, ősi ezresekben beszélnek az emberek. Kell a pénz, a ládafia már kiürült, a jószágot el kell adni“. — A másiknak van pénze, de éppen azért adja el a jószágot, mert pénze, van. A meglevő pénzhez pótol még az eladási árból s vesz azon hízott ökröt. Az ekszportőr azért többet ad. Vagy sovány, ökröt veszés hizlalja. Szóval spekulál és valutázik az ökrökkel. A sertést még az édes bátyjának sem adja olcsóbban, mert neki is többe van, inkább levágja és szappant főziti tőle,de legalább tudja, hogy miért fizetett rá. Az ,,árakra“ ráfizetni semmi áron sem akar. Van azután az eladónak egy kisebbik része, ezek a vevők szempontjából a legjobbak, mert ezek engednek is a már bevezetett árakból. Ezek az emberek azok, akik Amerikába akarnak kivándorolni s most mindenüket pénzzé teszik s akik most szertelenülbocsátják áruba mindenüket. Csakhogy ezek kevesen vannak s körülöttük a vevők száma igen nagy, akik túllicitálják egymást. Végeredményben nem egyszer még drágábban veszik meg asertést, mint ahogyan mástól, egy itthon ülőtől megkapták volna, de legalább túllicitálták a konkurren eiát. Ez az állatvásár mai képe nagyjában. A kirakodó vásár szintén élénk, különösen a szabók és a csizmadiák vannak túlsúlyban s a vevők száma is meglehetősen nagy, bár az árak az ellmúlt év óta nagyon felemelkedtek. Más áruk szintén szép számmal vannak képviselve, de a csendes nézők száma sokkal nagyobb ezeknél, mint a vevők száma. Harengszentelés számos sebesüléssel. (Saját tudósítónktól.)" Budapesti tudósítónk táviratozza: Lajosmizse községben tegnap nagy ünnepségek közöt szentelték fel a község új harangját. Az egész megyéből igen sok vendég vett részt a harangszentelésen, úgy hogy az ünnepség megkezdése előtt, mintegy négyezer ember állott a templom előtti téren. A harangot egy kétszáz méter hosszú vastag kötél segítségével húzták fel a toronyba,amely vigyázatlanság folytán hozzáért az elektromos vezetékhez és néhány embert megsebesített. A téren levők kiáltásaibóla templomiban tartózkodók azt hitték, hogy a harang leesett és fejvesztetten menekültek a kijárat felé. A tolakodás olyan hatalmas volt, hogy a templombejárat előtt egy márványoszlop kidőlt, mely a pánikot még jobban megerősítette. Egy tizenötéves fiú rögtön meghalt, két leány haldoklik, négyen életveszélyesen megsebesült, a könnyebben sebesültek száma meghaladja az ötvenet. Nem witter Arad megyében. (Saját tudósítónktól.)" Tegnap Arad felett hatalmas zivatar vonult végig, amely északkeleti irányban húzódott tovább és .Kisvárja év Nagyvarjas, valamint Dombiratos körül az esőt hatalmas jéghullám váltotta fel A jég oly sűrűn és oly hatalmas erővel zuhogott, hogy a künnrekedt állatok, különösen pedig a lovak a szó szoros értelmében véve, véresre sebződtek fel a mogyoró nagyságú jégszemektől. Ugyancsak után érte a zivatar az aradi piacra bejövő nagylaki baromfikereskedőket is. A jég a kocsin lévő aprójószág állomány több mint 90 százalékát agyonverte. A jégverés a verésben is jelentős kárt okozott. Hétne’vű emler, akinek nem tudják igazi nevét. (Saját tudósítónktól.) Varga Florea detektív tegnap este nyolc óra tájban aStkudier-parkon haladt keresztül, amikor egy bokorban két bujdosó alakot látott. Igazoltatta őket és ekkor kiderült, hogy az egyik férfinek hét névre szóló igazolványa van úgy, hogy, hamarjában nem is tudta, melyik nevet használja. A másik szabályszerűen igazolta magát, amennyfiaimi ellőmutatott egy Paucsak István budapesti sütőmester nevére szóló okmányt. Paucsak elmondta, hogy Nagyváradnál titokban átszökött Romániába és Temesvárra jött, ahol a hétnevű egyénnel találkozott. Miután sem foglalkozásuk, sem pénzük nem volt, elhatározták, hogy egy belvárosi szabót, akinek műhelye első emeletén van, megtámadnak és kirabolnak. Varga detektív mindkét ember megkötözve a központi rendőrségre szállította, de a kapuban a soknevű ember valahogyan kioldotta kötelékeit és futásnak eredt. Varga először a levegőbe lőtt, de mert a szökevény nem állt meg, a lábát vette célba. A golyó az aszfaltról lepattant és a menekülőnek bal combjába fúródott, de oly sekély mélységre, hogy önmaga zsebkéssel szedte ki a húsból a golyót. A sebesültet a seb kimosása végett átkísérték a kórházba. tetsz il?! Nagyszentmiklósi Elárusítók kerestetnek. Ser® fél Óvakodjunk az utánzatoktól ! csak !